Tiszalök

Szemében a tiszta hegyi patakok rohanó vizének színét idéző, örökmozgó, lendületesen gesztikuláló pedagógus, Budainé Potor Julianna helyben, 1959. július 11-jén született. Édesanyja, Gombás Julianna 69 éves, nyugdíjas. Édesapja, Potor József a családi házban keletkezett elektromos zárlat okozta tűzben hunyt el 1997-ben. Férje, Budai János, 45 éves, a tiszavasvári Vasvári Pál Szakközépiskola kollégiumának vezetője. Nagyobbik gyermekük, Norbert Péter ez évben fejezte be középiskolai tanulmányait. Jelenleg felvételi előtt áll informatikus szakon valamelyik közeli főiskola illetékes bizottsága előtt. Leányuk Anita Bianca, 15 évesen most fejezte be a középiskola első évét a Széchenyi István Szakközépiskolában, ott, ahol bátyja is tanult ezelőtt.

Potor Julianna a tiszalöki Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett 1977-ben. A következő tanévben kezdte meg, sok társával egyetemben tanulmányait tanítói szakon a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Házasságkötés miatt, 1977-ben egy tanévet halaszt, majd annak letelte után, 1982-ben szerzi meg diplomáját. Első és eddig egyetlen „szolgálati helye” a tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola.

Az elmúlt több mint húsz évre visszatekintve elmondja, hogy a kezdő tanítónő fejével azt gondolta, könnyebb lesz ott tanítania, ahol a gyerekek zöme tanult szülőktől származik. Az eltelt évek alatt rá kellett jönnie, az élet rácáfolt elképzeléseire. Kiderült, több gondja-baja lett, mint azt eleinte hitte volna. Az átlagos családokból érkezett gyerekekkel feleannyi dolga nem akadt, mint a tanultabb családokból származókkal. A tanultabb szülők túlzott elvárásai, a gyerekek sztárolása, a családon belül a gyerekek közötti különbségtétel voltak azok a nemkívánatos tényezők, amik véleménye szerint gátolták a valódi szakmai munkát. Ahogy említi, „nevelni kellett a szülőket is.” Érzékelhetők voltak olyan szülői elvárások is, amik lényege az volt, hogy a jobb osztályzat „jár” a gyereknek. A szülők saját gyerekeikkel szembeni túlzott elfogultsága sem segítette őt a nevelő munkájában. Érzékelte, hogy sokan a gyerekkel akarják megvalósítani a saját maguk álmait, amikor a gyerek éppen egészen mást szeretett volna csinálni, mássá szeretett volna válni.

A családlátogatások során vette észre, hogy kis tanítványai átvették gesztusait, magatartási szokásait igyekeztek utánozni, egyszóval a maguk kis világában egyre többen példának tekintették. Mindezeket Potor Julianna olyan őszinte hangon és szeretettel mondja el, hogy a hallgatóban felmerül a gondolat, tudna-e egyáltalán mást csinálni, mint tanítani. A válasz marad kézenfekvő „nem”. Minden mondatában ott vannak a rábízott kis emberpalánták, a maguk kis világának hatalmas problémáival és azzal a bizalommal, amivel tanítójuk felé fordulhatnak. Bátran elmondható róla, hogy született pedagógus. Olyan, akinek ez a pálya hivatást jelent a szó legnemesebb értelmében, olyan ember, akinek mindene az, amit csinál nap, mint nap, évről évre.

Budainé Potor Julianna 1988-ban, saját indíttatásából eredően megszerezte a magyar műv. területi képzés oklevelet, mintegy előre tekintve és felkészülve a kor várható kihívásaira.

Újabb továbbképzés keretében 2003-ban végez a közoktatás-vezetői szakon, amiért a mai napig hálás az iskola igazgatójának, a tantestületnek. Szakmai munkája mellett az I-es munkaközösség vezetője. Tanítványai 1993 óta a megyei szavalóversenyeken a legjobb három helyezett között szerepelnek. A rajzversenyeken mindig van helyezést elérő tanítványa.

Nagyon sokan vesznek részt tanulói közül a szakkörök, a citerazenekar és az énekkar munkájában. A sikeres versenyek közé tartoznak a matematikai megmérettetések is. Mivel minden tantárgyat egy csoportnak ő tanít, egészséges önkritikával mondja, nem ért ő mindenhez, csak igyekszik jól csinálni azt, amit kell. Mondandójának igazságát nyílt, beszédes és őszinte tekintete támasztja alá. Szemeiből tisztaság, szeretet, a segíteni akarás sugárzik. Ilyen szemekkel hazudni, képmutatni, alakoskodni nem lehet.

A tantestület tagjaival, a tanítványok szüleivel jó a kapcsolata. Úgy érzi, a nyújtott teljesítménye alapján elfogadták, megszerették. Mára már érzékeli azt is, hogy gyakran a gyerek egyéniségének megfelelő tanítót választanak a szülők, ami mindenkinek hasznos és jó.

Szabadidejében rengeteget olvas, zenét hallgat, kertészkedik. Tervei között szerepel az, hogy itt szeretne továbbra is boldogan élni és dolgozni. Szeretné, ha minél több tanítványa lenne sikeres az életben. Kívánja, hogy családjától továbbra is kapja meg azt hátteret, ami az eredményes munkájához kell. Mindenki jóindulatát külön is köszöni.

Budainé Potor Julianna 2003. június elseje óta az iskola által alapított és az idén első alkalommal átadott, az „Év pedagógusa” elismerő plakett és oklevél boldog tulajdonosa.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)