Tiszalök

Különleges helyzetben vívott ki magának vezető szerepet a tiszalöki Kossuth Lajos Általános Iskola vezetése. Mint arról a 13 éve az igazgatói tisztet betöltő Cserés Sándorné, Margóval beszélgetünk: a Tisza-parti város egyetlen iskolája a maga 648 tanulójával és 49 tagú nevelőtestületével a legnagyobb intézmény a városban. Hatványozott felelősség hárul az iskolára, és ezzel a felelősséggel az önkormányzati testületben immár harmadik ciklus óta képviselőséget elnyert Cserésné maximálisan a legtöbbet hozza ki a közös célokért folytatott tevékenységből. Az eltelt 13 év még nem történelmi távlat, viszont egy vezető életében meghatározó jelentőségű. Ha pedig azt nézzük, mennyi új intézkedés fűződik Cserésné igazgató asszony nevéhez, s ha azoknak a közösségre gyakorolt hatását vesszük, az eredmények látványosak és önmagukért beszélnek.

Cserésné azzal a csodálatos vezetői adottsággal van megáldva, amelynek értelmében nem akar minden eredményt saját sikerként feltüntetni, hanem hagyja a munkatársait kibontakoztatni és szárnyalni. Fontos feladatokat bíz rájuk, még vezetői szerepeket is, és következetesen hozzárendeli a felelősséget is. Hozzátartozik ehhez a kollégák menedzselése, akár úgy is, hogy a BME közoktatás-vezetői kurzusára támogatja a majdan vezetőként is szóba jövő kollégákat. Cserés Sándorné azt vallja, csak a közös erőfeszítések hozzák meg az igazi eredményeket. Hiába próbálna ő egyedül látványos dolgokat produkálni, ha nem tudná maga mögött a tantestület támogatását. Egyik újítása például a pedagógiai tanács létrehozása volt, amelyben a szakmai munkaközösségek, a gyermekvédelem és az érdekképviseletek vezetői kapnak helyet. Ez a vezetői testület hivatott dönteni a fontos ügyekben.

A másik újdonság a differenciált tanítás megszervezése. Ennek szellemében a pedagógus a közel azonos szintű ismeretekkel és képességekkel rendelkező gyerekekkel foglalkozik. Az a tapasztalat, hogy sokkal többet lehet kihozni ezzel a módszerrel az osztályokból, mintha tudását tekintve heterogén csoportot próbálna meg oktatni a nevelő. Ugyancsak az igazgatónő vezetői elképzelésének a helyességét igazolja az a tény, hogy 13 éve szaktanárok foglalkoznak már a negyedikesekkel. Az alsós tanítónők első, második és harmadik osztályban tanítanak. A szaktanárok negyedikben találkoznak a gyerekekkel, elősegíthetik az átmenetet az alsó és felső tagozat között. Amikor ötödik osztályban megjelennek a szaktantárgyak, már könnyebb lesz a tanulóknak átállni a nagyobb lexikális tudás gyorsabb megszerzésére.

Új feladatként jelentkezik a roma származású gyerekek felzárkóztatása. Ezzel eddig is foglalkoztak, ám a demográfiai és statisztikai alapon is szembetűnő létszámnövekedés a körükben igazolja a törekvés fontosságát. A 648 tanuló közül jelenleg 120 a romák száma, de az alsóbb osztályokban az arányuk egyre magasabb. Mivel óvodába és így iskola-előkészítőbe is kevesen járnak közülük, az alsó tagozaton a felzárkóztatás hihetetlenül fontos. Ha ezt a folyamatot a hagyományos osztályszerkezetben oldanák meg a pedagógusok, előállna az a helyzet, hogy a 2–3 tanéven át bukdácsoló, már a pubertáshoz érkezett fiatal együtt „tanulna” a kicsikkel. Sokkal nagyobb eredményt tudnak elérni, ha ezeket a gyereket egy képességvizsgálat szűrése alapján kis létszámú csoportban helyezik el és fejlesztik tudásukat a legmodernebb módszerekkel.

Ráadásul a képességvizsgálat egy újabb aspektust tárt fel, mégpedig azt, hogy ennek a 120 tanulónak a 70 százaléka enyhén értelmi fogyatékos. Négy osztályban foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel. Mérhető az az eredményjavulás, ami a speciális osztályokban körükben tapasztalható. Egyelőre kevés a képzett gyógypedagógus, a gyógypedagógiai asszisztensekkel és szaktanfolyamot végzett kollégákkal oldják meg a feladatot.

Cserésné a gondok mellett nagy örömmel említi, hogy az iskola tanulóinak 30 százaléka, közel 200 gyermek kifejezetten jó képességű és számos versenyen igazolják tudásukat. Két falat beborít az a rengeteg oklevél, elismerés, díj, a vitrinekben serlegek sorakoznak az országos, a megyei, a területi versenyeken elért eredmények igazolásaként. Már az a gond, hogy gyakran kell frissíteni a kiállított díjakat, annyi van… Legutóbb például a fizikaverseny országos döntőjében, az atléták országos döntőjében Veszprémből hoztak el értékes helyezést, valamint az országos népzenei és népdaléneklési versenyről jöttek haza ezüstéremmel a tiszalöki iskolások. Felsorolni is nehéz a sokféle területen elért kimagasló eredményeket. Cserésné szerint beszélnek helyettük a középiskolai felvételi eredmények. A 64 nyolcadikos közül a legtöbben szakközépiskolában és gimnáziumban – Nyíregyháza, Sárospatak és Debrecen jó nevű intézményeiben – folytathatják tanulmányaikat és csak 9-en mennek szakiskolába.

Margó vezetői sikerei mögött szerető család áll, férje vállalkozó, Csaba fia informatikát tanít. Családos, Zsófia lányukat nevelik feleségével, Cserés Judittal. Tamás fiuk Floridában egy szállodaláncnál építi szakmai sikereit.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)