Rozgonyi Gézáné

Kitüntetett ny. könyvtárvezető,

Tiszavasvári

szszb 27 tk Rozgonyi Gézáné.jpgA világ minden civilizált részén az időszámítás előtti évezredektől kezdve léteztek a mai „tudományőrző helyek” kezdeti formái. Az írás feltalálásával lehetővé vált az emberiség egyetemes tudásának fizikai megőrzése az utókor számára. A különféle anyagokból készített agyag, kő-, érc- és egyéb táblákra vésett, rótt írásjelek ismerőit, tudóit mindenhol nagy tiszteletben tartották, és meg is becsülték őket. De ugyanilyen gondoskodással vigyáztak azokra az épületekre, ahol a már írott tudásanyagot gyűjtötték és tárolták. A megbecsülés jele volt az is, hogy az első „őrizők” zömmel a vallást képviselők soraiból kerültek ki.

A technika és tudomány fejlődésével keletkezett újabb és újabb adathordozók sorról sorra fejlesztették könyvtárakká a mai könyvtárak őseit.

A modern kor eljövetelével minden felgyorsult, s az egyre áradó tudásanyag rögzítéséhez új eljárások szükségeltettek. De ezzel párhuzamosan fejleszteni kellett a könyvtárakat is. Ha egy ókori „könyvtáros” belépne egy mai, korszerű intézménybe, minden valószínűség szerint csak ámulna és bámulna az ott látottakon.

A könyvtárosok fontosságát az is igazolja, hogy mára a pedagógusok közül számosan választják ezt a szakterületet. Rozgonyi Gézáné, a Tiszavasvári Városi Könyvtár immár nyugdíjas vezetője így emlékezik vissza: „Könyvtárunk története az 1930-as évek végére vezethető vissza. Feljegyzések szerint ekkor a Községházban 86 kötet könyvvel, 24 olvasóval, egy tanítóval, zárt szekrényes elhelyezéssel működött. 1955-ben az Iparoskör épületében, majd 1957-től a Gazdakör székházában helyezték el a gyűjteményt.”

A Községi Művelődési Ház emeletén húsz évig működött a könyvtár. A 80-as években újra visszakerültek egykori helyükre, a Gazdakör felújított épületébe, ahol már kialakítható lett a külön felnőtt-, gyermek, és a zenei részleg, valamint az olvasóterem.

A rendszerváltást követően számos pályázatot nyertek el tárgyi és technikai fejlesztésekre. Ennek hasznos hozadéka lett a szakmai munka színvonalának emelése, valamint az informatika térnyerése. Az újabb adathordozók – CD, DVD – megjelenése új szolgáltatások beindítását, a cédulakatalógus- rendszer kiépítését követően lehetővé vált az olvasói igények jelentőségének megfelelő kiszolgálása.

2007-ben befejeződött a városközpont rehabilitációja, így a könyvtár ismét költözött a „régi új helyére.” A minden igényt kielégítő épület megfelel a XXI. század követelményeinek. A mai állapotokra jellemző, hogy öt főállású, főiskolai végzettségű könyvtáros, és egy takarító alkotja a könyvtár személyi állományát.

Rozgonyi Gézáné 1977-ben kapta meg népművelő–könyvtárosi diplomáját a Debreceni Tanítóképző Főiskolán. 1984-ben Tiszalökről hazakerült Tiszavasváriba, a környék akkori központjába, ahol 1988 májusában lett a könyvtár vezetője. A városi átszervezések, intézmény-összevonások folytán hol bővült, hol szűkült a könyvtárhoz tartozó kulturális létesítmények száma. „Mi, könyvtárosok már a tervezés időszakában próbáltuk belehelyezni »kis könyvtárunkat« a nagy házba. És jól tettük, mert mikorra elkészült az épület, már több olyan pályázatot megnyertünk, amelynek a jelenlegi, új bútorokat köszönhetjük. Úgy gondolom, hogy a könyvtár önmagáért beszél, aki ide belépett, még elismerő szavak nélkül nem távozott.”

Az új épületben mintegy 40 ezer dokumentumot helyeztek el szabadpolcos rendszerben. De az „állomány” bővítésére csak igen korlátozott lehetősségekkel rendelkeznek. Megoldást jelenthetnek a különféle pályázatok, mert az éves költségvetéseik rendre hamar elfogynak. Az internet, a digitalizáció és a számítógépek szélsebes elterjedésével a könyvtár mára multifunkcionális kultúrközponttá változott. A jövőt firtató kérdésre így válaszol: „A harmadik évezred kihívására válaszolva olyan könyvtárrá kell válnunk, amely otthont ad a papírra nyomtatott dokumentumok mellett az elektronikus hozzáférésnek is. Egyrészt el kell tudni igazodni a virtuális gyűjteményekben, másrészt meg kell őrizni a hagyományos, a Gutenberg-galaxis értékeit is.” Az eltelt évek alatt több száz olyan rendezvényt tartottak, amelyeken a legfiatalabb korosztálytól kezdve az idősebbig sokan részt vettek. A beiratkozott, rendszeresen olvasók köre 1000–1200 főt jelent évente.

2009–2011 között uniós pályázatnak köszönhetően megújult az informatikus eszközrendszerük: 21 számítógéppel gazdagodtak. 2010 decemberében új könyvtári programot vezettek be, mely tartalmazza az OPAC-elérést.

„2011. január 22-én, a magyar kultúra napján „Tiszavasvári Tudományos-Kulturális Életéért” kitüntető díjban részesültem könyvtáros munkatársaimmal együtt.

Úgy érzem, méltó lezárása egy életpályának, hiszen 2010. december 30-a óta nyugdíjas vagyok. Igyekszem tartalmassá tenni az életem a megváltozott körülmények között is.”

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése