Moravszki György

Agrármérnök, gazdálkodó,

Tiszavasvári

Moravszki György szszb 27 tgy.jpgA kiváló agrárszakember neve mellé akár azt is odaírhatnánk, hogy ifjabb. Édesapja ugyanis a megye egyik meghatározó szereplője volt a területen egészen az ezredfordulóig. Manapság, nyugdíjazása után tanácsaival segíti fiait, a közös családi vállalkozást. Azóta már nevének fiatalabb viselője is érdemeket szerzett magának a gazdálkodásban.

Az 1968. július 14-én született György úgy aposztrofálja születésnapját, mint a Keleti-főcsatorna átadásának évfordulóját. Számára nem is volt kérdés, hogy mi lesz belőle, soha nem akart más lenni, mint mezőgazdász. A Pethe Ferenc Általános Iskolában még a „körmösöket” is eltűrte, ha a földek bejárása az egyéb tantárgyak rovására ment… Élvezte, hogy beleülhet a nagy gépekbe, kombájnokba, édesapja példája nyomán, aki a Munka Szövetkezet irányítója volt hosszú időn keresztül. A szomszédban lakott egy főiskolai tanár, aki megkedveltette vele a madarászatot, és részese volt természetvédelmi táboroknak is.

A helyi Váci Mihály Gimnázium elvégzése után a Debreceni Agrártudományi Egyetemre jelentkezett, ahol az  „előfelvételis”, bajai katonai időszakból már megismert társaival kezdte a tanulmányokat. 1992-ben, frissen végzett általános agrármérnökként mindjárt a nagybetűs élet várta. Akkor épp nem volt hely a Szövetkezetben, így két éven át belekóstolt a saját vállalkozásba, bérelt földeken és eszközparkkal, pár hektáron. Ez legalább annyira hasznos volt tapasztalatszerzésnek, mint a következő időszak.

1994-ben egy üresedés révén főagronómus-helyettes lett édesapja mellett. Közben egy komoly motorbaleset hátráltatta a munkában, de már aktívan részt vett a szövetkezet műszaki, technológiai megújulásában. Eljutott a John Deere amerikai gyárába, ami meghatározó élmény volt számára, hiszen megérezte, mit hoz a jövő. Akkor már GPS-alapú, ultramodern, hazánkban ismeretlen gépeket látott, melyekkel örökre szövetséget kötött lélekben. Az évtized végén a teljes család váltásra kényszerült. Minimális tőkével, eszközök nélkül, de óriási tapasztalattal kezdtek el építeni egy közös vállalkozást az édesapával, testvérével és később feleségével.

A fiatal agárvállalkozók pályázata indította a sort, s azóta is szinte minden évben nyernek, fejlesztenek valamit. Először használt gépekkel indultak néhány hektár földön, de már saját telephelyen, később terménytárolóval. A családi gazdaságok kialakulásának kora volt ez, ráadásul az előcsatlakozási időszak, majd az Unió SAPARD, AVOP és egyéb programjai lehetővé tették, hogy közel négyszáz hektárig fejlődjenek, teljes technológiai megújulással. Ezzel együtt az intenzív gazdálkodásban gondolkodnak erre alkalmas területeken. A hajdúsági löszhát vége ugyanis az átlagostól jobb földeket kínál.

Mint növénytermesztő szakember mondja: az öntözés a siker kulcsa, amely a terület javarészén megoldható. Az üzemi mértékkel mérve viszonylag kis területen a hatékonyságra törekszenek. Így nem csoda, hogy csodájára járnak termésátlagaiknak. Korábban a mák volt a fókuszban a közeli Alkaloida Gyár miatt, majd a zöldborsó, a kukorica, spenót és repce is főszerepet kapott. Általában átlag feletti a termelékenység, a 8,3 tonnás búzaeredmény pedig egészen kiemelkedő teljesítmény hazai viszonylatban is. Igazi szakmai kihívás is ez számára: minél tökéletesebben ismerni a talajéletet, hiszen nem mindegy, hová, mikor és mennyi műtrágya kerül a földekre. A precíziós, teljes automatizáltság felé elmozduló gazdálkodás tapasztalatait sokan szeretnék „használni”, ezért számos kísérlet helyszíne a gazdaságuk, ahol vetőmagot is termelnek. Gyakran kapnak magas szintű látogatást, mint a KITE-rendszer elkötelezettjei, kiváló példái. Sőt, még a John Deere vezetői is tőlük kérdezik nemegyszer, hogy mik legyenek a fejlesztés irányai.

Jó termőterület, csúcstechnológia és tudás együtt – szerintük ez a siker receptje. Az új információkért pedig bárhová elmennek, kiállításokra, bemutatókra, tanfolyamokra. Igyekeznek mindig alkalmazkodni a gyorsan változó közgazdasági környezethez is. A teljes önállóságra törekszenek, melynek következő pontja egy szárító megépítése lesz.

György 2003-ban alapított családot. Tíz éve, az „Évfolyamok találkozóján” szövődött a szerelem Radics Judittal, aki agrárközgazdász, egyben a családi könyvelés intézője, és a pályázatokat is közösen írják. Együtt nevelik a hétéves „legifjabb” Györgyöt, az ötéves Domonkost és a Judit korábbi házasságából érkező tizenöt éves Lucát. De a nagy család is együtt lélegzik, dolgozik, beleértve a testvérét, Zsoltot és édesapját is, aki noha látja, hogy gyorsan változik a világ, az évtizedes tapasztalatai kincset érnek.

Büszke lehet a gyermekeire, akik magas szinten gyakorolják szeretett hivatását. Méltán írhatják rá az aktuális pályázataikra, hogy a „térség mintaadó gazdasága”.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése