Dr. Kovács Attila

Családorvos,

Tiszaeszlár

Dél felé jár az idő, lassan vége a rendelésnek. Dr. Kovács Attila, Tiszaeszlár családorvosa nemcsak a test bajaira keres gyógyírt a praxisához tartozó két és fél ezer páciensnek, hanem igyekszik a nagyobb részüket kihúzni a lassan, de biztosan visszacsúszó kategóriából. Onnan, ahonnan már talán nem vezet út még lejjebb, de megkapaszkodni irdatlanul nehéz. Fájdalmas, de évek óta tapasztalja, hogy az elszegényedés megállíthatatlan. Ha ez társul a társadalmi apátiával, befolyásolhatatlan sodródás indul el. Mint a repülőgép a dugóhúzóban, és szakember legyen a talpán, aki tehet bármit is. Igenis ki kell mondani, hogy jelentős része a falunak a nyomorszinten vegetál, és az orvosnak – még ha vannak vagy volnának is eszközei – mivel a fogadókész réteg egyre fásultabb, talán a nyomorszint elviselhetőbbé tétele az egyetlen lehetséges segítség.

Beszélünk itt a test bajairól, például arról, hogy a fél falu vérnyomás-problémával küzd. Speciális betegség nem támadja a hazai mércével mérve közepes nagyságú községben élőket. Épp elég a társadalom átalakulásából, a rendszerváltozás bizonytalanságból adódó, a reformnak nevezett, sok áldozattal járó átalakítást megszenvedni. Aki ugyanis érzett magában erőt, tehetséget és elszántságot, hogy jobbra fordítsa mindennapjait, már évekkel ezelőtt elköltözött. A két kisváros, Rakamaz és Tiszalök közé szorult Tiszaeszlár keresi a helyét, inkább az utóbbi településhez húz. Noha alig pár kilométerre találhatók egymástól, mégis nagy a különbség. A községben a munkaképes korú lakosság (15–65 év között) alig fele dolgozik bejelentett állásban. Hogy a többiek miből élnek? Segélyből, alkalmi munkából? Dr. Kovács Attila szomorúan tapasztalja, hogy újratermelődik a szegénység, a funkcionális analfabétizmus elképesztő méreteket ölt. Az elemi iskolát otthagyóknak még az is gondot okoz, hogy az újság vezércikkének néhány mondatát elolvassák és megértsék. A teleház – amely másutt a falut köldökzsinórként kapcsolja a külvilághoz – itt befulladt, az érdektelenség az egyik oka.

S ha már a társadalmi változásoknál tartunk, nem hallgathatjuk el a roma kisebbség 20–30 százalékos arányát. Beolvadásuk néhol erőteljes olyannyira, hogy még a saját kultúrájuk pozitív értékrendjének is búcsút mondanak. Ilyen a családszeretet, az összetartozás mindenekfelett. Átvették a magyaroktól az elszigetelődés megállíthatatlan sajátosságait. Egyre ritkábban járnak össze az emberek. Ráadásul a lecsúszott réteggel keveredve deviáns elemek épülnek be a szokásaikba. Mi az értéke a nyugodt életnek? – teszi fel a kérdést bizonyára nem először Kovács doktor. Fél évszázados beidegződéseket kellene kiirtani. Az életmód rendezése akkora hatalmas kihívást jelent, hogy a családorvos a maga eszközeivel nem vállalkozhat a súlyos társadalompolitikai probléma megoldására.

Az egészségnevelést csak igen korlátozott mértékben tudja megoldani. Igaz, hallgatnak rá az emberek, egyre tájékozottabbak a betegek, de például a káros szenvedélyek testet, lelket, pénztárcát romboló hatására hiába világít rá észérvekkel, a változtatás szándéka nem minden esetben nyilvánvaló.

Kovács doktor Debrecenben született 1951. május 27-én, Hajdúszoboszlón nevelkedett néhai Turi Jolán (73) és a jogász végzettségű dr. Kovács Zoltán fiaként. Testvére, Enikő gyógypedagógus, akárcsak az édesanyja. Felesége, Jároscsák Andrea orvosírnok. Három gyermeke van. Áron (29) történész diplomával a zsebében internetes újságíró. A kisebbik fia Balázs. Eszter lánya kilencéves. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1975-ben. Tíz évig a Bel- és a Tüdőklinikán, majd a Kenézy Kórházban dolgozott. 1987-től pendlizett, azaz helyettesítette a körzeti orvos kollégáit. 1995-től Bátorligeten, végül 2001-ben Tiszaeszláron kapott családorvosi állást. Értelmiségi családi neveltetése folytán fájdalmasan kell szembesülnie a ténnyel, hogy a pedagógus már nem tudja betölteni azt a közösségszervező, egykor lámpásnak titulált szerepét. A megbecsülés egyre kisebb. A diplomások összetartásának pedig végleg befellegzett.

A lelkiismeretes orvos nem szeretné, ha a gondjaira bízott páciensekről ennyire negatív kép kerekedne. A borsodi bányák bezárása után szinte elözönlötték a falut a betelepülők. Vonzotta őket a hihetetlenül nyomott ingatlanár, a falusi romantika. Egyeseknek bejött a számításuk, másoknak nem. Új jelenségnek lehetnek tanúi a tősgyökeres eszláriak: még a fővárosból is kiköltöznek ide, a végekre, menekülve a nagyváros zajától. A falunak búcsút intők, az újonnan érkezettek és az örökre eltávozók aránya így stabilizálja a 2800 fős lélekszámot. Az orvos pedig napról napra újrakezdi a szélmalomharcot, gyógyítani a testet, vigaszt nyújtani a léleknek, és reményt adni a tudatnak, hogy egyszer még jobbra fordul itt is a világ…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése