Dr. Kovács Attila

Családorvos,

Tiszaeszlár

Dél felé jár az idő, lassan vége a rendelésnek. Dr. Kovács Attila, Tiszaeszlár családorvosa nemcsak a test bajaira keres gyógyírt a praxisához tartozó két és fél ezer páciensnek, hanem igyekszik a nagyobb részüket kihúzni a lassan, de biztosan visszacsúszó kategóriából. Onnan, ahonnan már talán nem vezet út még lejjebb, de megkapaszkodni irdatlanul nehéz. Fájdalmas, de évek óta tapasztalja, hogy az elszegényedés megállíthatatlan. Ha ez társul a társadalmi apátiával, befolyásolhatatlan sodródás indul el. Mint a repülőgép a dugóhúzóban, és szakember legyen a talpán, aki tehet bármit is. Igenis ki kell mondani, hogy jelentős része a falunak a nyomorszinten vegetál, és az orvosnak – még ha vannak vagy volnának is eszközei – mivel a fogadókész réteg egyre fásultabb, talán a nyomorszint elviselhetőbbé tétele az egyetlen lehetséges segítség.

Beszélünk itt a test bajairól, például arról, hogy a fél falu vérnyomás-problémával küzd. Speciális betegség nem támadja a hazai mércével mérve közepes nagyságú községben élőket. Épp elég a társadalom átalakulásából, a rendszerváltozás bizonytalanságból adódó, a reformnak nevezett, sok áldozattal járó átalakítást megszenvedni. Aki ugyanis érzett magában erőt, tehetséget és elszántságot, hogy jobbra fordítsa mindennapjait, már évekkel ezelőtt elköltözött. A két kisváros, Rakamaz és Tiszalök közé szorult Tiszaeszlár keresi a helyét, inkább az utóbbi településhez húz. Noha alig pár kilométerre találhatók egymástól, mégis nagy a különbség. A községben a munkaképes korú lakosság (15–65 év között) alig fele dolgozik bejelentett állásban. Hogy a többiek miből élnek? Segélyből, alkalmi munkából? Dr. Kovács Attila szomorúan tapasztalja, hogy újratermelődik a szegénység, a funkcionális analfabétizmus elképesztő méreteket ölt. Az elemi iskolát otthagyóknak még az is gondot okoz, hogy az újság vezércikkének néhány mondatát elolvassák és megértsék. A teleház – amely másutt a falut köldökzsinórként kapcsolja a külvilághoz – itt befulladt, az érdektelenség az egyik oka.

S ha már a társadalmi változásoknál tartunk, nem hallgathatjuk el a roma kisebbség 20–30 százalékos arányát. Beolvadásuk néhol erőteljes olyannyira, hogy még a saját kultúrájuk pozitív értékrendjének is búcsút mondanak. Ilyen a családszeretet, az összetartozás mindenekfelett. Átvették a magyaroktól az elszigetelődés megállíthatatlan sajátosságait. Egyre ritkábban járnak össze az emberek. Ráadásul a lecsúszott réteggel keveredve deviáns elemek épülnek be a szokásaikba. Mi az értéke a nyugodt életnek? – teszi fel a kérdést bizonyára nem először Kovács doktor. Fél évszázados beidegződéseket kellene kiirtani. Az életmód rendezése akkora hatalmas kihívást jelent, hogy a családorvos a maga eszközeivel nem vállalkozhat a súlyos társadalompolitikai probléma megoldására.

Az egészségnevelést csak igen korlátozott mértékben tudja megoldani. Igaz, hallgatnak rá az emberek, egyre tájékozottabbak a betegek, de például a káros szenvedélyek testet, lelket, pénztárcát romboló hatására hiába világít rá észérvekkel, a változtatás szándéka nem minden esetben nyilvánvaló.

Kovács doktor Debrecenben született 1951. május 27-én, Hajdúszoboszlón nevelkedett néhai Turi Jolán (73) és a jogász végzettségű dr. Kovács Zoltán fiaként. Testvére, Enikő gyógypedagógus, akárcsak az édesanyja. Felesége, Jároscsák Andrea orvosírnok. Három gyermeke van. Áron (29) történész diplomával a zsebében internetes újságíró. A kisebbik fia Balázs. Eszter lánya kilencéves. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1975-ben. Tíz évig a Bel- és a Tüdőklinikán, majd a Kenézy Kórházban dolgozott. 1987-től pendlizett, azaz helyettesítette a körzeti orvos kollégáit. 1995-től Bátorligeten, végül 2001-ben Tiszaeszláron kapott családorvosi állást. Értelmiségi családi neveltetése folytán fájdalmasan kell szembesülnie a ténnyel, hogy a pedagógus már nem tudja betölteni azt a közösségszervező, egykor lámpásnak titulált szerepét. A megbecsülés egyre kisebb. A diplomások összetartásának pedig végleg befellegzett.

A lelkiismeretes orvos nem szeretné, ha a gondjaira bízott páciensekről ennyire negatív kép kerekedne. A borsodi bányák bezárása után szinte elözönlötték a falut a betelepülők. Vonzotta őket a hihetetlenül nyomott ingatlanár, a falusi romantika. Egyeseknek bejött a számításuk, másoknak nem. Új jelenségnek lehetnek tanúi a tősgyökeres eszláriak: még a fővárosból is kiköltöznek ide, a végekre, menekülve a nagyváros zajától. A falunak búcsút intők, az újonnan érkezettek és az örökre eltávozók aránya így stabilizálja a 2800 fős lélekszámot. Az orvos pedig napról napra újrakezdi a szélmalomharcot, gyógyítani a testet, vigaszt nyújtani a léleknek, és reményt adni a tudatnak, hogy egyszer még jobbra fordul itt is a világ…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése