Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Mindszenty János
Címzetes egyetemi docens,
Budapest
Büszke Nyíregyháza azokra a sportemberekre, akik itt ismerkedtek meg a fair play világával és gondolatban is őrzi azokat, akik a szülővárostól távolabb, országos és nemzetközi fórumokon öregbítik a nyírségi megyeszékhely hírnevét. Méltán örülünk annak, hogy Mindszenty János, a Testnevelési Egyetem címzetes docense Nyíregyházán született és sok mindent tett az itteni atlétikai élet kialakításáért, fejlesztéséért.
1921. március 4-én született, apja Mindszenty János nyugalmazott katonatiszt, vezérőrnagy, anyja Garai Mária. Felesége Baló Olga. Két lányuk született. Andrea 1946-ban és Zsuzsanna 1954-ben. Mindketten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítanak. Andrea geológus, egyetemi tanár, tanszékvezető. Zsuzsanna a TK főiskola adjunktusa, karvezető, 3 gyermek édesanyja, férje Sugár Miklós zeneszerző, a székesfehérvári zenekar karnagya. Mindszenty János az elemi iskolákat Nyíregyházán és Békéscsabán végezte. Sopronban, a Katonai Reáliskolában érettségizett 1939-ben, majd a Katonai Akadémián, a Ludovikán szerzett felsőfokú képesítést 1942-ben. A Testnevelési Főiskolán 1971-ben szakedzői oklevelet vehetett át.
Életútja, foglalkozásai jól példázzák, milyen hátrányokat kellett felvállalnia annak, aki nem az árnyékban húzta meg magát a sorsfordító időkben. Volt segédmunkás, magántisztviselő, mechanikai műszerész, majd 1956-ban vállalati diszpécser. Az 1956-os forradalomban vállalt tevékenységéért két évre bebörtönözték és csak 1959-ben szabadult. 1967-től sportvonalon helyezkedett el. Három év múlva rehabilitálták.
Mindszenty János életében az atlétika játszotta a meghatározó szerepet. 1937 és 47 között válogatott volt, a 200 méteres síkfutásban ifjúsági csúcsot tartott. Közben kipróbálta magát az öttusában, három évig versenyzett ebben a sokoldalúságot követelő számban. 1948-tól az atlétikai versenyek elmaradhatatlan résztvevője mint versenybíró és szervező. Közben 1967 és 1973 között a Vasas SC atlétikai szakosztályát vezeti. 1973-tól 1981-ig a Magyar Atlétikai Szövetség vezető szakfelügyelője. Több mint 20 éven át a MASZ elnökségének is tagja volt. Ma pedig megosztja széles körű szakmai tapasztalatait a szakemberekkel, szakmai szervezési területek oktatója, részt vesz a versenybírák képzésében, továbbképzésében. Egyre szebb feladatokkal bízták meg, 1966-tól a Magyarországon rendezett nagyobb atlétikai európai és világversenyek lebonyolításának irányításában, szervezésében fejti ki munkásságát. Az 1998 nyarán Budapesten megrendezett XVII. Atlétikai Európa-bajnokság előkészítésének és lebonyolításának szakmai tanácsadója volt.
Szerteágazó tevékenységet folytatott az atlétikai élet más területén is. 1972-től 1994-ig a Testnevelési Egyetem Atlétikai Tanszékének külső oktatója. A Továbbképző Intézetben rendszeresen tartott előadásokat. 1990-ben a Testnevelési Egyetem címzetes egyetemi docensi címet adományozott részére. Ő maga is kipróbálta az újságírást, a Népsport külső munkatársaként tudósított a sporteseményekről 1948 és 56 között. Ő készítette el az 1966-tól Magyarországon rendezett szabadtéri és fedett pályás Európa-bajnokságok és más nagy nemzetközi versenyek Versenybírói Kézikönyvét. Atlétikai módszertani oktatási anyagot írt, Mátraházi Imrével pedig társszerzője volt az Atlétikai Szabálykönyveknek. Feldolgozta az Ifjúsági Barátság Versenyek történetét Csutka Istvánnal, az Atlétikai Állásfoglalást Fejes Zoltánnal. A Sportlexikon 1985. évi kiadása atlétikai részének egyik szerkesztője volt.
1965 és 1998 között számos jelentős versenyen vett részt és töltött be fontos beosztásokat. A müncheni olimpián 1972-ben jelen lehetett, mint a magyar atléták technikai vezetője. Két Európa-bajnokságon ugyancsak vezető tisztséget töltött be. A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) ’93-ban Veterán-jelvénnyel ismerte el átlagon felüli sporttevékenységét. Megjegyzendő, hogy hazánkban 1928 óta Mindszenty János kapta meg ötödikként ezt a kitüntetést. Az Európai Atlétikai Szövetség Aranyjelvényét 1998-ban, a Magyar Atlétikai Szövetség legmagasabb kitüntetését, az Aranyfokozatú díszplakettet pedig 1982-ben vehette át.
Noha születési helye és első iskolái kötik Nyíregyházához, később sem felejtette el, hogy honnan indult. Az atlétikai élet egyik vezetőjeként számtalanszor jött haza a szülővárosba és segítette a megye és a város atlétikai mindennapjainak, versenyeinek szervezését, a városnak a hazai és a nemzetközi atlétika vérkeringésébe történő bekapcsolását. S ma is rendszeresen követi a szülőföld atlétikai híreit, számontartja azokat az embereket, akikkel sok éven át együtt dolgozott különböző versenyeken, bizottságokban. Nosztalgiát jelent számára, ha Orendi Misi, Molnár Pista, Nagy Gábor, Vas Laci, Losonczi, Nagy Kálmán, Durucz Pista bácsi, Szalka Géza, Bányai István, Bányainé, Kindrusz Joli, Naményi Lenke, Váradi László, Szakolczay Gábor és még sok nyíregyházi barátját sorolhatja fel. Olyanokat, akik ma is aktív részesei az atlétikai életnek és olyanokat is, akik már nem lehetnek közöttünk.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)
Hasonló
Dr. Szórádi Sándor
Dr. Szeifert Gyula
Czibere Károly
Dr. Kapolyi László
Lezsák Sándor
Dr. Dudás Ferenc
Dr. Szórádi Sándor
Dr. Ináncsy Miklós
Dr. Molnár József
Bodó Sándor
Juhász Ferenc
Princz Oszkár
Rigó Zoltán
Kálnoki Kis Sándor
Horváth Kálmán
Szikora Tamás
Szakály György
Serafin József
Lakner Zoltán
Dr. Hegedüs Csaba
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése