Nyíregyháza

Az elmúlt egy évtizedben sok minden változott a város déli részének tanyavilágban. A szennyvízelvezető csatorna kivételével megépültek a közművek. Nagyot léptek előre a művelődés területén is. Mandabokorban és Butykán közösségi ház nyitotta meg kapuit, ez utóbbi panzióként is funkcionál, ahol 50 embert tudnak egyszerre elszállásolni. Felsősimán pedig közművelődési színtérként működik.

A szemmel látható fejlődés ellenére nem lehet megállni – mondja Gyebrószki János, a 14-es számú választókörzet önkormányzati képviselője –, hiszen van még tennivaló. Ezt a munkát, a Rozsrét környéki tanyavilágban élő közel hat és félezer ember érdekeinek képviseletét vállalta fel évekkel ezelőtt, és eredményességét bizonyítja, hogy immár a harmadik ciklusban szavaztak neki bizalmat. Ez nem véletlen, hiszen jól ismeri az ott élők gondjait. Mint mondja, ő is közülük való, itt született, ehhez a vidékhez kötik a gyökerek. Édesanyja famíliája az első 15, édesapjáé pedig az első 75 olyan család közé tartozik, akik otthonuknak választották ezt a tanyavilágot. Ismeri és szereti az itt élő embereket, az élteti, hogy segítse a bokortanyák fennmaradását, fejlődését. Tépelődő, sokat gondolkodó alkat, gyakran éjszakákon át nem alszik, rágódik egy-egy probléma megoldásán. Ezekből bizony van elég! Nagy és szétszórt a 14-es választókörzet, amelyhez négy nagy település és 18 tanyabokor tartozik, közel 70 négyzetkilométer a területe, ahol egymástól távol elszórtan helyezkednek el a lakóépületek. Ezekből a speciális területi és beépítettségi sajátosságokból adódnak a speciális feladatok. Éppen ezért nagy szükség volt arra, hogy helyben is legyen olyan szervezet, ami az ottani ügyeket koordinálja. Ez a felismerés motiválta a 14-es körzetben a részönkormányzatok megszervezését. Ennek az a lényege, hogy hat részönkormányzati tag, akik az adott településen élnek, annak a szószólói, segítik információikkal a képviselő munkáját. Az ő és még két alapító tag (azaz, Breznyiczki, Maleczki és Gyebrószki) ötlete alapján valósult meg a Bokortanyák Egyesülete is, amely természetesen nem csak a 14-es körzetben, hanem mind a 61 – Nyíregyházához tartozó – bokortanyán élő emberek érdekeit hivatott képviselni.

Az egyesület létrehozásának előzménye az volt, hogy egy 1996-ban hatályba lépett önkormányzati rendelet kimondja, hogy ugyanolyan megítélést és fejlesztési lehetőségeket kell biztosítani a külterületeken, mint a város belterületein. A közművek és összekötő utak kiépítése mellett meg kell oldani a megfelelő szociális, kulturális és kereskedelmi ellátást, valamint a közbiztonságot.

Képviselőként számos terve van, sok mindent szeretne a bokortanyákon megvalósítani. Elsők között az úthálózat és a tömegközlekedés javítását, valamint az informatikai hálózat kiépítését tűzte ki célul. A célok kivitelezése érdekében folyamatosan pályázik az egyesület és a részönkormányzat is. Szívén viseli a tömegközlekedés újszerű és főleg észszerű átszervezését, melynek lényege, hogy napközben nem 50, hanem az igényeknek megfelelően csupán 15-20 személy szállítására alkalmas autóbuszokat üzemeltetnének a tanyabokrokban.

Szociális területen – sorolja nagy lendülettel a kívánalmakat – még egy tanyagondnok munkába állítására lenne szükség ahhoz, hogy szolgáltatással el legyen látva a tanyavilág. Tudnának foglalkoztatni a mezőgazdaságban dolgozók munkájának segítésére még egy falugondnokot is.

Örül annak, hogy sok idős, beteg ember megelégedettségére jól működik a házigondozás, ezen belül pedig a jelzőrendszeres szolgálat. Igénybe vehetik a lakástámogatást is. Fontosnak tartja az egyházakkal való jó kapcsolatot, éppen ezért támogatja külterületeken imaház-építési törekvésüket. Képviselői munkája mellett még ellátja két társasház 240 lakást érintő közös képviseletét, irányítja a Bokortanyákért Egyesület munkáját, részt vesz az Ifjúsági Szabadidős Sportegyesület tevékenységének szervezésében, emellett aktív tagja a rozsréti és tiszteletbeli tagja a felsősimai polgárőrségnek.

Képviselői teendőitől magánéletében sem tudja függetleníteni magát. Lányai és vejei is érzékenyek a közösségi problémák iránt. Egyik lánya a nyírpazonyi önkormányzatnál dolgozik, veje ott képviselő, másik veje a rozsréti polgárőrség vezetője. Így gyakran fehér asztal mellett, családi összejövetelek alkalmával is a közösség ügyeivel foglalkoznak. Társa szerencsére megértő, elfogadja, hogy munkája sok elfoglaltságot jelent, és azzal az áldozattal jár, hogy keveset van otthon. Nem gátolja, hanem segíti tevékenységét, a nyugodt családi hátteret biztosítja.

Kevéske szabadidejében szívesen ol­vas, főleg történelmi témájú könyveket, de szereti a filozófiát is. Ami igazán kikapcsolja, az a keresztrejtvény, remek agytortának tartja, a megfejtett idézeteket pedig mindig feljegyzi, már egy egész könyvre való van belőlük.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)