Nyíregyháza

A született lokálpatrióták büszkesége csendül ki szavaiból, amint Nyíregyháza fejlesztési elképzeléseiről, a városlakók közérzetének javításáról beszél. Dévényi József a megyeszékhely önkormányzatának tagja, egyéni körzetben választották meg képviselőnek. A 8-as körzet a belvárosé, ahol nemcsak a város, hanem a megye vezető intézményei találhatók, s egyre szebb, igényesebb lakóházakba költözhettek a polgárok. Időszaki választáson már indult korábban is.

− Mindig is érdekelt a város, s a magam erejéből részese akartam lenni a fontosabb történéseknek  − hallottuk Dévényi Józseftől.  − Számomra fontos, hogy a szülővárosomban az emberek nemcsak elfogadható, de minőségi körülmények közt éljenek. A szocialista párt alapító tagjai közé sorolhatom magam, és a pártom támogatása adott erőt és önbizalmat ahhoz, hogy egy ilyen választáson egyáltalán elinduljak.

A siker utáni időszak bőven adott munkát. A nyíregyháziak által csak piros házként emlegetett városközponti lakóház értékesítése, azaz az itteni bérlakások eladása nem ment zökkenő nélkül, és nem véletlenül kellett bekapcsolódnia az önkormányzati képviselőnek is.

Azt is a sikerek közt tartja számon, hogy a Jókai téri Békeházban közmegelégedésre rendezték a víz- és a szennyvízvezeték problémáit az épületben működő idősek klubjával. Jó, hogy sorra kerülhet az Őz utca aszfaltozása, és az Őz közben lévő értelmi fogyatékosok klubjának külső tatarozásához is elértek.

A belvárosi képviselők nem véletlenül szorgalmazzák a megyeszékhely patinás, ám kissé elhanyagolt részeinek méltó felújítását, rekonstrukcióját. Dévényi József úgy véli, még a szűkös anyagiak ellenére is adni kell bizonyos feladatokra pénzt.

Ennek a nézetnek megfelelően a városüzemeltetési bizottság tagjaként a szakmai munkára, a színvonalas szolgáltatásokra igyekszik ráirányítani a figyelmet. Az pedig külön szót érdemel, hogy a nemzetközi albizottság vezetője. Nem véletlenül, hiszen anyanyelvi szinten beszél angolul. A főiskolán és a TIT-ben tökéletesítette idegennyelv-tudását.

Így azon kevesek egyike, aki a reál ismereteket és a humán tudományokat egyformán szereti. A jónevű Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett, majd a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola villamosmérnöki karán szerzett oklevelet. A honvédség számára tizenhat hónapot jelentett.

A műszaki tudományokból egyetemi diplomát akart szerezni, s erre 1983 és ’86 között került sor: különbözeti vizsgával a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán bővítette ismereteit.

Édesapja, Dévényi József a vízügytől vonult nyugdíjba, édesanyja, Horonkai Hedvig negyven évig a kórház véradójában dolgozott, sajnos, már nem lehet családja körében. Egy fiútestvére Hódmezővásárhelyen sport- és játékkereskedelemmel foglalkozik, az egész déli országrészben ismerik a nevét.

Dévényi József dr. Bertók Katalint vette feleségül, aki a fiatalkorúak ügyésze a megyei főügyészségen. Két gyermekük született, Viktória hétéves, Kristóf kilenc hónapos.

A családja mellett a munkája a hobbija. Tréfásan megjegyzi, egy munkahelyen általában öt évet tölt el. Előbb a KEMÉV-nél művezető, utána az Elekterfém Szövetkezetnél foglalkozott a műszaki fejlesztéssel.

Volt üzemvezető és termelési osztályvezető is. Az MHSZ városi rádióklubjának elnöki tisztét két évig töltötte be, utána pedig a honvédelmi szövetség megszűntével önálló városi rádióklub létesült. Már itt is vállalkozói tevékenységet folytattak, mert a központi támogatást saját bevétellel kellett kiegészíteni, hogy egyáltalán működőképesek maradjanak.

S ekkor robbant az életébe az Anico Kft., amelyet barátjával, Macsuga Győzővel irányítanak.

Az amerikai üzlettárs a profi menedzselésben nyújt felbecsülhetetlen segítséget.

Már ott tartanak, hogy százmillió forintos árbevételt könyvelhetnek el. Ennek 30 százalékát exportálják, elsősorban Ukrajnába és Romániába. Kijevben és Bukarestben is képviselik a céget, s ezzel még korántsem merült ki a piackutatás. Németországban is rendszeresen megjelennek és érdekeltségeik vannak, és általában oda is exportálnak termékeikből.

− Számomra így teljes az élet, hogy az üzleti vállalkozásunkat sikeresen irányítjuk, a rádió egyébként is az egész világgal teremt kapcsolatot. Emellett a közéleti dolgok iránti érzékenységemet mint önkormányzati képviselő hasznosíthatom, s a közösség javára tevékenykedhetek.

Végül, de nem utolsósorban említem a családomat, amely megadja számomra azt a nyugodt hátteret, hiszen enélkül képtelen lennék két végén égetni a gyertyát… Hogy ez időben sokat elvesz? Tudom, de nem tehetek másként, különben rosszul érezném magam.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)