Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Sári Erzsébet
Orvos, természetgyógyász,
Nyíregyháza
Ezerkilencszázötvenhétben Nyírbátorban született. Szülei köztiszteletben álló, sokak által ismert emberek, akiknek virágkertészetéből annak idején sok-sok bátori lakásba, kertbe költözött be a természet, a szépség. Dr. Sári Erzsébet Nyírbátorban végezte el az általános iskolát, de a gimnáziumot már Nyíregyházán, az akkor is híres Zrínyiben járta. A várost azóta is második hazájának tartja, hiszen csak kis időre hagyta el, diplomával a zsebében ide, Nyíregyházára tért vissza. Erzsike jól tanult, egyenes út vezetett tehát a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. A doktorátus megszerzése után ismét újra Nyíregyháza, a megyei kórház következett. Előbb a 2-es számú belgyógyászaton dolgozott, majd nyolc év után az akkor alakuló sürgősségi osztályra került. Emberpróbáló munkát végzett, hat évig igyekezett a bajbajutottakon legjobb tudása szerint segíteni. Aztán egyszer csak ő maga is bajba került. Hónapokig küszködött a lázzal, testében gennyes gócok keletkeztek, semmiféle gyógyszer és beavatkozás nem akart használni. − Pánikba estem, attól féltem, hogy meghalok − mondja a szimpatikus, mindig mosolygós Sári Erzsike, akit az orvostudomány mellett az akkor még ritkán emlegetett természetgyógyászat is jó ideje foglalkoztatott. Férje, Kovács András ekkora már nevet szerzett magának e területen, nem csoda, ha feleségét is érdekelni kezdte a dolog. − Először 1990-ben levizsgáztam akupunktúrából, utána megszereztem a homeopathia képesítést is. Arra a kérdésre, hogy utóbbinak mi a lényege, dr. Sári Erzsébet készséggel válaszolja: az eljárás nem mást, mint azonost az azonossal történő gyógyítást jelent. Olyan módszert, melyre akár azt is mondhatnánk: kutyaharapást szőrivel igyekszik gyógyítani.
− A betegnek nem ellenszert, nem gyógyszert adunk, hanem helyette keressük és próbáljuk megszüntetni azokat az okokat, amelyek bajait okozhatják, így tüneteit is megszüntetjük. Sok sikert értem el ezen a téren. Nagy tanulság számomra, hogy bizony sokszor olyan esetekben is, amelyeket orvosként már nem tudnék gyógyítani, a természetgyógyászat, az úgynevezett komplex módszer és terápia segítségével megszüntetem a páciens panaszait. Nagy hibának és komoly mulasztásnak tartom, hogy a természetgyógyászat mindmáig sok vita tárgya, nem kapta meg a megfelelő elismertséget, hogy még most sem tanítják az egyetemen. Mint ahogyan hiba az is, hogy az embereket senki nem neveli az önismeretre, az élet tiszteletére és szeretetére. Megdöbbentő, milyen sokan vannak, akik az életben semminek nem tudnak örülni, nem látják életük értelmét, céljait, s nem értik, mitől boldogtalanok. A táltosképzés − amelyet ugyancsak férjem indított el, s amelyen magam is részt vettem − ebben próbál segíteni, újat nyújtani. Rávilágítani arra, hogy önmagunk sorsán önmagunk változtathatunk, s hogy az önismeret, életszeretet, a pozitív szemlélet a boldogság alapja lehet. A múltkor megkérdeztem a rendelőben egy hozzám fordulót: mi volt az, amivel az utóbbi hetekben elégedett volt, aminek örült. Megdöbbentem, mert nem tudott egyetlen dolgot sem említeni… Dr. Sári Erzsébet és férje két kamasz fiút nevel. András és Péter szorgalmas, rendes gyermekek.
− Büszke vagyok rájuk − mondja a mama. − Szeretném, ha az apjuk nyomában haladnának, s örömmel látom, hogy erre van esély. A kisebbik olyan búcsúztatót írt teljesen önállóan a nyolcadikos ballagására, amelyet örömmel olvastam, mert azt éreztem ki belőle, érti a mi gondolatainkat, elfogadja életszemléletünket, törekvéseinket. Hiszek a családi tradíciók lényegében, azt gondolom, ha tőlünk jót látnak, ők is jókat tesznek. Dr. Sári Erzsébet elégedett, kiegyensúlyozott ember. Amint mondja, a kórházi munkára ma is szeretettel gondol, de a hajsza, az ügyelet már nem hiányzik neki, mostani feladata és a család kitölti napjait. Férjével Budapesten is fenntartanak egy rendelőt, ahol Erzsike kizárólag természetgyógyászként dolgozik, míg Nyíregyházán, az általuk működtetett természetgyógyászati klinikán belgyógyászként is igyekszik a hozzá fordulóknak segítséget nyújtani.
Tervei, elképzelései között egy olyan rendelő létrehozása szerepel, ahol két tanult szakmáját egyszerre gyakorolhatja, mindkettőt párhuzamosan végezheti. Komplex gyógyításról álmodozik, ahol gyógyszeres beavatkozásra csak akkor kerülne sor, ha természet által kínált gyógymódok nem segítenek. Így, a két tudomány összekapcsolásával és erőinek egyesítésével elérhető lenne a biztos és gyors gyógyulás is.
− Szeretném megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját is. Tudatosítani bennük: elsősorban az a fontos, hogy képesek legyünk az örömre, a jóra. Rádöbbenteni mindenkit arra, hogy attól, mert másoktól valamit irigylünk, nekünk még nem biztos hogy több lesz. Jó lenne elérni azt is, hogy az orvosok és természetgyógyászok közötti ellentét egyszer majd megszűnik. Mert felesleges, és senkinek nem használ…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése