Dr. Rácz Lajos

Egyetemi tanár

Budapest

Ha valaki Tyukodról elindul, hogy ő legyen az ország egyik vezető jogtörténésze, felmerül a kérdés, hogy akkor ő most tyukodi, akiből vezető jogtörténész lett, vagy híres jogtörténész, aki úgy mellesleg tyukodi?

Aki viszont beszélget másfél órát az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemrég nyugdíjba vonult tanszékvezető professzorával, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete egykori munkatársával, az Alkotmánybíróság mögött egykor ott álló nemzetközi elismerést kivívó tudós-csapat tagjával, a Károli Gáspár Református Egyetem Jog- és Államtudományi Kara megalapításában elévülhetetlen érdemeket szerző tudományszervezővel, tankönyvszerkesztővel és szerzővel, az rájön, hogy a tyukodiság és a jogtudósság egyaránt kellett ahhoz, hogy Rácz Lajos ezeket mind elérje.

Ahogy leülünk a klasszikus ízléssel berendezett budai lakásban, azonnal két dolog tűnik fel. Rákóczi portréja és Tyukod címere. Tősgyökeres szatmári embernél járunk.

Kérésemre a professzor belekezd az úti beszámolóba, kicsit kényelmetlenül, szemmel láthatóan nincs saját maga dicséréséhez szokva, Tyukodtól a tudományos élet csúcsaiig.

Megtudjuk, hogy a körzetesített csengeri gimnáziumba kellett volna járnia, de édesanyja addig ment, míg el nem intézte, tehetséges fia Nyíregyházára kerülhessen a Vasváriba, ahova a bátyja is járt. Tanárai rábeszélik, hogy ne akarjon régész vagy történelemtanár lenni, legyen jogász, az esze megvan hozzá. A nagy cél Szeged, de Budapest lesz belőle, az akkori időkben oda kellett „szabolcsi” gyerek, így a jó tanuló, jól felvételiző majdani professzorból előbb pesti diák lesz.

Az egyetemi évek alatt elkezdődik aztán a jogtörténész karrier. Demonstrátor a jogtörténeti tanszéken, de a diploma után még megpróbálkozna az ügyvédkedéssel. Már fel van véve a munkaközösségbe, amikor az utolsó pillanatban lebeszélik a bojtárkodásról. Csábítják minisztériumba, de elhatározza: „bürokrata nem leszek”. Innentől már egy-két kisebb kanyarral, de egyenes az út a tudományos életben.

A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete jelentős szellemi műhely, ahol egykori professzorai nemcsak a magyar jogtudomány hagyományait mentik át, hanem jogtudományi hátterét adják a rendszerváltásnak. A korai kilencvenes évek sokszor csapkodó jogalkotásában számtalanszor tesz rendet az Alkotmánybíróság, amelynek tanácsadói csapatában ott találjuk az egykori tehetséges tyukodi suhancot is, aki ekkorra ismert jogtörténész.

Mindemellett szinte a végzése óta folyamatosan oktat az ELTE jogi karán, az Államigazgatási Főiskolán. Alapítója és az egyházjog professzora a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának.

És hogy jön ehhez Tyukod?  Szinte mindig, amint valami jogtörténeti fordulathoz érünk, Rácz professzor pontosan tudja, hogyan hatott ez a korabeli Tyukodra, mit csináltak akkoriban a tyukodiak. Talán nem is lehet ennyire őszintén rajongani a régi korok jogszabályai, intézményei iránt, ha nincs az a gazdag hagyomány, amely a kis nemesi falu sajátja Szatmárban. A jogtörténeti szakkifejezések, a kollégák, a karrier állomásai közé egyre többször szövődnek a Rákóczi-szabadságharc eseményei, a falu nemes családjai, az Osváthok, a Ráczok.

Megtudjuk, hogy a tyukodiak már 1181-ben a falu első említésekor sem voltak akárkik. „Iobagiones equites” hangzik a latin szakkifejezés, a cégényi monostorhoz tartozó lovas, tehát a formálódó nemességhez tartozó emberek.

Hallunk aztán az Apafitól kapott armálisról, a Rákóczi és a ’48-as zászló alatt harcoló felmenőkről, a lápba a tatár és a török elől elbújó, a történelem viharait túlélő, élni akaró községről. Ezért kell tyukodinak lenni a jogtörténészséghez. A professzor minden szavából érezni: tudja, hogy amikor régmúlt törvények latin vagy régies magyar szövegeit elemzi, amikor kutatótársaival hatalmas jelentőségű bibliográfiai munkát végez, a saját múltját is kutatja. A magyar közélet iránt mindig érdeklődő, az abban mindig részt venni akaró, elpusztíthatatlan faluét és lakosaiét.

Hatvanhét évesen azt mondja, ez már a zsoltár szerint is számon tartott kor. Nem tűnik azonban enerváltnak. Noha fő kutatási területei közé a családjog és a közigazgatási jog története tartozik, eltökélt szándéka, hogy a nagy elődök, mint Szalay Zsigmond után megírja Tyukod történetét.

Azét a Tyukodét, amelytől sose távolodott el. Tudja a helyi fejleményeket, olyan természetességgel beszél mostani és volt polgármesterekről, ahogy a pestiek se szoktak a pesti ügyekről.

A szülők halála óta ritkultak a látogatások, de „Rácz Zsigánál” a mai napig össze szoktak gyűlni a testvérek, András, József, Eszter. Anna lánya is elkíséri Tyukodra, amelynek hosszú és kalandos történelme mellett, emberöltőnyi mértékkel mérve ugyanolyan változatos utat bejáró (jog)történésze is van. Joggal lehetnek büszkék egymásra.

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése