Dr. Rácz Lajos

Egyetemi tanár

Budapest

szszb 30 és dr Rácz Lajos 400.JPGHa valaki Tyukodról elindul, hogy ő legyen az ország egyik vezető jogtörténésze, felmerül a kérdés, hogy akkor ő most tyukodi, akiből vezető jogtörténész lett, vagy híres jogtörténész, aki úgy mellesleg tyukodi?

Aki viszont beszélget másfél órát az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemrég nyugdíjba vonult tanszékvezető professzorával, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete egykori munkatársával, az Alkotmánybíróság mögött egykor ott álló nemzetközi elismerést kivívó tudós-csapat tagjával, a Károli Gáspár Református Egyetem Jog- és Államtudományi Kara megalapításában elévülhetetlen érdemeket szerző tudományszervezővel, tankönyvszerkesztővel és szerzővel, az rájön, hogy a tyukodiság és a jogtudósság egyaránt kellett ahhoz, hogy Rácz Lajos ezeket mind elérje.

Ahogy leülünk a klasszikus ízléssel berendezett budai lakásban, azonnal két dolog tűnik fel. Rákóczi portréja és Tyukod címere. Tősgyökeres szatmári embernél járunk.

Kérésemre a professzor belekezd az úti beszámolóba, kicsit kényelmetlenül, szemmel láthatóan nincs saját maga dicséréséhez szokva, Tyukodtól a tudományos élet csúcsaiig.

Megtudjuk, hogy a körzetesített csengeri gimnáziumba kellett volna járnia, de édesanyja addig ment, míg el nem intézte, tehetséges fia Nyíregyházára kerülhessen a Vasváriba, ahova a bátyja is járt. Tanárai rábeszélik, hogy ne akarjon régész vagy történelemtanár lenni, legyen jogász, az esze megvan hozzá. A nagy cél Szeged, de Budapest lesz belőle, az akkori időkben oda kellett „szabolcsi” gyerek, így a jó tanuló, jól felvételiző majdani professzorból előbb pesti diák lesz.

Az egyetemi évek alatt elkezdődik aztán a jogtörténész karrier. Demonstrátor a jogtörténeti tanszéken, de a diploma után még megpróbálkozna az ügyvédkedéssel. Már fel van véve a munkaközösségbe, amikor az utolsó pillanatban lebeszélik a bojtárkodásról. Csábítják minisztériumba, de elhatározza: „bürokrata nem leszek”. Innentől már egy-két kisebb kanyarral, de egyenes az út a tudományos életben.

A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete jelentős szellemi műhely, ahol egykori professzorai nemcsak a magyar jogtudomány hagyományait mentik át, hanem jogtudományi hátterét adják a rendszerváltásnak. A korai kilencvenes évek sokszor csapkodó jogalkotásában számtalanszor tesz rendet az Alkotmánybíróság, amelynek tanácsadói csapatában ott találjuk az egykori tehetséges tyukodi suhancot is, aki ekkorra ismert jogtörténész.

Mindemellett szinte a végzése óta folyamatosan oktat az ELTE jogi karán, az Államigazgatási Főiskolán. Alapítója és az egyházjog professzora a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karának.

És hogy jön ehhez Tyukod?  Szinte mindig, amint valami jogtörténeti fordulathoz érünk, Rácz professzor pontosan tudja, hogyan hatott ez a korabeli Tyukodra, mit csináltak akkoriban a tyukodiak. Talán nem is lehet ennyire őszintén rajongani a régi korok jogszabályai, intézményei iránt, ha nincs az a gazdag hagyomány, amely a kis nemesi falu sajátja Szatmárban. A jogtörténeti szakkifejezések, a kollégák, a karrier állomásai közé egyre többször szövődnek a Rákóczi-szabadságharc eseményei, a falu nemes családjai, az Osváthok, a Ráczok.

Megtudjuk, hogy a tyukodiak már 1181-ben a falu első említésekor sem voltak akárkik. „Iobagiones equites” hangzik a latin szakkifejezés, a cégényi monostorhoz tartozó lovas, tehát a formálódó nemességhez tartozó emberek.

Hallunk aztán az Apafitól kapott armálisról, a Rákóczi és a ’48-as zászló alatt harcoló felmenőkről, a lápba a tatár és a török elől elbújó, a történelem viharait túlélő, élni akaró községről. Ezért kell tyukodinak lenni a jogtörténészséghez. A professzor minden szavából érezni: tudja, hogy amikor régmúlt törvények latin vagy régies magyar szövegeit elemzi, amikor kutatótársaival hatalmas jelentőségű bibliográfiai munkát végez, a saját múltját is kutatja. A magyar közélet iránt mindig érdeklődő, az abban mindig részt venni akaró, elpusztíthatatlan faluét és lakosaiét.

Hatvanhét évesen azt mondja, ez már a zsoltár szerint is számon tartott kor. Nem tűnik azonban enerváltnak. Noha fő kutatási területei közé a családjog és a közigazgatási jog története tartozik, eltökélt szándéka, hogy a nagy elődök, mint Szalay Zsigmond után megírja Tyukod történetét.

Azét a Tyukodét, amelytől sose távolodott el. Tudja a helyi fejleményeket, olyan természetességgel beszél mostani és volt polgármesterekről, ahogy a pestiek se szoktak a pesti ügyekről.

A szülők halála óta ritkultak a látogatások, de „Rácz Zsigánál” a mai napig össze szoktak gyűlni a testvérek, András, József, Eszter. Anna lánya is elkíséri Tyukodra, amelynek hosszú és kalandos történelme mellett, emberöltőnyi mértékkel mérve ugyanolyan változatos utat bejáró (jog)történésze is van. Joggal lehetnek büszkék egymásra.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése