Nagyszekeres

Ha minden jól megy, a 2000. évben a duplájára növekszik a Szekeresi Integrációs Kft., vagyis a léüzem napi kapacitása. Ez jó hír a szatmári térség gyümölcstermelőinek is. Az almára tehát továbbra is szükség van. Mostanában már nem használjuk az almára ezt a kifejezést: Szabolcs-Szatmár-Bereg aranya. Ám ez a gyümölcs napjainkban ha nem is aranyat, de forintot ér… A közelmúltban, március 27-én a kft. taggyűlést tartott, ahol arról is döntöttek, hogy kiterjesztik az évre szóló szerződést a termelőkkel. A termelők így nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Almáról, léüzemről, a szatmári települések múltjáról és jelenéről, örömökről és gondokról beszélgettünk Balla Jenővel, a kft. ügyvezető igazgatójával.

Az egykor volt tsz-iroda, no meg a kft. jelenlegi irodája a Gögő patak partján fekszik. A valaha benépesített és szebb napokat látott iroda hátsó udvarán szép kis park van. Szép fenyőfák állnak itt rendezett sorban, amelyek soha sem váltanak színt: örökzöldek. A búvó patak habjain kacsák és vadkacsák lubickolnak. Csend van, idegnyugtató csend.

A nagyszekeresi vasútállomás mellett, a sínpár közelében áll a léüzem. A körbe kerített telepen belül szintén csend van, holtszezon. Délután egy, csak egy legény van talpon a telepen, ő vigyáz mindenre (a kutyákkal) és készíti fel a gépeket a főszezonra. Innen kőhajításnyira haszonfák magasodnak, szemben van a baromfitelep. A környék koránt sem olyan nyüzsgő, mint volt a tsz idején.

A kft. irodáján, az egykori tsz-irodában, ahol Balla Jenő intézi az ügyes-bajos dolgokat, az egyik falat elismerő oklevelekkel tapétázták ki. A szatmári emberek leleményességét, szorgalmát fémjelzik, örökítik meg ezek az oklevelek.

Ám előbb ne is a tsz-ről, inkább a kft.-ről beszéljünk! Balla Jenő emlékezik és azt mondja, hogy 1997-ben is gondok voltak az alma értékesítésével,  és ő személyesen kereste meg Vaján Balogh Gyula urat, és mondta neki, hogy Szekeresen minden lehetőség megvan a léüzem létrehozására. A kölcsönös haszon reményében megállapodtak, és egy hónap múlva már meg is alakult a kft. Alapító volt többségi tulajdonnal a Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft., valamint a Nagyszekeresi Mezőgazdasági Szövetkezet, a Penyigei Mezőgazdasági Szövetkezet, a Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ, valamint tíz környékbeli önkormányzat és tizenhárom magánszemély. (Szatmárcseke, Kömörő és Csaholc önkormányzata is az alapító tagok közé tartozik.) Ötvennyolcmillió forintos törzstőkével indult a kft., a tőkeemelés után most százhatmillió a tőke. Az induláshoz a Megyei Fejlesztési Tanács tizenötmillió forintot, a Megyei Munkaügyi Központ ötmillió forintot adott. A léüzem létrehozása így is, úgy is száztizenhárommillió forintba került. Tavaly még infrastrukturális és környezetvédelmi beruházást valósítottak meg, tizenhatmillió forint értékben. Most napi tizenöt vagon a léüzem kapacitása. Idén szeretnének üzembe állítani egy présgépet. Ha ez sikerül, a kapacitás napi harminc vagonra bővülhet. Itt natur almalevet készítenek. Azt tartályokban szállítják Vajára, ahol sűrítményt állítanak elő. A sűrítményt aztán értékesítik a világ minden tájára.

A kft.-nek társ ügyvezetője Harsányi János, a vajai cég munkatársa. Öt állandó és tizennégy ideiglenes dolgozója van a léüzemnek. Már most is van integrátori szerepe a kft.-nek, ezt szeretnék kiterjeszteni. A jövő tervei közt szerepel, hogy meghosszabbítják a szezont.

A nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz-nek nem jövője, hanem szép múltja van. Négy falu mezőgazdasági szövetkezői egyesítették itt erejüket. E tsz-nek 1981-től a rendszerváltásig volt az elnöke Balla Jenő. Az emberek foglalkoztatása, a megélhetés biztosítása volt a legfőbb célja. Gyümölcsöst telepítettek. A tsz baromfitelepét évente négyszázezer csirke hagyta el. A környékbeli földek többnyire gyenge adottságúak. Ezért, és nem csak ezért melléküzemágakat hoztak létre. Létrejött a tekercselő üzem. (Egy tekercselt alkatrészt ma is őriz az irodája vitrinjében.) Egy másik melléküzemág bedolgozott a híres Ikladi Ipari Műszergyárnak. Hidrofor-tartályokat is gyártottak, volt egy impegráló üzem is. Létrehoztak egy alumínium öntődét. Korszerű volt a forgácsoló üzem, présgépekkel alkatrészeket gyártottak. Folyékony műtrágya üzeme, fűrészüzeme is volt a tsz-nek. Az elnök kiharcolt egy iparvágányt, sínek kötötték össze a téeszt az országgal. Meg a szomszéd országgal, hiszen barter kereskedelemmel is foglalkoztak. Az elnök 1986-ban méltán kapta meg a Munka Érdemrend Ezüst Fokozata kitüntetést.

A szálfa termetű, jó megjelenésű Balla Jenő Milotán született középparaszt családban. A jó hírű mátészalkai Barossban szerzett mezőgazdasági technikusi oklevelet. Szarvason felsőfokú technikumot, majd üzemmérnökit végzett, Nyíregyházán áruforgalmi szaküzemmérnök lett. A szatmárcsekei tsz-ben a főagronómus beosztásig vitte, innen jött át Szekeresre elnöknek. A felesége óvónő. Három felnőtt lányuk és két unokájuk van. Balla Jenő ma is ezer szállal kötődik a szatmári földhöz.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)