Nyíregyháza

Minőségében változott, színvonalában emelkedett az ápolási munka, s ebben a folyamatban, a betegről történő gondoskodásban, segítségül hívják a legfrissebb tudományos eredményeket, és saját maguk is elindítói az újításoknak. A Jósa András Megyei Kórházban kiemelkedően sokat tett e célok valóra váltásáért Veres Tamásné ápolási igazgató. Néhány év alatt olyan forradalmi gondolkodás hatotta át ezt a területet, mint talán a megelőző évtizedekben együttvéve. Az egészségügyi főiskolai intézetvezető szakos és a közgazdaság-tudományi egyetem egészségügyi menedzser szakos diplomájával a zsebében ma is tanul, a pécsi tudományegyetemen a humán erő fejlesztését. Az emberi erőforrással való gazdálkodást pedig azonnal alkalmazhatja a megye legnagyobb munkáltatója életében. Egyedül Veresnének 1800 beosztottja van, s egyáltalán nem közömbös: miként hasznosítják ezeket az ismereteket az oktatás, a szervezés, a gazdálkodás terén.

Veres Tamásné, született Menyhárt Anikó, budapesti, édesanyja, lánynevén Horváth Ilona, 40 éven át a Csepel Művekben dolgozott. Édesapja, Menyhárt László, vasesztergályosként kereste a család kenyerét. Sajnos, ő már nem él. Öccse felvonószerelőként dolgozik. Férje, Veres Tamás, a Matáv régióbiztonsági felelőse. Két gyermekük született. Anikó 29 évesen lett a Nyír-Pulli Kft. ügyvezető igazgatója. Az ő férje Szalai Attila, gazdasági üzemmérnök és a családi döntés alapján az apuka tölti a gyermekgondozási szabadságot a 9 hónapos Virággal. A másik Veres lány, Réka, nyolcadikos, a Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola tanulója.

Egy évig megbízott volt, majd 1994-től kinevezett ápolási igazgató lett Veresné. Akkor indult el az egészségügy teljes átszervezése, tért nyert a gazdálkodói szemlélet, bevezették a HBCS (homogén betegségcsoport) pontrendszert, a kontrollingot, Veresné újabb területtel, a minőségügy forszírozásával bővítette az ápolási feladatkört. Személyében partnerre lelt a kórház főigazgatója az új feladatok végrehajtásában. Ugyanakkor nem elhanyagolható az a tény, hogy a közvetlen munkatársai is megértették a változtatások szükségességét. Anikó ösztönözte a tanulásra a beosztottjait, hisz meggyőződése, hogy képzett, intelligens emberekkel sokkal nagyobb eredményeket tud felmutatni. Érdekes összehasonlítani, hogy amikor hivatalba lépett, az ápolónők közt 6–7 diplomás volt, ma már százhoz közeli a létszámuk, főként a diplomás ápolói képzés bevezetésének köszönhetően. Ehhez jönnek még a gyógytornászok, dietetikusok, hisz ők is főiskolai oklevéllel a zsebükben kezdik el a hivatásuk gyakorlását.

A nemrégiben bevezetett mátrix rendszer a hasonló profilú osztályok szakmai szempontok szerinti koordinálását hozta magával, a gyógyszerellátástól a különféle anyagok biztosításáig, az ápolónői létszám optimális meghatározásáig igen széles körű. Öt mátrixot szerveztek, ezek vezetői ápolási igazgatóhelyettesi címet kaptak. A gyorsabb információáramlástól a hatékonyságig számos eredményt mutathatnak fel. Sokkal könnyebb a kapcsolattartás az 5 mátrix vezetővel, mint 32 osztály főnővérével. Emellett Veresné önállóságot, feladatkört adhatott a közvetlen munkatársainak, s így ők nagyobb felelősséget vállalhattak a szakterületükért.

Most ismét egy újdonságot dédelgetnek, német minta alapján, szakirodalomban leírt módon az ún. A–S betegbesorolási rendszert igyekeznek alkalmazni. Ez az elv azon a felismerésen nyugszik, hogy beteg és beteg közt – a betegség súlyossága, lefolyása és más szempontok szerint – különbség van, tehát különböző a kezelésükre fordítandó idő, a felhasznált anyagok mennyisége. Energiát, anyagot, pénzt, élő munkát takaríthatnak meg az új módszerrel. Veresné úgy látja, a munkatársai is partnerek az újdonságok alkalmazásában. Természetesen a változtatás iránti szándék mindig rejt magában konfliktuslehetőséget, de ezen felülemelkedhetnek, ha győz a józan belátás.

Anikó annak is örül, hogy az eltelt nyolc év alatt sikerült a sürgős fejlesztéseket végrehajtani az egészségügyben, az ápolásban is a minőségi munka lépett előtérbe. Ehhez a technikai felszereléseket sikerült beszerezni.

A kórházban most szorgalmazzák a decubitus megelőző programot, valamint a saját dolgozók egészségügyi szűrésére is nagyobb súlyt fektetnek, mint korábban az történt.

Az ápolási igazgatónő működése alatt egyre több nővér ad be pályázatot, szakdolgozatot, tart előadást szakmai továbbképzéséken. Május 12-én, az ápolók nemzetközi napján Kiváló Nővér címet adnak négy ápolónőnek Veresné kezdeményezésére, immár négy éve. Anikó átlagon felüli teljesítményét több kitüntetéssel ismerték el: Kiváló Dolgozó, a népjóléti miniszter elismerő oklevelét, ezerkilencszázkilencvenkilencben pedig a Pro Sanitate kitüntetést vette át.

Szabadidejében a családjával, Virág unokájával foglalkozik. Olvas, zenét hallgat. Tanulmányait is a munka utáni időre tette. Most azon fáradozik, hogy a vezetőkön keresztüli vezetés elméletét és gyakorlatát sajátítsa el.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)