Dr. Rácz Ferenc

Részlegvezető főorvos,

Nyíregyháza

szszb 24 Rácz Ferenc.jpgAz 1960. júliusában, Kisvárdán született orvos nyílt tekintete, őszinte, nyugodt szavai mögött magabiztos szakmai tudás rejtőzik. Már első mondataiból érezhető az a törődés, ami a valóban segíteni akaró embereket jellemzi.

Szülei gazdálkodó földművesként élték-élik mindennapjaikat. Édesapja, Rácz Lajos már néhány éve nincs szerettei között. Édesanyja, Kulcsár Borbála túl a nyolcvanadik évén még csöndesen örül a lassan-lassan megérkező tavasznak.

Rácz Ferenc gyermekkorát Tiszabezdéden töltötte. Ott is járt általános iskolába, amit kitűnő eredménnyel fejezett be. A továbbtanulásra már Nyírbátorban kerített sort: a Báthori István Gimnázium biológia tagozatos osztályába járt 1974–1978 között. Hálás szívvel emlékezik vissza egykori osztályfőnökére, Galántai Teodorra, aki rányitotta az érdeklődő kisdiák szemét és lelkét a természet, az élővilág szépségeire és milliónyi rejtett csodájára. A szorgalmas tanítványban talán ekkor fogalmazódott meg először az orvosi pálya gondolata…

A sikeres érettségi vizsgákat már magasabb szintű tanulás követte. A kitűnő bizonyítvány jó ajánlólevélnek bizonyult a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karába történő felvételihez. Fanyar mosollyal említi meg azt, hogy doktori oklevelét „csak” cum laude, azaz jeles eredménnyel tudta abszolválni. Mi, leendő és mai betegek igen nyugodtak lennénk gyógyulásunk felől, ha minden orvos, akinek a keze alá kerülünk, ilyen eredménnyel fejezte volna be tanulmányait.

Dr. Rácz Ferenc egyből a megyei kórházba, azon belül is a dr. Kiss József főorvos úr vezette II-es belgyógyászati osztályra került. Ott szeretettel, segítő szándékkal fogadták, s tanították neki mindazt, ami az egyetemi tankönyvekből kimaradt. „Jó iskola volt” – mondja el összegezve az osztályon töltött éveket. Minden kortársához hasonlóan néhány éven belül ő is készült a szükséges szakvizsgákra. Előbb 1990-ben belgyógyász, majd három évvel később gasztroenterológus szakorvos lett. 2002-től pedig részlegvezető főorvosa a két szakterületet felkaroló kórházi szervezetnek. Egyben ő az endoszkópos labor vezetője is. Az új részleg vezetése és irányítása testhezálló feladatának minősült. Amilyen lendülettel beszél az ott folyó munkáról, szavaiban, gesztusaiban szinte kézzelfogható az a szakmai alázat és szeretet, aminek egy olyan gyógyító csapatot kell jellemeznie, mint az ő területük.

Vizsgálataik során teljes betekintést nyerhetnek a nyelőcsőtől lefelé, a végbélig. A részlegvezető főorvos és munkatársai szívesen foglalkoznak a korai emésztőrendszeri daganatos megbetegedések diagnosztikájával, a kapcsolódó endoszkópos kezelésekkel. Vizsgálataikat kiterjesztették az előrehaladott állapotban észlelt daganatokra is.

Sok-sok év munkájával kidolgozott szakmai protokollok segítségével, és csoportmunkában döntenek a szükséges vizsgálatokról, a bizottságilag történő értékelésről s a legmegfelelőbb kezelésekről. Ezzel azt a célt tudják megvalósítani, hogy ne kelljen a beteget fölösleges vizsgálatoknak, netán műtéteknek alávetni, a legyengült szervezetet még jobban megterhelni.

Dr. Rácz Ferencnek célirányos és határozott szakmai tervei vannak a jövőre vonatkozóan. Ezek közül a legelső a „Gastro-Onco-Team” életre hívása, illetve megalakítása. Amennyiben ez a csapat létrejönne, akkor az összes daganatos beteget egységes szemlélet alapján kezelhetnék. „Ne kallódjon el egy beteg sem!” – fűzi hozzá a főorvos. A „szakcsoport” létrejöttével jelentős költségmegtakarítás lenne elérhető az orvosi teendők időben történő koordinálásával.

Másik kedvelt célkitűzése a terápiás endoszkópos beavatkozások körének bővítése. Az okos kis műszerrel – sebészi beavatkozás nélkül – belső vérzéseket lehet csillapítani, kőeltávolítást végezni, jóindulatú daganatokat (polipokat) kiszedni. Ezen eljárással a vastagbélrák is megelőzhetővé válik, ha még időben avatkozásnak be. Munkájukhoz tartozik az a tervük, hogy beindítsák a szervezett vastagbélrákszűrést. Ennek anyagi vonzatai miatt lassabban haladhatnak… Nem győzi hangoztatni azt, hogy a korai felismerés mennyire javíthatja a betegek túlélési esélyeit. Egy adattal érzékelteti a lényeget: a betegség korai szakaszában végzett felismerés 90 százalékban javítja az ötéves túlélés esélyét. Az előrehaladott állapotban diagnosztizált beteg esetében ez az arány 20-30 százalékra tehető. Megdöbbentőek ezek a számok!

Békésebb területre térve beszél a kis családjáról, kedvenc időtöltéseiről. Felesége, dr. Balogh Kornélia belgyógyász szakorvos. Leányuk, Lilla negyedéves orvostanhallgató. Rácz doktor szívesen olvas történelmi tárgyú könyveket, kirándul a Zempléni-hegység lelket pihentető erdeiben. Szereti a sportközvetítéseket a televízióban. S néha, barátaival egy kancsó bor mellett ultizni, beszélgetni…

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló