Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Sztahura László
Igazgató,
Miskolc
Az utóbbi évtizedben a távközlés Gulliver-lépésekkel fejlődött, az analóg rendszerek a digitális rendszereknek adták át a helyüket, a szakmában kiteljesedett az automatizáció és mindezek a változások csupán a telefonálás műszaki-technikai hátterének megújulását jelzik, amelyhez elengedhetetlen volt egy teljesen új humánpolitika, a korszerű elektronikai ismeretek birtoklásán túl a szakmai elhivatottság is. Erről beszélgettünk Sztahura Lászlóval, a MATÁV Kelet-magyarországi Műszaki Igazgatóságának igazgatójával, aki 1960-ban jegyezte el magát ezzel a szakmával, amikor leérettségizett a Földes Ferenc Gimnáziumban, és távközlési műszerész tanulónak jelentkezett a postán. Ennek idestova 40 éve. A kerek évszám most alkalmat kínál az emlékezésre.
– Abaújban, Felsőgagyon, születtem 1942. augusztus 24-én, ott jártam ki az általános iskolát is, majd 1956-ban a Földes Ferenc Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat. A kollégium közösségi, intellektuális légköre nagyon jó hatással volt rám, de szoros kapcsolat épült ki az akkori diákság és az iskola vezetése, tanári kara között is. Kálmán László igen keménykezű osztályfőnökünk volt, de a szigorúságát akkor is, azóta is az elért eredményeinkkel mérhettük. Az akkor divatos politechnikai oktatás keretében a postáról is tanítottak fakultatív távközlési ismereteket, és én ezt a szakmát akkor szerettem meg. A Földesben tett érettségi után a 101-esben 1962-ben tettem le a szakmunkás vizsgát, távközlési műszerész lettem. Majd a Budapesti Műszaki Egyetem nappali tagozata következett, ahol ösztöndíjasként töltöttem el öt gazdag évet. A fővárosban is kollégista voltam, ott is a miskolcihoz hasonlóan nagyon jó, alkotó szellemű közösségbe kerültem, melynek tagjaiként egymást erősítettük.
– Az ösztöndíj birtokában ugye teljesen nyilvánvaló volt, hogy fiatal mérnökként merre vezet az útja az egyetem után?
– Az egyetemen ismertem meg a feleségemet, 1969-ben házasodtunk össze, ő a mai napig a postán dolgozik. Lányunk közgazdászhallgató, itt Miskolcon. Amikor visszatértem Miskolcra, a fejlesztés, a hálózatépítés feladataival bíztak meg. Elődöm kitűnő szakember, Agócs László volt, akitől sokat tanultam… Aztán 1975-től a távközlési osztály élére helyeztek, ez az osztály foglalkozott akkor a távközlés egészével, hozzám tartozott a fejlesztéstől, a beruházáson keresztül az üzemeltetés és a szolgáltatás is.
– Nem volt ez túlságosan nagy kihívás 8 évvel az egyetem befejezése után?
– Ez volt a szakmám, mindig arra készültem, hogy újabb és újabb feladatokkal küzdjek meg. Ezt követően öt évig a postaigazgatóság igazgatóhelyettese, majd egy évig az igazgatója voltam.
– Ekkor jött a szétválás a postától?
– 1990. január elsejétől különvált a távközlés és nyolc teljes éven át a Miskolci Távközlési Igazgatóság igazgatójaként dolgoztam, miközben a szakmában addig sohasem látott fejlődés kezdődött meg. 1995-ben az egész területen befejeződött az automatizálás. A fejlesztési folyamatok sebességét jelzi, hogy 1989-ben épült meg az új miskolci, Régiposta utcai központ a maga impozáns nagyságú és megjelenésű tömbjével, benne az akkor még korszerű analóg berendezésekkel, melyeket aztán rövidesen leváltott a sokkal kisebb helyigényű digitális rendszer, az elektronikus távközlés újabb generációját jelentő technológia. A felszabaduló termek azóta más, ugyancsak modern technikáknak adnak helyet.
– A műszaki háttér teljes megújulását mennyire sikerült követnie a képzéssel, a felkészítéssel?
– Két évvel ezelőtt előkészítettünk egy tervet a teljes szervezeti megújuláshoz, hogy javítsuk a versenyképességünket, a hatékonyságunkat. Ennek megfelelően új üzletágak szerveződtek lakossági, üzleti kommunikációs stb… Azzal, hogy megszűntek a területi távközlési igazgatóságok, a Dunától keletre eső területen itt koncentrálódik a műszaki feladatok ellátása, a távközlés fejlesztése, a beruházás, az üzemeltetés. Viszont az ügyfelekkel már nem állunk közvetlen kapcsolatban, csupán a zavarelhárítás, és a létesítések alkalmával.
– Az új feladatkörrel még tovább csökkent a szabad ideje.
– A munkámat nagyon szépnek tartom, nekem ez a szakmám, amely leköti a teljes figyelmemet, így nem fáraszt. Egy héten háromszor távol vagyok, vagy Budapesten, vagy a területen, amely meglehetősen nagy. Mégis marad időm más kedvteléseimre is. A hétvégi házamnál kertészkedéssel, a fák, a szőlő gondozásával szívesen foglalatoskodom. Emellett sportolok, a Matáv Miskolci Sportegyesülete keretében az NB III-ban tekézem; ez heti egy edzést, egy versenyt jelent. Van természetjáró szakosztályunk, de részt veszünk a focibajnokságban is. Mindenre marad idő, ami fontos. Vettem az Avason egy pincét, ahol hegyaljai mustból érlelek igazi jó bort magamnak és a barátaimnak… Meg aztán a kertem szőlőtermése sem megy így kárba…
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)
Hasonló
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Horváth József
Prof. Dr. Barkai László
Dr. Újszászy László
Dr. Radványi Gáspár
Szűcs Tibor
Dr. Lakatos Zoltán
Tóth Ottóné
Varázslat
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése