Nyíregyháza, Kazahsztán

Egzotikus tájakról mesélhetne, romantikus történeteket adhatna elő, különleges népszoká-sokkal traktálhatná az olvasót. Mindezek helyett nagyon is anyagi, racionális dolgokról beszél. Bemutatja a jelennek és az utókornak különleges, s nagyon is fontos cégét. A kisebbik munkahelyén, a nyíregyházi Bethlen Gábor utcán lévő irodában. Az iroda bejáratánál a cégtáblán ez áll: Kaszpi Trade Kft. Szóval itt van az egyik munkahelye, a másik, az igazi, innen bő 3500 km-re, a Kaszpi-tenger északi vonalán. Somogyi Istvánról van szó, aki e kft. ügyvezető igazgatója és résztulajdonosa.

A kft. 30-150 szabolcsi, hajdúsági, illetve borsodi embernek ad munkát és kenyeret. Télen inkább harmincnak, nyáron inkább százötvennek. Január közepén − beszélgetésünk idején − jött egy fax, amely jelezte, hogy az aznapi hőmérséklet a kinti munkahelyen mínusz 32 fok. Nyáron meg plusz negyven fok fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. Somogyi úr hozzáteszi: más ott a hőérzet, s a tenger felől állandóan fúj a szél, szóval minden évszak elviselhető. Télen csak belső munkálatokat tudnak végezni. Mostanában egy olajfinomító irodaházának belső átalakításán dolgoznak. Érdekes, hogy a kft.-nek van munkahelye Kazahsztán területén is, meg Oroszország területén is. A két ország közt bő tíz km-es sáv a jelképes határ. Nos, e messze vidéken az éppen most négyéves kft. sok mindent felépített, illetve felújított. (Négy évvel ezelőtt Nyíregyházán jegyezték be a kft.-t.) Tenyérnyi hazánk keleti csücskének szakemberei, munkásai a sivatagi homokra kenyérgyárat, iskolát, művelődési házat, éttermet, konyhát emeltek és persze sok-sok lakóházat is. Megteremtették ott az élet és a munka feltételeit.

Főleg az olajjal kapcsolatos cégek, a megyei és a helyi önkormányzatok a megrendelők, az építtetők. Ott is − nem csak idehaza − ádáz harcot kell vívni a megrendelésért, a munkáért. Nagy a konkurencia a sivatagban is. Egy-egy rendezvényen, vagy utazás alkalmával akár bábeli zűrzavart is elképzelhetünk, hiszen a térségben jelen vannak a finn, a spanyol, az olasz, a cseh és a bolgár építők is. Versenytárgyaláson kell megküzdeni minden megrendelésért. S hogyan lehet győzni a versenyben?

A recept közismert: jó minőségű munkával, szűkös és betartott határidővel, elfogadható árral. Ja, és univerzálisnak kell lenni, a különleges igényeket is ki kell elégíteni. Igényes üzletemberek is élnek, dolgoznak a vidéken, nekik például uszodát, szaunát kellett és kell létrehozni. Egy konyha és egy étterem belső berendezését is a kft. végezte el. A jó kapcsolatnak, a korrekt üzletkötéseknek is köszönhetően a megrendelők rendesen és dollárral fizetnek. Részben előre (!), hiszen mindig előleget adnak.

Az anyagiaknál, a pénznél említjük, hogy a kft. azon a távoli vidéken igen csak többes hasznára válik megyénknek és kis hazánknak. Az építőanyag jelentős részét ugyanis Magyarországról szállítják a helyszínre. A dolgozók a kft. saját konyháján étkeznek, mégpedig hazait fogyasztanak. Az alapanyagot tőlünk szállítják. Istennek és a közvéleménynek tetsző dolog ez, hadd fogyjon dollárért a magyar áru, a magyar élelmiszer.

Az igazgató mellesleg azt is elmondta, hogy a dolgozók dollárban kapják a fizetésüket, s az igen csak nagy összegű útiköltségre sincs gondjuk. Gurjevben felszállnak a repülőre, Ferihegyen meg leszállnak. Kevéske szabad idejükben egyébként nézik a műholdas Duna Tv-t, s kijárnak az Ural folyóhoz horgászni. Az ősi környezetben még hemzsegnek a halak, mindig gazdag zsákmánnyal térnek szállásukra.

Az iráni határig lenyúló Kaszpi-tenger, a kft. névadó tengere. E hatalmas víztömeg északi térségében tovább pezsdül az élet. Világcégek fúrnak itt a tenger mélyén, olajat akarnak felhozni a víz alól és persze a homok alól is. Újabb olajfinomítók, lakások stb. építésére lesz szükség. Jó, hogy a nyíregyházi bejegyzésű kft. jelen van ezen a nemzetközi piacon. Várható, hogy a következő években is igényt tartanak ott a szabolcsi építők megbízható, igényes, precíz munkájára.

Az igazgató sztorija: Egy versenytárgyalás után a kazah megrendelők vendégül láttak bennünket. Első fogásként főtt birkafej került az asztalra. A főnök kivájta a birka két szemét, levágta a két fülét, és szétosztotta vendégei között. Sértés lett volna el nem fogadni a kocsonyás szemet…

Somogyi Istvánnak az édesapja a SZÁÉV-nél, édesanyja a Nyírtervnél dolgozott. Innen az indíttatás. A nyíregyházi építőipari szakközépiskola után Debrecenben az Ybl Miklós főiskolán szerzett diplomát. Dolgozott a SZÁÉV-nél művezetőként, építésvezetőként. Aztán a KEMÉV híres tengizi építkezésén − fiatal kora ellenére − ő volt a fő-építésvezető. Már ekkor jó kapcsolatot alakított ki a kazahokkal, az oroszokkal. A jól működő kft. bizonyítja: nem szélfújta homokra, hanem kősziklára épült ez a kapcsolat.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)