Debrecen

Az alma nem esik messze a fájától – Csizmazia Zoltán édesapjától, aki avatott értője volt a dunántúli Bodonhelyen a rá bízott cséplő- és erőgépek javításának, örökölte tőle a mezőgazdasági gépekhez való vonzalmát. Amikor pedig középiskolás éveiben traktorosként dolgozta át a szünidőket, végképp megerősödött benne az agrárműszaki pálya iránti elkötelezettség. Így aztán egyenes út vezetett a szerény lehetőségekkel rendelkező helyi általános iskolából a győri gépipari technikumba, ahol ideje szinte minden óráját tanulással és olvasással töltötte. A Budapesti Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolához jó alapokat nyújtott a technikum, így már sportolásra és kulturális lehetőségek kihasználására is maradt idő. A főiskolán Tibold Vilmos, Soós Pál és Váradi János – akinek vezetésével egy személyautó prototípusának kidolgozását végző teammunka folyt –, mellett Varga Frigyes személye ötlik először emlékezetébe a neves tanári karból. Varga Frigyes nemcsak tanára, hanem később a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián – az ő hívására érkezett Debrecenbe – főnöke, mentora és jó kollégája is volt.

A géptani tanszék jó iskolának bizonyult Csizmazia Zoltán számára. Miközben elődje a jó oktatási színvonal megteremtésén fáradozott, ő az ebben történő részvétel mellett az addig hiányzó kutatási feltételek kialakításán dolgozott. Ledoktorált, adjunktussá léptették elő, majd fokról fokra haladt előre a tudományos pályán, miközben hét éven át az egyetemi népi együttes tanári irányítását is ellátta.

Tudományos munkájának első átütő sikerét a növényházak növényvédelme és öntözése automatizálásának kidolgozása jelentette – a társszerzőkkel kidolgozott szabadalomra hazánkon kívül három ország adott oltalmat. Négy éven át a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet keretében műtrágyaszóró gépek vizsgálatában működött közre. Az első saját fejlesztés a Tornádó-5M és 5-TM műtrágyaszóró gépadagoló és szórószerkezete volt 1982-ben. A gépet – folyamatos fejlesztés mellett – ma is sorozatban gyártják, s megtalálható valamennyi jelentősebb mezőgazdasági üzemben.

Mivel még precízebb, pontosabb gépet igényelt a szakma, előbb egy kísérleti bázist alakított ki, majd még két újabb fejlesztéssel gyarapították e gépfajta kínálatát. Az 1990. évi Agromas Expó díját is megnyert gépet az ipar szintén sorozatban bocsátotta az ágazat rendelkezésére. A kutatások, fejlesztések közepette felállt egy iskola, amely országosan is ismert lett, s amellyel más egyetemek, intézetek és cégek is szívesen működnek együtt. A hallgatók is szívesen bekapcsolódnak a kutatásokba, kitűnő terep ez a PhD-képzéshez (négyen szereztek irányításával PhD-fokozatot, jelenleg is négyen munkálkodnak ezen), s immár több más kutatóhely jeles szakembere lehet büszke arra, hogy Csizmazia professzor úrnál ismerte meg a tudományos munka alapjait, a fejlesztés szépségeit.

Ma tovább folyik a korábbi gépek tökéletesítése, emellett a vetőmagvak és a műtrágyák fizikai jellemzőit vizsgálják kiemelten, amihez egy anyagvizsgáló laboratóriumot hoztak létre. Tudományos eredményeiket Buenos Airestől Pekingig számos hazai és nemzetközi konferencián ismertetik.

Miközben docens, egyetemi tanár, tanszékvezető és egyre több feladatot vállal a tudományos közéletben, Loch Jakab oktatási rektorhelyettesnek kérte fel. Az a hat év tartalmas, szép időszaka volt életének, amely a DATE akkreditációjának és a DE integrációjának előkészítésével fejeződött be. Csizmazia Zoltán büszke rá, hogy rektorhelyettesként, majd rektorként Fésüs Lászlóval és Nagy Sándorral az ország legsikeresebb egyetemi integrációját vezényelték le, s amely a DATE-t  is meglehetősen jó pozícióba hozta. Jóleső érzés volt, hogy az új vezetés felállásakor egykori tehetséges tanítványa Nagy János rektorhelyettesi, majd két alkalommal is rektori megbízást kapott.

Több szakmai tudományos bizottság, kuratórium tagja, legfontosabbak az MTA Agrár-Műszaki Bizottságban és az Apáczai Közalapítványban végzett munkája. Számos elismerése közül talán az Újhelyi Imre-, az Akadémiai és az Év Oktatója Díj, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetés a legkedvesebbek. 2002 óta a Tormay Béla Szakkollégium igazgatójaként is segíti a tehetséges hallgatók érvényesülését. Ma is vállalkozik új szakok új tantárgyainak kidolgozására. Édesapjától látta, hogy az életben mindenért meg kell harcolni – ez segített Csizmazia Zoltánnak, hogy példát és mércét adjon a következő generációknak.

Feleségével, Kari Saroltával – aki körzeti ápolónőként dolgozik – immár két sikeres gyermekük pályáját kísérik figyelemmel, akik közgazdászként pénzintézetekben dolgoznak. A hétvégeket is tanszéki dolgozószobájában tölti – nyaranta és telente azért mindig állandó program valahol együtt üdülni a családdal és úszni egyet a tengerben vagy síelni a hegyekben.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)