Máténé Vincze Andrea

Polgármester,

Géberjén

IMG_2451-r a.jpgA lelkekben akarok békét teremteni… A programjáról kérdeztem a Szamos-parti kisközség időközi választáson mandátumot szerzett vezetőjét, és azt vártam, pontokba szedve ismerteti majd azokat a dolgokat, amelyekkel a kampányban megnyerte választóit. Kissé gyanakodva fogadom a választ. Nyugalmat és magabiztosságot árasztó mosollyal folytatja, ám nyomasztó emlékeket idéz. “Géberjénben a választást megelőzően olyan mértékű széthúzás volt, hogy barátok, rokonok álltak haragban egymással, és még a köszönőviszonyt is felfüggesztették.” Egy kis közösségben így valóban konkrét értelmet nyer a bevezetőben említett mondat.
A megyei vezetés tagjai közé avanzsált korábbi polgármester, Kovács Sándor mellett műszaki ügyintézőként a hivatalban dolgozó fiatalasszony  évtizedes gyakorlatával és tapasztalatával a megfelelő emberként került a megfelelő helyre. A végrehajtás különböző stádiumaiban lévő projektek és pályázatok mind a közreműködésével indultak és futnak napjainkban is. Ezekből viszont már bennük élő menedzser szemléletű vezető ad hosszú felsorolást. Írom is szorgalmasan, de megakadunk a leltárban, mert édesanyja ölébe pattan a kis Csenge. “ Ő a mi ajándékunk” vesz új fordulatot a beszélgetés. “Ő adott erőt, hogy vállaljam ezt az új feladatot” teszi hozzá. Míg azon gondolkozom, hogy a 14 éves kiskamasz Dorina és a hét esztendős Roland mellett, családanyaként egyáltalán mikor jut ideje a hivatalra, és még szóvá is teszem, elmondja: “főállásban a Szatmár Leader-ben dolgozom Pátyodon.”  Nagyot nevet aggodalmas arcomon. Édesanyám itt van velünk, nélküle tényleg elképzelhetetlen volna.
A jó ízléssel és praktikusan berendezett ház nappalijában ülünk. Máténé édesanyja büszke elégedettséggel távolabbról figyeli lánya szavait. Csengerújfalusi lány. Egy hermánszegi legény kötötte be annak idején a fejét. Andrea már Ököritófülpösön nevelkedett, mert ott építkeztek a szülők. Kanyargós út vezetett Géberjénbe. Kanyargós, mint a kert végében a Szamos. A Gyarmaton rendőr hadnagyként dolgozó veje és lánya, szép családjuk háza a mamának is nyugalmas otthona.

A polgármesterasszony – miután a família dolgait kissé csapongva áttekintettük – ismét közügyekre tereli a szót. “Jöjjen, nézzen szét a faluban” – invitál. Egy pillanatra megállunk a ház előtt. A hirtelen kitört tavaszban virágnyílás előtti cseresznyefát simogat meg a tekintetével. “Későn érő, édes nagy szemű” – mondja. Látom, szinte a nyelvén érzi az ízeit.
A természetet szerető ember, állapítom meg magamban. Rövid úton a Szamos partjához érkezünk. A Natúra tanösvény paramétereit ismertetve nyilvánvaló, hogy a holtág élővilágának tagjait “személyesen” ismeri. Az összefüggéseket szakszerű meglátásaival fűszerezi. Nagyon is jól érződik, hogy az alapokat a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett környezetgazdálkodási diplomával rakta le.
Végignézünk az áprilisi szél borzolta hűvös vízen. Az itt honos növények közül a sulyomnál állunk meg. „Jó volna erről elnevezni majd a falunapot” – gondolkozik hangosan a polgármesterasszony. Lám,  így alakul ki egy új hagyomány, miközben nagyon is kézzelfoghatóan jelen van a régi. A nagyon régi…
“A Jékey báróké volt az a kastély” – fordítunk hátat a folyónak. Tudták a régiek is mi a szép és mi a jó – gondolom magamban, hiszen a folyótól szinte csak néhány lépésre van a csinos bástyával ékesített ódon épület. Szép-szép, de csak az egykor műszaki ügyintéző polgármester tudja, mennyi szőrszálhasogatás kísérte a rekonstrukciót. De hát a műemlékvédelmi hivatal azért van, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizze, amit még meg lehet. A Zebegényben élő Jékey örökös mindenesetre megelégedettségének adott hangot az eredmény láttán. Ennek kézzelfogható bizonyítékául egy nagyformátumú Szőnyi festményt helyez el az új-régi kastélyban.
A Szamos-part eme idilli helyén akár egy napot is el lehetne tölteni, különösen úgy, hogy Máténé Vincze Andrea sorolja: miért ezt a színt kellett alkalmazni, milyen eredeti ajtósarkakat kellett beépíteni, milyen kovácsoltvas kerítés lesz a mostani helyén… És alighanem lesz! Már most is saját gyártású térkőből rakott járdán kopog a helyiek cipősarka, a híd mellett ott az új “randevúhely”, azaz egy szép kis faház karos lócákkal. És ki nem fogy a tervek sorolásából a polgármester.
A végén már csak a kocsi ablakából mutat ki egy-egy még nem említett projektre. A református templom mellett lassítunk és megállunk. “Százharminc éves az épület, ennek a felújításán is sokat dolgoztunk. Holnap ünnepi istentiszteleten emlékezünk az évfordulóra. Biztos vagyok benne, hogy nem marad üresen egyetlen hely sem.” Rám néz, nem mondja, de tudom, arra gondol, amit a bevezetőben mondott: “A lelkekben akarok békét teremteni…”
(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése