Máté Krisztina

A Gabrien Egyesület alelnöke

Géberjén

Pörgő-forgó színes szoknyák, kipirult leányarcok, az emelvény deszkáin dörgő fényes csizmák… Kit ne lelkesítene a tánc lendülete, ritmusa? A dallamok, a lépések, a hangulat hamar utat találnak az ember lelkéhez, és együtt  a leginkább alkalmasak a hagyományok feltámasztásához, életben tartásához. Szatmár falvaiban örvendetesen nagy számban alakulnak tánccsoportok. Nincs ez másként Géberjénben sem, ahol 2006-ban a szüreti felvonulást követően jött az ötlet: van elegendő táncos kedvű legény és leány, alapítsunk tánccsoportot.
– Olyan sodró volt a lelkesedésünk, hogy nem zavartak bennünket a kezdeti hiányosságok – emlékezik a kezdetekre az egyik alapító, Máté Krisztina. – A kritikák, amelyeket a fellépő ruháinkra, koreográfiánkra és még néhány más dologra kaptunk, esetünkben tényleg az építkezést szolgálták, és egyáltalán nem bántódtunk meg érte. Egyesületünk nem túl hosszú története, és az első botladozás utáni sikerek sorozata igazolta: megfontoltuk a bírálatokat. A hasznunk pedig a saját szórakozásunk, mások öröme, és az, hogy máris nyomunkban az utánpótlás.
A történelem-művelődésszervezés szakot végzett tanárnő érdeme – azon felül, hogy  maga is ropta a táncot – a név megtalálása. A helység nevének első oklevélbeli említése Gabrien, ezért választották az egyesület nevéül is. Máté Krisztina otthonában fogadott. A portréalanyok azon szűk kisebbségébe tartozik, amelynek tagjai a legkisebb elfogódottság nélkül, szuggesztív előadásmódban beszélnek magukról, munkájukról. Nem “csak” pedagógus, akinek szakmája a meggyőző információátadás, de tudományos fokozat megszerzése előtt álló kutató is.

– Református templomunk építése 130. évfordulójának ünnepén nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy az istentiszteleten a tiszteletes úr után előadást tarthattam az akkori idők történetéről – mondja büszkén. Arca most is kipirul… Nincs annál nagyobb elismerés, amikor sajátjaitól kapja az ember lánya, gondolom magamban.
A fehérgyarmati Deák Ferenc Gimnázium történelemtanára nem csak szülőhelye történetének dokumentumaihoz nyúl avatott kézzel.
– Imádok levéltárba járni – mondja ugyanolyan csillogó szemmel és lelkesedéssel, mint amikor a Gabrien Egyesület  alapításának napjaira emlékezett. A PhD dolgozatom megírásához is sok kutató munkára van szükség. Nagyon gazdag egyházakról szóló forrásanyagra bukkantam. A témaválasztásban sem távolodtam el nagyon szülőhelyemtől.  A szabadművelődés 1945-48 közötti időszakát kutatom az akkori Szatmár-Bereg Vármegye területén. A korok, társadalmi rendszerek által eltérően, és sokszor ellentmondásosan megítélt időszakról régen hallottam olyan lelkesen beszélni valakit, mint Máté Krisztinát. Kutatásai nagyon sokat segítenek majd a “fényes szellők” éveinek tárgyilagos értékelésében. Szívesen hallgatnám a téma kifejtését, és nincs kétségem afelől, bőségesen gyarapítaná ismereteimet, de inkább visszatérünk napjainkra. Az azonban bizonyos, az ő korosztálya képviselőjétől már-már szokatlan rokonszenvvel szól a szabadművelődés akkori formájáról. Talán, vagy inkább biztosan azért, mert alaposan tájékozódott felőlük. Dús barna hajkoronájába túr, és még egy mondattal visszatér szemmel láthatóan dédelgetett témájára.
– Akkor elindult valami… Sokan hitték, hogy az új valami jó lesz.
Ma is indulhat új is, jó is. Máté Krisztinát ott találjuk az új és jó kezdeményezéseknél. Megtudom, hogy részt vesz a SZÉK, a Szatmári Épülő Közösségek munkájában. Az önkormányzattal, és a Jót, s jól egyesülettel konzorciumban nyertek tekintélyes összeget, amely nagyban elősegítette a Gabrien munkáját. A Kis Gabrien formáció, az utánpótlás, már bemutatkozott. A “nagyok” szívesen látott vendégek közeli és távoli helységek jeles napjain. Az új koreográfiák, fellépőruhák új sikerekhez, versenyek szép helyezéseihez vezettek. Hosszú lenne felsorolni hol és merre léptek fel, egyet azonban mindenképpen érdemes megemlíteni. Homoródalmás, Géberjén székelyföldi testvértelepülése ismerkedhetett meg a szatmári táncokkal és táncosokkal.
– Úgy érzem, hogy annak az embernek, aki valóban tenni akar szülőhelyéért, van módja megmutatni, hogy tud is tenni érte. Nekem legalábbis megnyílt erre a tér és a lehetőség – foglalja össze a korántsem teljes beszámolóját életéről, munkájáról, kutatásairól, lokálpatriotizmusáról  Máté Krisztina. A korán érkezett, forró nyarat idéző tavasz fogad bennünket, amikor kilépünk dolgozószobául is szolgáló kis lakosztályából. A Szamos kőhajításnyira, a kert fái alatt sárga pitypangszőnyeg. A meggyvirágok, mint egy-egy pörgő táncos szoknyája. Dongó méhek köröznek szédülten a színes szirmok körül.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése