Szilágyi Mihály

Falugondnok

Géberjén 

szszb 30 és Szilágyi Mihály.JPGNehéz dolga volna annak az embernek, aki egy falugondnok munkaköri leírását akarná elkészíteni. Legegyszerűbb az lenne, ha végighallgatná Szilágyi Mihályt, milyen feladatok elvégzése várja, amikor reggelente beindítja a szolgálati járműve motorját. Hosszú a lista, és lehet, hogy csak egy napig lenne helytálló, mert holnap valami újjal bővülne. Én magam nagyon hamar feladom, mert nem győzöm írni. Inkább összefoglalom: a falu élő lelkiismerete. Sűrűn nőtt bajsza alatt csendesen elmosolyodik. Megjelenését meghazudtoló módon halk szavú ember. Türelmesen elfogadja, amit mondok.

– Szeretem, hogy segíthetek – fűzi hozzá. – Az idős emberek, a szociálisan hátrányos helyzetben élők számíthatnak rám. A cukorbetegeket délelőtt beviszem Szalkára, amíg sorukra várnak a gondozóban, elszaladok a gyógyszertárba. Kiváltom az orvosságot azoknak az embereknek, akik ideadták a receptet itthon. Segítem a civil szervezeteket, a rendezvényeik megszervezésében közreműködök. Ja, reggel gyerekszállítással kezdek. Korábban az iskolásokat szedtem össze, mára már csak az óvodások maradtak.

Végigsimít sercegős borostáján. Folytatná, de félbeszakítom. Az érdekelne, hogyan lesz valakiből falugondnok? Már az alatt törtem rajta a fejem, amíg sorolta a napi teendőit. Gondoltam erre is, arra is, de meglep a válasszal.

– Dízelmozdony szerelő lakatos a szakmám, és nem kevesebb, mint öt évig gyakoroltam is. Mátészalkán, a fűtőházban végeztük a mozdonyok javítását és karbantartását. Édesapám traktoros volt a termelőszövetkezetben, talán ezért vonzódtam a műszaki dolgokhoz. Csak hát nem bírta a kezem az olajat.

A tenyerébe pillant, úgy hogy én is lássam. Valóban maradtak nyomai annak a fél évtizednek. Miután letudta a katonaságot, a Szatmár Bútorgyárban folytatta, ahová egy ismerőse hívta. A mátészalkai nagyüzemben annak bezárásáig maradt. Mostani elfoglaltsága egyik előzményből sem vezethető le. Marad tehát a sors keze, vagy a szerencse. Vagy inkább az, hogy amikor 2000-ben pályázatot nyert a falu a falugondnoki járműre, őt találták alkalmasnak az állás betöltésére. A mögöttünk hagyott másfél évtized szilárd bizonyíték arra, hogy jól választott annak idején a település vezetése.

Szilágyi Mihály – amint azt az édesapja foglalkozásáról szólva már említettük – helybéli, mezőgazdaságból élő szülők gyermeke. 1967. április 23-án született Csengerben. De csak azért ott, mert már akkor sem volt divat az otthonszülés. Szakmai pályafutását nagyjából már áttekintettük, a családjáról szólva elmondja, a felesége házigondozó. Rokon elfoglaltság – gondolkozok el az új információn. Nem visszük tovább ezt a szálat, mert a gyermekeinél egy pillanatra megakadunk. Néhány nappal újév után át kell állítani a belső naptárat ahhoz, hogy a korukat pontosan rögzítsük. Nevetünk egy nagyot. Tipikus „férfibetegség” a dátumokban bizonytalannak lenni. Akkurátusan feljebb tolja fémkeretes szemüvegét.

– Egy biztos: Anett ’87-ban született, Gergő pedig ’90-ben. Mindketten bejárnak a városba, a Hoyában dolgoznak.

Mi lehet vajon a hobbija ennek az embernek? Van-e egyáltalán ideje másra, mint amit csinál? A kérdésre az a válasz, amit gyanítottam. Azt azonban nem gondoltam, pedig hát nyilvánvaló: bármennyire több mint nyolc órás a munkaideje, a „második gazdaság” nélkül nem nagyon élne meg.

– Hobbi? – Akár ki is hozhatná a sodrából a kérdés, de nem tudom egyáltalán ki lehet-e zökkenteni Szilágyi Mihályt a nyugalmából. – Négy hektáron kertészkedem. Paprika, paradicsom, uborka… Emellett húsz hízó. A hétvégén is disznót ölünk.

A mai napon talán ez a beszélgetés volt a pihenés Géberjén falugondnokának. Ennek ellenére semmilyen tekintetben nem látszik fáradtnak sem fizikailag, sem szellemileg. A település művelődési otthonában beszélgettünk, ahol számos olyan rendezvényt tartottak, és fognak még rendezni, amelynek egyik fontos „háttérmunkása” Szilágyi Mihály. A terem mögött az egyik kisebb helyiségből beszélgetés hangja szűrődik ki.

– Közmunkások – adja magyarázatát vendéglátóm. – Negyvenen vannak. Tényleg, azt nem is mondtam, az ő munkájukat is én irányítom – egészíti ki „munkaköri leírását” búcsúzóul. Gyanítom, még így is hiányos a lista.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése