Szilágyi Mihály

Falugondnok

Géberjén 

Nehéz dolga volna annak az embernek, aki egy falugondnok munkaköri leírását akarná elkészíteni. Legegyszerűbb az lenne, ha végighallgatná Szilágyi Mihályt, milyen feladatok elvégzése várja, amikor reggelente beindítja a szolgálati járműve motorját. Hosszú a lista, és lehet, hogy csak egy napig lenne helytálló, mert holnap valami újjal bővülne. Én magam nagyon hamar feladom, mert nem győzöm írni. Inkább összefoglalom: a falu élő lelkiismerete. Sűrűn nőtt bajsza alatt csendesen elmosolyodik. Megjelenését meghazudtoló módon halk szavú ember. Türelmesen elfogadja, amit mondok.

– Szeretem, hogy segíthetek – fűzi hozzá. – Az idős emberek, a szociálisan hátrányos helyzetben élők számíthatnak rám. A cukorbetegeket délelőtt beviszem Szalkára, amíg sorukra várnak a gondozóban, elszaladok a gyógyszertárba. Kiváltom az orvosságot azoknak az embereknek, akik ideadták a receptet itthon. Segítem a civil szervezeteket, a rendezvényeik megszervezésében közreműködök. Ja, reggel gyerekszállítással kezdek. Korábban az iskolásokat szedtem össze, mára már csak az óvodások maradtak.

Végigsimít sercegős borostáján. Folytatná, de félbeszakítom. Az érdekelne, hogyan lesz valakiből falugondnok? Már az alatt törtem rajta a fejem, amíg sorolta a napi teendőit. Gondoltam erre is, arra is, de meglep a válasszal.

– Dízelmozdony szerelő lakatos a szakmám, és nem kevesebb, mint öt évig gyakoroltam is. Mátészalkán, a fűtőházban végeztük a mozdonyok javítását és karbantartását. Édesapám traktoros volt a termelőszövetkezetben, talán ezért vonzódtam a műszaki dolgokhoz. Csak hát nem bírta a kezem az olajat.

A tenyerébe pillant, úgy hogy én is lássam. Valóban maradtak nyomai annak a fél évtizednek. Miután letudta a katonaságot, a Szatmár Bútorgyárban folytatta, ahová egy ismerőse hívta. A mátészalkai nagyüzemben annak bezárásáig maradt. Mostani elfoglaltsága egyik előzményből sem vezethető le. Marad tehát a sors keze, vagy a szerencse. Vagy inkább az, hogy amikor 2000-ben pályázatot nyert a falu a falugondnoki járműre, őt találták alkalmasnak az állás betöltésére. A mögöttünk hagyott másfél évtized szilárd bizonyíték arra, hogy jól választott annak idején a település vezetése.

Szilágyi Mihály – amint azt az édesapja foglalkozásáról szólva már említettük – helybéli, mezőgazdaságból élő szülők gyermeke. 1967. április 23-án született Csengerben. De csak azért ott, mert már akkor sem volt divat az otthonszülés. Szakmai pályafutását nagyjából már áttekintettük, a családjáról szólva elmondja, a felesége házigondozó. Rokon elfoglaltság – gondolkozok el az új információn. Nem visszük tovább ezt a szálat, mert a gyermekeinél egy pillanatra megakadunk. Néhány nappal újév után át kell állítani a belső naptárat ahhoz, hogy a korukat pontosan rögzítsük. Nevetünk egy nagyot. Tipikus „férfibetegség” a dátumokban bizonytalannak lenni. Akkurátusan feljebb tolja fémkeretes szemüvegét.

– Egy biztos: Anett ’87-ban született, Gergő pedig ’90-ben. Mindketten bejárnak a városba, a Hoyában dolgoznak.

Mi lehet vajon a hobbija ennek az embernek? Van-e egyáltalán ideje másra, mint amit csinál? A kérdésre az a válasz, amit gyanítottam. Azt azonban nem gondoltam, pedig hát nyilvánvaló: bármennyire több mint nyolc órás a munkaideje, a „második gazdaság” nélkül nem nagyon élne meg.

– Hobbi? – Akár ki is hozhatná a sodrából a kérdés, de nem tudom egyáltalán ki lehet-e zökkenteni Szilágyi Mihályt a nyugalmából. – Négy hektáron kertészkedem. Paprika, paradicsom, uborka… Emellett húsz hízó. A hétvégén is disznót ölünk.

A mai napon talán ez a beszélgetés volt a pihenés Géberjén falugondnokának. Ennek ellenére semmilyen tekintetben nem látszik fáradtnak sem fizikailag, sem szellemileg. A település művelődési otthonában beszélgettünk, ahol számos olyan rendezvényt tartottak, és fognak még rendezni, amelynek egyik fontos „háttérmunkása” Szilágyi Mihály. A terem mögött az egyik kisebb helyiségből beszélgetés hangja szűrődik ki.

– Közmunkások – adja magyarázatát vendéglátóm. – Negyvenen vannak. Tényleg, azt nem is mondtam, az ő munkájukat is én irányítom – egészíti ki „munkaköri leírását” búcsúzóul. Gyanítom, még így is hiányos a lista.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése