Lénárt Györgyné

A Martin János Szakképző Iskola igazgatója

Miskolc

baz_05_28_lenart_gyorgyne_1.jpgOlyan intézményt irányít lassan másfél évtizede, ahol nap mint nap keményen meg kell dolgozni a sikerért, amely ráadásul egyáltalán nem garantált. Itt apró örömök léteznek, azt is mondhatnánk, hogy szinte minden napnak megvan a maga apró eredménye, sikere, amiért érdemes újra újult erővel hozzákezdeni a hátrányos, halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásához, neveléséhez.

Lénárt Györgyné 1956. február 25-én született Miskolcon. Édesapja (aki már sajnos nincs az élők sorában) és ma már nyugdíjas édesanyja a vendéglátóiparban dolgozott. Géza öccse közgazdász–informatikus, saját vállalkozása van.

Általános iskolai tanulmányait Bükkszentkereszten folytatta, középiskolai tanulmányainak színtere a Hermann Ottó Gimnázium volt Miskolcon. Szakképesítését az Egri Tanárképző Főiskolán, a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerezte. Végzett pedagógusként első munkahelye a bükkszentkereszti általános iskola volt, majd Miskolcon a 8. Számú Általános Iskolában folytatta.

1987 óta dolgozik a miskolci Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskolában. Az 1991/92-es tanévben kinevezték az intézmény igazgatóhelyettesévé, majd 1993-ban igazgatójává. Vezetése alatt az iskola jelentős változásokon ment keresztül.

A helyi viszonyokat, igényeket és lehetőségeket alaposan megvizsgálva munkatársaival olyan szervezetépítési projektet dolgoztak ki, amelynek alapján megkezdődött az intézmény mai arculatának kialakítása. Céljuk olyan intézmény létrehozása volt, amely a speciális helyzetű fogyatékos és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára komplex rehabilitációt nyújt, és ennek eredményeként segíti esélyegyenlőségük, önálló életvitelük, a társadalmi életben való aktív részvételük kialakulását, OKJ-s szakmai végzettséghez juttatásukat. Emellett az EU-s tapasztalatok átvétele, a szélesebb alapozású képzés megteremtése, a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés, az oktatási és képzési stratégia fejlesztése, a foglalkoztatás megszervezése is feladataik közé került.
A Martin János Szakképző Iskolában három épületben folyik az oktató-nevelőmunka, a tanműhelyek korszerű gépparkkal rendelkeznek. A szakképző iskola, amelynek létszáma jelenleg 406 fő, elsődleges feladata a sajátos nevelési igényű fiatalok – általános műveltséget megalapozó, szakmai vizsgára és további iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő – nevelése és oktatása, valamint a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A szakiskolai képzés során közismereti oktatás és szakmai képzés, a speciális szakiskolai képzés keretében közismereti oktatás, speciális szakmai képzés és rehabilitációs ellátás folyik a fogyatékos gyermekek számára. A készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésben az értelmileg sérült fiatalok képzésével, ellátásával foglalkoznak.

A szakképzési évfolyamokon műszaki, humán és agrárterületeken – az OKJ-ben meghatározottak szerinti szakmákban speciális, egyéni és toleráns módszereket alkalmazva készítik fel tanulóikat a szakmai vizsgára. E feladatokat egy nagyszerűen felkészült kollektíva: 14 pedagógiai munkát ellátó munkatárs, 48 fős tantestület és 16 technikai alkalmazott látja el. Lénárt Györgyné igazgató munkájának színvonalas ellátásához pontosan egy tucat különböző szaktanfolyamot végzett. Tagja a népjóléti műhelynek, a Magyar Szakképzési Társaságnak, a Speciális Szakiskolák Országos Egyesületének, a SZIME Országos Egyesületének és az Önfejlesztő Iskolák Országos Egyesületének.

„Tevékenységem elsődleges feltétele az emberismeret, a tolerancia és az alkalmazkodás készsége – mondja a gyógypedagógiában járatos igazgatónő. Elengedhetetlen a változtatás elfogadása, a folytonos megújulásra, innovációra való törekvés. Vezetőként kiemelten fontosnak tartom az etikus magatartást. Elvem, hogy munkatársaihoz mindig méltósággal forduljon a vezető, mert ebben a tevékenységben az ember a legfontosabb láncszem. Úgy gondolom, hogy a sikeres munka feltétele a jó légkör és a jó csapat, a jó közösség. Én a delegatív vezetés híve vagyok, a döntés előkészítésébe szeretem bevonni munkatársaimat.”

Ezerkilencszáznyolcvankettőben kötött házasságot Lénárt Györggyel, aki matematika–testnevelés szakosként jelenleg a felesége által irányított intézmény tanára. György fiuk a Miskolci Egyetem másodéves közgazdászhallgatója.

Szabadidejében szívesen olvas, ha teheti, kirándul, mert imádja a természetet. Máig rendszeresen sportol, leggyakrabban fut.

Szereti munkáját, és jól érzi magát kollégái és a gyerekek között. Miután szakmailag felkészültnek véli magát, a továbbiakban is a gyógypedagógia területén – ahol minden apró kis sikerért keményen meg kell dolgozni – szeretne tevékenykedni és alkotni.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése