Miskolc

A Lévay József Református Gimnázium kialakulása és története szorosan összefonódik Miskolc város és a miskolci református egyház történetével.

A reformáció előtt, a XV. század közepétől már működött a városban egy latinos műveltséget nyújtó iskola. Miskolc egyike azon magyar városoknak, ahol a reformáció csodája már a XVI. század közepén végbement. Dévai Bíró Mátyás működése nyomán 1540 körül a város egész lakossága csatlakozott a lutheri tanokhoz, majd mintegy húsz év múlva egyöntetűen Kálvin hitét fogadták be.

1560 körül a Kálvin hitét valló lakosság, a város magisztrátusa és a református egyház vállalta egy „nagyobb műveltséget közvetítő iskola”, a a „rektoris scola” fenntartását. Ettől kezdve mintegy 200 éven át a miskolci református egyház története szorosan összefonódott a város életével, az egyházi és iskolai ügyekben jórészt a város magisztrátusa intézkedett. A Lévay József Református Gimnázium feltételezett alapítási éve 1560, az intézmény XVI–XVII. századi története az iratanyagok pusztulása miatt nem ismeretes.

1906-ban lett Református Főgimnázium, majd Református Reálgimnázium, később az államosításokig Református Lévay József Gimnázium. Az államosítások után tevékenysége 1993-ig szünetelt, és 1997-től működik mint Lévay József Református Gimnázium és diákotthon.

Az intézmény névadója Lévay József, költő és műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki 1825-ben Sajószentpéteren született, 1836–1846 között járt Miskolcon a gimnáziumba. 1847-ben joggyakornok lett Miskolcon, majd Szemere Bertalan írnokaként részt vett az 1848-as pozsonyi országgyűlésen.

A forradalom után egy ideig szüleinél bujkált, majd 1852-ben tért vissza Miskolcra, és 1860-ig a református gimnázium magyar–latin szakos tanára volt. Ekkor Borsod vármegye alispánja lett, de a tanítással csak 1865-ben hagyott fel, amikor főjegyzővé nevezték ki. Bár korának népszerű és elismert művésze volt, mára elfeledte az utókor. Költészetére a keresetlen egyszerűség, a vidéki élet apróbb-nagyobb örömeinek megéneklése volt a jellemző. Műfordítóként Robert Burns verseit, Seneca műveit, két Molière-darabot, és Shakespeare-től A makrancos hölgyet, valamint és a Vízkereszt vagy amit akartok című darabokat fordította magyarra. Miskolcon könyvtár és a Református Gimnázium viseli nevét. A gimnázium újraindítása 45 évi szüneteltetés után 1993-ban vált lehetővé, a Szinva-parti ősi épületet pedig 1996-ban vehette ismét birtokba az intézmény, amely 1997-ben saját, 200 férőhelyes diákotthonnal bővült. A 12 hat évfolyamos és nyolc négy évfolyamos osztályban több mint 600 tanulóról 60 fős nevelőtestület és közel 40 nem pedagógus munkatárs gondoskodik.

Ábrám Tibor igazgató urat 1993-ban, a Lévay József Református Gimnázium újraindításakor bízta meg a Tiszáninneni Református Egyházkerület közgyűlése az igazgatói feladatok ellátásával, amelyet a mai napig folyamatosan végez.

1961. augusztus 18-án lelkipásztor-családban született Tasnádszántón, és a Partium több gyülekezetében nevelkedett. Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Református Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán folytatta, ahol fizikus és középiskolai fizikatanári képesítést szerzett. A Kolozsváron töltött évek a hitben való megerősödés éveit is jelentették számára. 1986-tól 1993-ig a Miskolci Egyetem Fizika Tanszékén dolgozott tanársegédként.

„Az egyházi oktatási intézmények létjogosultsága magától értetődő – vallja Ábrám Tibor. – A történelmi egyházak elkötelezettsége az intézmények működtetésére megkérdőjelezhetetlen, erre jól érzékelhető igény is van. A jelentkezők száma minden évben meghaladja a felvehetők számát, érzékelhető így az átlagosat meghaladó társadalmi igény. Hogy miben tud többet adni egy egyházi intézmény, hadd szemléltessem egy példával: a háromlábú szék mindig stabilabban áll, mint a kétlábú. Intézményeinkben három pilléren nyugszik a nevelés. Az egyik a család, és ez a legfontosabb, a másik az a keresztyén közösség, amit gyülekezetnek nevezünk, a harmadik pedig az iskola. Ennek a három közösségnek az együtt munkálkodása kell, hogy eredményezze a nevelést, amit testi, szellemi, lelki értelemben kívánunk nyújtani tanulóinknak. A nevelés példaállítás, amely lehet, hogy csak évek, évtizedek múltán termi meg a gyümölcsét.”

Ábrám Tibor 1985-ben kötött házasságot dr. Bartha Mária Magdolna orvossal, aki „tősgyökeres” miskolci. Házasságukat Isten hat gyermekkel áldotta meg: Dániel (22), Ágoston (21), András (19) egyetemi hallgatók, míg Anna (17), Noémi (15) és Boróka (14) gimnáziumi tanulók.

A család kezdettől fogva a Miskolc-Avasi gyülekezet tagja, ahol 1987-től Ábrám Tibor a gyülekezet presbitereként is szolgál.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)