Dr. Deák Gábor

Nyugdíjas iskolaigazgató, díszpolgár

Miskolc

szszb 30 Dr Deák Gábor 400 px.jpgA Deák család életét Trianon alapjaiban megváltoztatta. Mivel apja nem fogadott hűséget a románoknak, el kellett hagyniuk Háromszéket. Ő kétévesen került Túrkevére, hogy aztán bejárva az ismert főiskolákat és egyetemeket letegye névjegyét az oktatás és a vallás területén. Ma 95 évesen teljes szellemi frissességgel meséli el életének fontosabb mozzanatait, dátummal és nevekkel kiegészítve. Beszél héber, arab, német,román és flamand nyelven, de otthon van a sumér és angol nyelvterületen is. Büszke arra, hogy egykori tanítványai még meglátogatják és igénylik a társaságát.

Apjától szigorúságot kapott, sokszor hangoztatta, hogy becsületesen élni szép, de nehéz. Ő háromszéki paraszt családból származott és Cófalván született székely ember volt. Márpedig a háromszéki székelyek határőrként látták el a haza védelmét és máig konok, kemény emberek. Ezt a mentalitást vitte tovább dr. Deák Gábor is, akit az eltelt kilenc és fél évtizedben egyik párt sem tudott beszervezni soraiba, miközben szavainak és tetteinek mindig volt súlya.

Besztercén született 1919. január 20-án, az elemi iskolát pedig Túrkevén végezte, ahol pedagógus szülei is tanítottak. Ott kezdte el gimnáziumi tanulmányait, amit 1930-tól a Miskolci Református Főgimnáziumban folytatott – mivel családjával Miskolcra költözött-, majd a Sárospataki Gimnáziumban érettségizett. Miskolci tanárai közül kiemeli Balázs Győzőt, Csorba Zoltánt és Kosztolányi Zoltánt, akik „tudós emberek voltak”. Apja a lelkészi pálya felé egyengette az útját, ezért 1937-től Kolozsváron tanult, ám 1939-ben a román hatóságok nem engedték vissza Erdélybe, így a Debreceni Hittudományi Egyetemen teltek a következő évei. Amikor lelkész-képesítő vizsgát tett, Erdély kis településein szórványlelkészként hirdette az igét, ahol célként tűzte ki, hogy az elrománosodó magyarokat visszatéríti az anyaegyházhoz.  1943-ban filozófiából, pedagógiából és lélektanból doktorált Summa cum laude eredménnyel.

A II. világháborúban ő is megkapta a behívóparancsot, 1944. júniusában Pécsen vett részt tábori lelkész képzésen, majd Esztergomba került a tábori kórházba, ahol a háborút követően lelkészként dolgozott. Miskolcra 1946 szeptemberében tért vissza, ahol kinevezték a megyei Szabadművelődési Felügyelőség titkárának. Egy év múlva befejezte pedagógiai tanulmányait és tanári diplomát szerzett.

– Ekkor kezdődött a kommunista világ, én pedig azt kértem, hogy inkább taníthassak, mint politizáljak, így kerültem 1949. szeptember 1-én az akkori kereskedelmi, későbbi nevén Berzeviczy Szakközépiskolába, ahol áruismeretet és kémiát, majd történelmet is tanítottam. Szigorú tanár voltam, rendet, fegyelmet és tudást követeltem tanítványaimtól, akik ezért máig hálásak. Tanítottam Németh Miklós egykori miniszterelnököt, aki a napokban újra meglátogat, de tanítványaim közül került ki a párizsi nagykövet, dr. Joó Rudolf és még sok más ismert ember is – emlékezett vissza munkásságára.

A középiskola élére 1967. augusztusában nevezték ki, amely tisztséget 1979. december 31-i nyugdíjazásáig betöltött. Nyugállományba vonulása azonban csak látszólagos volt, mert a következő 20 évben, 1999-ig óraadó tanárként vett részt a felnőttképzésben. Számos kutatást végzett és mintegy 200 tanulmánya jelent meg különböző folyóiratokban, amelyekben főként Miskolc történelmével foglalkozik. Nevéhez fűződik a Berzeviczy Szakközépiskola fennállásának 100 éves évfordulójára született könyv is. Közéleti szerepvállalásai közül megemlíti a Történelmi Társulatban betöltött titkári, majd elnöki szerepét, alapítója volt a Magyar Pedagógiai Társulás B.-A.-Z. megyei szervezetének, a Gyerek Lélektani Társulásnak és a Lévay József Közművelődési Egyesületnek. Több évtizeden át presbitere volt a Miskolc-Avasi Református Egyházközségnek, ahol sokáig a gondnoki teendőket is magára vállalta. Az általa vezetett intézmény eredményei és saját munkássága nem maradt titokban. Úgy fogalmaz, hogy az elismerések után kapott emléktárgyak, érmek és oklevelek nem férnének rá egy ebédlőasztalra, amit betetéz a 2014-ben neki ítélt Miskolc Város Díszpolgára Kitüntető Cím. Ebből az alkalomból egykori munkahelyének tanári kara is köszöntötte.

Beszélgetésünk közben egymást érik az anekdoták, közel a 96.-ik évéhez minden eseményhez tud neveket kötni, elsorolja Háromszék településeinek a nevét és az általa megélt történelmi események dátumát, szereplőit. Nem titkolja, igazgatóként jó kapcsolatot ápolt a pártbizottság vezetőivel is, de soha nem hagyta magát beszervezni.

Miskolci lányt vett feleségül 1950-ben, Villányi Ilonától két gyermeke született. Gábor zeneakadémiát végzett Drezdában, de mivel hazájában nem talált munkát, Németországban telepedett le. Münchenben dolgozik és van két gyermeke. Lányuk, Anikó Budapesten él és kétdiplomás főorvos.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése