Kosztya Zoltán Pál

Polgármester,

Zajta

Tősgyökeres zajtai,1968-ban született. – Minden szállal ide kötődik – mondja, s szavait a lokálpatrióta ember tettvágya, szellemisége hatja át. 2010. október óta társadalmi megbízatású polgármestere a 70-es években még 700, de ma már csupán 428 lakosú községnek, s nem mellesleg tanár, iskolaigazgató 1999-től a szomszédos Méhteleken. Tanulmányait Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán végezte, majd oktatási informatikus szakon is diplomát szerzett. – Tanár miért lettem? – teszi fel a kérdést, s természetes egyszerűséggel válaszol. A gyerekek szeretete ez, öröm a kis nebulók fejlődését, okosodását látni és 14-15 éves korukban útjukra engedni őket. Van ettől szebb érzés? De ugyanilyen jó érzés felelősséget vállalni egy falu közösségéért, tenni fejlődéséért – polgármesterként. Különösen ott, ahol sokszínű, a történelem viharaiban megtépázott, de erkölcsi gazdagságban bővelkedő ez a paletta.

A román – és a közeli ukrán – határ menti település történelme az itt élők számára másként is kötelez. A trianoni döntéssel ugyanis Zajtát Romániához csatolták. A falu akkori tanítója, Vitéz Gaál Lajos éppen ez időben, térképészeti kutakodása során felfigyelt arra, hogy a határ Zajta és Nagypeleske (ma Románia) között húzódott. Azonnal felülvizsgálatot kért, levelet írt Huszár Károly miniszterelnöknek, jó barátjának, akivel a szatmári tanítóképzőben együtt tanult, hogy a térkép szerint Magyarországhoz tartozónak érvényesítsék Zajtát. Egy hónap után, 1920. július 4-én meg is jött az örömteli válasz, s a község visszacsatolását a „Visszatérés Napja”-ként ünneplik minden évben. Így lett „A hűség magyar faluja” Zajta.

Persze a Trianon előtti közös történelmi múlt ma is, ma újra elevenen él – sorolja tovább a történteket a falu első embere. Földrajzilag is közelebb vannak (12 km) az egykori Szatmár vármegyei járási székhelyükhöz, a 130 000 lakosú Szatmárnémetihez. A keleti országrész egyik legjelentősebb vasútvonala – Zajtát is érintve – egykor Szatmárnémeti és Fehérgyarmat között épült ki, azonban a határ kettévágásával Zajta lett a magyar oldalon a legkeletibb végállomás, pályafenntartási, határrendészeti feladatokat látott el, munkát adott 40– 50 embernek. Ma már nem mondható vasúti településnek –  mondja, de öröm az itt élőknek, hogy 2010. decemberében visszaállították a két évvel korábban megszüntetett vasúti közlekedést.

A határmentiségben a közlekedés – vasúton vagy közúton – létfontosságú, a fejlesztésben ez utóbbinak van inkább realitása. Megvalósuló projektekről számol be; a túloldalon lévő Lázári településsel közösen, európai uniós pályázati forrásból építik meg Peleske felé is azt a 1,5 km-es útszakaszt, melyen megindulhat a két ország közötti közúti közlekedés. Gazdaság-  és munkahely élénkítést várnak ettől. Már ma is vagy 15 család vásárolt itt házat, bár dolgozni sajnos visszajárnak, de gyerekeik itt járnak iskolába, óvodába. – Állampolgársági esküt eddig 250-en tettek a polgármesteri hivatalban, s ez jó érzéssel tölt el mindenkit. – mondja. A lakosságra terelődik a szó. A község történetének sokszínűségét ma is meghatározó momentuma volt a svábok 1700-as évekbeli betelepítése, kultúrájuk, szokásaik gyökeret eresztettek, őrzik hagyományaikat, szellemiségük hatással van a társadalmi és civil közösségi életre. Ma már csupán 40-50 fő vallja magát német nemzetiségűnek. Német Kisebbségi Önkormányzat működik, s elismeréssel beszél munkájukról. Hasonlóképpen szól a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Közhasznú Egyesület – melynek elnökségi tagja – gazdag, országhatárokon túlra is terjedő tevékenységéről. Büszkén említi a csak katonadalokat éneklő férfikórust, akik igencsak kelendőek e műfajban..

Nem egy átlagos település életét igazgatja, a napi feladatokkal, olykor problémákkal is meg kell küzdenie. Fő cél a foglalkoztatás, munkahelyteremtés, ami e régióban nehéz. De eredménynek tartja, hogy a munkaképes lakosság 80 %– a dolgozik  Megpróbálnak önellátóvá  válni. Az önkormányzat 9 hektáron gazdálkodik, zöldségtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak, jövőre 1,5 hektár gyümölcsöst telepítenek. Vegyesboltot üzemeltetnek, ahol a kistermelők áruit értékesítik. Egy turisztikai centrum létrehozásáról álmodik a most is szép, virágos faluban, a régi határőrség épületét alakítanák ki e célra. S egyáltalán, a schengeni határnyitásra felkészülni, a közúthálózat fejlesztésével, de a szakmunkásképzés támogatása is elemi szükség lenne errefelé – sorolja a tennivalókat.

Nyugodt, kiegyensúlyozott ember, a község történelmi miliőjével, régi és mai társadalmi, kulturális szellemiségével, a jövő feladataival azonosulni tudó. Családja ideális hátországot biztosít ehhez, óvónő felesége, egyetemista és 5 éves óvodás fiai számára, pedig ő ad biztonságot. A szabadidejében űzött sportok, a röplabdázás, horgászás igazi kikapcsolódást, feltöltődést jelentenek.

 (Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése