Kosztya Zoltán Pál

Polgármester,

Zajta

Tősgyökeres zajtai,1968-ban született. – Minden szállal ide kötődik – mondja, s szavait a lokálpatrióta ember tettvágya, szellemisége hatja át. 2010. október óta társadalmi megbízatású polgármestere a 70-es években még 700, de ma már csupán 428 lakosú községnek, s nem mellesleg tanár, iskolaigazgató 1999-től a szomszédos Méhteleken. Tanulmányait Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán végezte, majd oktatási informatikus szakon is diplomát szerzett. – Tanár miért lettem? – teszi fel a kérdést, s természetes egyszerűséggel válaszol. A gyerekek szeretete ez, öröm a kis nebulók fejlődését, okosodását látni és 14-15 éves korukban útjukra engedni őket. Van ettől szebb érzés? De ugyanilyen jó érzés felelősséget vállalni egy falu közösségéért, tenni fejlődéséért – polgármesterként. Különösen ott, ahol sokszínű, a történelem viharaiban megtépázott, de erkölcsi gazdagságban bővelkedő ez a paletta.

A román – és a közeli ukrán – határ menti település történelme az itt élők számára másként is kötelez. A trianoni döntéssel ugyanis Zajtát Romániához csatolták. A falu akkori tanítója, Vitéz Gaál Lajos éppen ez időben, térképészeti kutakodása során felfigyelt arra, hogy a határ Zajta és Nagypeleske (ma Románia) között húzódott. Azonnal felülvizsgálatot kért, levelet írt Huszár Károly miniszterelnöknek, jó barátjának, akivel a szatmári tanítóképzőben együtt tanult, hogy a térkép szerint Magyarországhoz tartozónak érvényesítsék Zajtát. Egy hónap után, 1920. július 4-én meg is jött az örömteli válasz, s a község visszacsatolását a „Visszatérés Napja”-ként ünneplik minden évben. Így lett „A hűség magyar faluja” Zajta.

Persze a Trianon előtti közös történelmi múlt ma is, ma újra elevenen él – sorolja tovább a történteket a falu első embere. Földrajzilag is közelebb vannak (12 km) az egykori Szatmár vármegyei járási székhelyükhöz, a 130 000 lakosú Szatmárnémetihez. A keleti országrész egyik legjelentősebb vasútvonala – Zajtát is érintve – egykor Szatmárnémeti és Fehérgyarmat között épült ki, azonban a határ kettévágásával Zajta lett a magyar oldalon a legkeletibb végállomás, pályafenntartási, határrendészeti feladatokat látott el, munkát adott 40– 50 embernek. Ma már nem mondható vasúti településnek –  mondja, de öröm az itt élőknek, hogy 2010. decemberében visszaállították a két évvel korábban megszüntetett vasúti közlekedést.

A határmentiségben a közlekedés – vasúton vagy közúton – létfontosságú, a fejlesztésben ez utóbbinak van inkább realitása. Megvalósuló projektekről számol be; a túloldalon lévő Lázári településsel közösen, európai uniós pályázati forrásból építik meg Peleske felé is azt a 1,5 km-es útszakaszt, melyen megindulhat a két ország közötti közúti közlekedés. Gazdaság-  és munkahely élénkítést várnak ettől. Már ma is vagy 15 család vásárolt itt házat, bár dolgozni sajnos visszajárnak, de gyerekeik itt járnak iskolába, óvodába. – Állampolgársági esküt eddig 250-en tettek a polgármesteri hivatalban, s ez jó érzéssel tölt el mindenkit. – mondja. A lakosságra terelődik a szó. A község történetének sokszínűségét ma is meghatározó momentuma volt a svábok 1700-as évekbeli betelepítése, kultúrájuk, szokásaik gyökeret eresztettek, őrzik hagyományaikat, szellemiségük hatással van a társadalmi és civil közösségi életre. Ma már csupán 40-50 fő vallja magát német nemzetiségűnek. Német Kisebbségi Önkormányzat működik, s elismeréssel beszél munkájukról. Hasonlóképpen szól a Vitéz Gaál Lajos Kulturális Közhasznú Egyesület – melynek elnökségi tagja – gazdag, országhatárokon túlra is terjedő tevékenységéről. Büszkén említi a csak katonadalokat éneklő férfikórust, akik igencsak kelendőek e műfajban..

Nem egy átlagos település életét igazgatja, a napi feladatokkal, olykor problémákkal is meg kell küzdenie. Fő cél a foglalkoztatás, munkahelyteremtés, ami e régióban nehéz. De eredménynek tartja, hogy a munkaképes lakosság 80 %– a dolgozik  Megpróbálnak önellátóvá  válni. Az önkormányzat 9 hektáron gazdálkodik, zöldségtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak, jövőre 1,5 hektár gyümölcsöst telepítenek. Vegyesboltot üzemeltetnek, ahol a kistermelők áruit értékesítik. Egy turisztikai centrum létrehozásáról álmodik a most is szép, virágos faluban, a régi határőrség épületét alakítanák ki e célra. S egyáltalán, a schengeni határnyitásra felkészülni, a közúthálózat fejlesztésével, de a szakmunkásképzés támogatása is elemi szükség lenne errefelé – sorolja a tennivalókat.

Nyugodt, kiegyensúlyozott ember, a község történelmi miliőjével, régi és mai társadalmi, kulturális szellemiségével, a jövő feladataival azonosulni tudó. Családja ideális hátországot biztosít ehhez, óvónő felesége, egyetemista és 5 éves óvodás fiai számára, pedig ő ad biztonságot. A szabadidejében űzött sportok, a röplabdázás, horgászás igazi kikapcsolódást, feltöltődést jelentenek.

 (Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése