Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Körmendy László
Ügyvezető igazgató,
Nyíregyháza
A tokaji Tisza hídtól a Nagykörútig számos épület, út, híd építését irányította, miközben azt vallja, minden alkotás közös, és jó eredményeit jó emberi kapcsolataival sikerült elérnie.
Somogy megyében született, Sopronban érettségizett, és Budapesten végezte el a műszaki egyetemet. Győrben, az építőiparban kezdett el dolgozni statikusként, később a szakmának szinte valamennyi részét végezte a tervezéstől a lebonyolításig. Nyíregyházára úgy került, hogy 1971-ben az akkori tanács építőipari vállalata hirdetett állást. Akkoriban Törökszentmiklóson dolgozott az állami gazdaságban, de úgy döntött, hogy változtat, és megpályázta az állást Nyíregyházán. A tanács építőipari vállalata jó leckét jelentett a szakma minden apró szegmensének megismerése szempontjából, mivel sok mindennel foglalkoztak, végeztek útépítést, mélyépítést, magasépítést, lakástatarozást és tetőtérbeépítést is. A színház első felújítása a 70-es években, a katolikus bérpalota helyreállítása, vagy a Nyírvíz-palota homlokzatának és tetőzetének rekonstrukciója máig is emlékezetes, nagyon szép szakmai feladatokat jelentettek.
Később a Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalathoz került, ahol a szerkezetépítő építésvezetőséget vezette. Akkor épült a nyíregyházi piac épülete, a vajai hűtőtároló, de Budapesttől Sátoraljaújhelyig az ország számos pontján dolgoztak.
Ezt követően a Közúti Építő Vállalathoz került főépítés-vezetői munkakörbe. Később termelési osztályvezető, majd főmérnök lett. Olyan nagy létesítmények kivitelezési munkáit végezték, mint például a Nagykörút vagy a tunyogmatolcsi vasúti híd. Arra az időszakra volt jellemző az „útépítési boom”, mennyiségi szemlélet uralkodott, március közepétől december közepéig folyamatosan dolgoztak. A rendszerváltás táján privatizálták a vállalatot, a privatizáció után a Nyíregyháza és környékén lévő út- és mélyépítési munkák végzését irányította. Aztán kis hazánkba is begyűrűzött az energiakrízis, ami azzal járt, hogy visszaestek a beruházások, csökkent a megrendelések száma, 1994-ben teljesen megszűnt az az egység, melyet irányított.
Ezek után a magánszférában dolgozott egy ideig, ez a 90-es évek közepén történt, amikor meglódult az infláció, kevés volt a megrendelés, és irgalmatlanul hosszú tartozási láncok alakultak ki. Ekkor abbahagyta egy időre a kivitelezési munkák irányítását, és önálló mérnöki munkákat vállalt. Itt is szép feladatai voltak. Felelős vezetője volt a tokaji Tisza híd rekonstrukciós munkáinak, számos új hulladéklerakó telep kivitelezési terveit készítette el ebben az időszakban, emellett Ibrányban a Polgármesteri Hivatal építési irodavezetőjeként dolgozott.
1997. év végén kereste meg a Városüzemeltetési Kht. igazgatója, hogy elvállalja-e a közlekedési ágazat vezetését, ő első szóra igent mondott, hiszen erről a területről már igen sok tapasztalattal rendelkezett. Ez az ágazat gazdája Nyíregyházán többek között a városi úthálózatnak, a belvízrendszernek, emellett az ott dolgozó munkatársak intézik a fizetőparkolók ügyeit.
Néhány hónap múlva egy főmérnökségen belül a közterületi munkák irányítását egy csoportba szervezték, ennek a tevékenységnek lett az irányítója. Róka Imre műszaki igazgatóhelyettes 2001. évi nyugdíjba vonulása után főmérnökként látta el Soltész József igazgató mellett a műszaki vezetői teendőket. Ettől az időponttól foglalkozott hulladékgazdálkodási feladatokkal is. Az utóbbi években is történtek változások, különvált a hulladék- és a közterületi ágazat, új feladatként a céghez került a közvilágítás és ezzel együtt az intézményi világítás lebonyolítása. Ez azonban annyira speciális terület, hogy külön szervezetet hoztak létre irányítására.
2005 végén Soltész József igazgató nyugdíjba vonulása után Nyíregyháza Közgyűlése több évtizedes tapasztalata, hozzáértése miatt egy év időtartamra őt bízta meg a Városüzemeltetési Kht. irányításával. Célja, az addig is jól működő társaság további működőképességének megőrzése Nyíregyháza lakosságának szolgálatában, az itt élő emberek lehető legnagyobb megelégedettségére.
Ezért úgy véli szükséges a munkafegyelem javítása, a működési költségek további csökkentése, az élő munka hatékonyságának növelése, a pénzügyi biztonság megőrzése. A magánéletében családcentrikus, szeret otthon lenni, foglalkozni gyermekeivel, jó nagyokat beszélgetni, olvasgatni, utazgatni családtagjaival Szlovákiába, Erdélybe vagy az Alpokba.
Bár a mérnöki hivatást választotta, érdeklődése mégis inkább humán jellegű. A mérnöki munkának is mindig a lebonyolítói és kivitelezői részét végezte, ahol emberek tevékenységét kellett összehangolnia.
Szépnek tartja ezt a területet, hiszen minden alkotás közös munka- és minden résztvevő hozzájárul saját szellemi és fizikai teljesítményével a létesítmény megvalósításához.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése