Kertész Sándor

Nyomdavezető,

Nyíregyháza

H a lehetne, igazából azt kellene a neve mellé írni: a képregények szerelmese. S valójában ő is azt szeretné, ha ez az – egyébként egyáltalán nem plátói – érzés beteljesedhetne, s csak a „kedvesével” foglalkozhatna. Szereti a polgári szakmáját is, de alapvetően a ceruza az ő világa.

1960-ban született Kisvárdán. Édesapja váltókezelő volt a vasútnál, édesanyja a kereskedelemben dolgozott, s csakúgy, mint neki, mind a három bátyjának megteremtették a továbbtanulás feltételeit.

Már gyermekkorától szívesen rajzolt, s nagy álma volt, hogy rajzfilmrendező legyen. Ettől messze került, mikor lemaradt a képzőművészeti középiskolában tartott felvételiről, s a kisvárdai Bessenyeibe került, hogy legyen egy szakmája. Az ifjú, nem túl lelkes „könyvelőjelöltnek” sok mindent elnéztek a dekorációkért cserébe. Közben szorgalmasan járt rajzot tanulni Nyíregyházára, de mivel nem volt elég önbizalma a Képzőművészetihez, a nyíregyházi tanárképzőre került, rajz–földrajz szakra.

Az ezt megelőző szokásos katonaság neki valódi élménnyel szolgált: részt vett egy tehetségkutató versenyen, ahol karikatúráival a legjobb lett. Így egy évig turnézhatott később híres színészek társaságában, ahol egy színpadi produkcióban ő volt a rajzos műsorközlő. A tanárképzőn egyre aktívabban foglalkozott a képregényekkel.

Sikeres OTDK-dolgozatot írt e szinte teljesen feldolgozatlan területből, majd természetesen ez adta szakdolgozata alapját is. Munkája címe: A képregény grafikai jellegzetességei. Ez ugyan elméleti jellegű volt, ám a gyakorlat mestere is lett, hiszen folyamatosan rajzolt az akkor népszerű Hahota és Pajtás magazinokba és a Kelet-Magyarországba.

1983-ban – immár kétéves házasemberként – Baktalórántházára került tanítani. Persze az aktivitás vidéken is megmaradt: folyamatosan rajzolt, s mellette rajz-, rajzfilm- és fotószakkört szervezett a diákoknak, s ezt nagyon élvezete. 1985-ben egy telefon változtatta meg élete alakulását.

A Kelet-Magyarország című napilap grafikai beállítottságú tördelőszerkesztőt keresett – egészen pontosan őt. A következmény: egy évig bejárt Baktalórántházáról Nyíregyházára újságíró-gyakornoknak, hiszen akkor még követelmény volt a szakma teljes ismerete. A belpolitikai rovattól ment újságíró-iskolába Budapestre, ahol – a család számára is megpróbáltatást jelentő két évig – tördelőszerkesztői szakon tanult. Az újságnál végigjárt minden rovatot, majd 1988-ban Sipos Béla mellett ő lett a tördelőszerkesztő egy hét munka – egy hét szabadság váltásban. Ez az időszak nem tartott sokáig, hiszen a nagy változások korában ő is gyorsan váltott: öt kollégájával együtt megalapították a Nyír-Futár című napilapot. Ám a mag befogadására akkor még nem volt előkészítve a talaj, így egy éven belül csőd lett a vállalkozás vége.

1990-ben saját betéti társaságot hozott létre, és onnantól kezdve könyvkiadással, reklámkiadványok készítésével foglalkozott. 1993-ban egy pályázat útján a nyíregyházi tanárképző főiskola könyvkiadójának vezetője lett, ahol jellemzően tudományos munkák szerkesztése, kiadása töltötte ki mindennapjait, s ezzel párhuzamosan tanította is a tördelést. Mivel a szerződését évente hosszabbították, biztonságot keresett, így 1998-ban megvette a Volán Nyomdát, és a mai napig is a Möbius Print Könyvkiadó és Nyomda tulajdonosa, vezetője.

S hogy hol maradnak a képregények? A szakma mellett természetesen végigkísérték az életét. Még a főiskolás időkben létrehozója volt egy kísérleti képregénystúdiónak, majd 1986-ban egy delegációval Olaszországban járt, hogy tanuljon a mesterektől, s Gödöllőn képregényrajzolói tábort szervezett, ahová Itáliából is jöttek. Velük hozott létre egy magyar–olasz kft.-t képregények kiadására. Ez volt az első ilyen jelentősebb cég Magyarországon: a Menő Manó, a Krampusz, a Pimpa mind az ő munkájuk volt. Noha pár év múltán a vállalkozás megszűnt, a szerelem megmaradt.

1990-ben kiadta az első magyar képregénytörténetet Szuperhősök Magyarországon címmel. Most a munka bővített, díszes kivitelű kiadásán dolgozik, amiben 20 év munkája, tapasztalata van benne. Persze nemcsak rajzolja és írja, gyűjti is a képregényeket, tekintélyes kollekciójának nemigen akad párja idehaza. Emellett egy alapfokú művészetoktatási intézményben szeretteti meg a fiatalokkal a rajzfilmeket és a képregényeket.

Felesége, az eredendően matematika-fizika szakos tanár, Bodócs Erika, aki ma a Sipkay Szakközépiskola igazgatóhelyettese, „jól tűri” és persze támogatja ezt az egész életet meghatározó hobbit. Fiuk, az 1985-ben született Tamás a Miskolci Egyetemen tanul közgazdaságtant, de érdekli a média, és a vállalkozásban is segít édesapjának.

Kertész Sándor, aki máig új kihívásokat keres, a közeljövőben a könyvkötészetet fogja elsajátítani, hogy egy-egy antik kötet restaurálásakor is érezhesse az alkotás örömét.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése