Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Szilvai Mária
Háziorvos,
Nyíregyháza-Borbánya
A betegség olyan állapota az embernek, amelyet mindenki szeretne elkerülni. A vele vívott küzdelemnek vannak könnyebb időszakai, de drámai csatái is.
Gyakran az ember élete a tét. Ezért talán nem véletlen, hogy az orvosokat mindig is különös tisztelet vette körül. A gyógyítás sohasem tartozott a mindenki számára megszerezhető ismeretek közé, ezért is vannak orvoshősei számos műalkotásnak, regénynek és filmnek.
Pedig úgy is lehet évtizedeken át gyógyítani, hogy nincs része az orvosnak a reflektorok fényéből.
Láthatatlanul jelen van, végzi a mindennapos munkát. Gyógyít, mert az a dolga. Mint dr. Szilvai Mária Borbányán.
A Paposon született kislány meg sem állt az orvostudományi egyetemig. Szalkán érettségizett, még abban az évben felvették, s a hatodik esztendőt már a nyíregyházi kórházban töltötte. Mégsem lett kórházi orvos, mert az emberek közé vágyott, valamiképpen szeretett volna a mindennapjaik részévé válni.
Tanyás körzetben kezdett. Sokat kellett gyalogolnia. Nem volt könnyű dolga. Pályakezdő volt, fiatal nő, s ráadásul egy csöppnyi fiú édesanyja. De sohasem a nehézségeket nézte, a gondokon átsegítette alapjában derűs életszemlélete.
Átszervezés folytán az orosi körzetbe került, ahol tizennégy évet töltött. Általános orvostanból szakvizsgázott. Azt tapasztalta, hogy tud bánni a betegekkel, hallgatnak rá. S neki is szüksége van az eleven emberi kapcsolatokra.
Lehet, hogy most hivatalosan is ennek jött el az ideje. Az első pillanattól komolyan vette a háziorvosi munkát. Amikor nem az orvosi rendelőben dolgozik, betegeket látogat. Beadja az injekciókat, akár hétvégén is. Nincs szíve senkit sem az ügyeletre küldeni, azt szereti, ha mindenről tud, ha folyamatosan nyomon kísérheti a beteg állapotát, a gyógyulását.
Lehet, hogy ez a munka nincs olyan látványos, mint egy-egy sikeres műtét, de az életet nem mindig a látványosságokon méri le az ember. A meggyógyult, az egészséges ember mindenütt siker, és elégtétellel kell hogy eltöltse az orvost.
Dr. Szilvai Mária tele van erővel, ambícióval.
Néhány évvel ezelőtt ezért is vállalt új körzetet, mert úgy érezte, hogy még mindig képes a betegeket a maga elképzelései szerint „nevelni”, segíteni nekik a helyes életmód kialakításában.
A borbányai körzetben közepes feltételek között élnek az emberek.
De itt is azt tapasztalja, hogy az utóbbi egy-két év alatt romlottak a körülmények, érzékelhető az elszegényedés. Azt látja, hogy sok embernek nem a gyógyszerre van elsősorban szüksége, hanem jó szóra, beszélgetésre, megértésre. Vagy éppen arra, hogy csak meghallgassa valaki a kétségek között vergődőt.
Gyakran pszichológiai ismeretekre van szüksége (milyen kár, hogy az egyetemen szinte semmit sem kaptak belőle), kénytelen az empátiájára hagyatkozni. Fiatal házasok ugyanúgy fordulnak hozzá, mint idős emberek. Tudni kell segíteni rajtuk. Ha mással nem, hát azzal, hogy meghallgatja őket.
Sokat van az emberek között. Megállítják, panaszkodnak, vagy csak elmondják, mi történt velük az elmúlt pár napban. Csupa fontos dologról esik ilyenkor szó. Talán ezért is történt, hogy az előző ciklus végén, amikor megüresedett a képviselői hely, őt kérték fel: vállalja el az ott lakók képviseletét.
Az új ciklust már teljes egészében magának köszönheti. A politikától − amennyire lehet − távol tartja magát. A legfontosabb célja az, hogy minél több mindent elérjen azoknak, akik bíznak benne.
Fontos a közösség képviselete, de az még fontosabb, hogy a körzetében lakók egészségesek legyenek, s ha betegek, minél gyorsabban meggyógyuljanak.
Olykor őt is gyötrik kétségek, vajon megtett-e mindent a gyógyulás érdekében.
Mert nem lehet megszokni a fájdalom, a szenvedés látványát. S nem lehet közömbös az ember, az orvos sem a halál iránt. Még akkor sem, ha nem halhat meg minden eltávozóval. Ilyenkor úgy érzi, mintha belőle is meghalt volna valami, s nem tudta megakadályozni, hogy ne így legyen.
Úgy tűnik, hogy a doktornő már végleg Nyíregyházán marad. Ide kötik a szülei, a család. A férje rendőrtisztként dolgozott, jelenleg magánvállalkozó, ügyvédi irodája van. A nagyfiú is ide jön haza az orvostudományi egyetemről. Már harmadéves. S milyen boldogság a mama számára, hogy az orvosi hivatást választotta!
Ha mégis marad egy kis idő, szívesen olvas, hallgat zenét. A hegyvidéki táj örök csoda tárgya, ezért ha lehet − télen, kora tavasszal − a férjével Szlovákiába mennek.
Nyáron a család a tengerre vágyik, ott lehet talán a leginkább feltöltődni azokkal az energiákkal, amelyekre a hétköznapokban olyan nagy szükség van. A körzetben is, a képviselői munkában is.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)
Hasonló
Hiszi, hogy jó utat választ...
Hiszi, hogy jó utat választ...
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Rudolf János Ferencné
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Dr. Marozsán Károly és Maro...
Augusztinyi András
Pásztor András
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése