Budapest

A legtöbb ember, elnök úrnak szólítja Tokaj-Hegyalján és a Zemplén falvaiban, városaiban, de egyre többen vannak, akik tegeződve szólítják meg a barátság jogán, és neki mindenkire jut egy pár perce, mindenkihez van néhány, barátságos mondata. Szólítják képviselő úrnak is, de egykori pénzügyminiszterünket is tisztelik dr. Kupa Mihály személyében, aki a rendszerváltás óta, immár másodszor lett parlamenti képviselő – egyéni indulóként.

Természetesen érzi a frakció nélküliség hátrányait is, de régi kapcsolatai, a mezőgazdasági bizottságban elfoglalt helye és profizmusa átsegítik ezeken az akadályokon. Azt pedig, teljes meggyőződéssel állítja, hogy a Zempléni Településszövetség (ZTSZ) révén, olyan tömegbázisa van, amit néhány parlamenti párt is irigyel. Nem is alaptalanul, hiszen ma már kilencven település csatlakozott a szövetséghez. Ennyire szaporodott a létszáma a’94-es alapítás óta, amikor a 14 „alapító atya” ráérzett az egyesülésben rejlő lehetőségekre és az abból származó előnyökre. Kupa Mihály féltett kincsei közé tartozik ma is, az a hordócska tokaji aszú, mely a rászerelt réztáblán őrzi az alapítók nevét, a térség életét felvirágoztató, civil kurázsiból szerveződött ZTSZ létrejöttére emlékeztetve.

Nem volt könnyű a kezdet, hiszen akkor éppen a parlamentre sem támaszkodhattak, mivel éppen más lett a képviselő. Igaz, hogy a ZTSZ színeiben hárman tagjai lettek a megyei közgyűlésnek, ez is komoly segítséget jelentett a fiatal, mindössze három hónapos szövetségnek. A szervezet bővülése folytán egyre több a munka. Az elnök úr a parlamenti munka mellett, gyakorlatilag minden idejét a térségben tölti. Igyekszik minden település fontos ünnepi eseményén megjelenni.

Számára természetes munkatempó, hogy a településszövetség közgyűlése után szót vált munkatársaival, aztán, „beugrik” néhány városba és faluba, hogy este még részt vegyen a hegyközség által összehívott, éjszakába nyúló tanácskozáson, Tolcsván, ahol fontos téma, a bor jövedéki termékké válása. Nem díszvendégként ül az elnökségben, hanem szakmai ismeretei, információi alapján az – Európai Unió szempontjából is kötelező – intézkedés fontosságáról beszél. Igyekszik oszlatni a pánikot, hangsúlyozza, hogy a szigorú szabályozás a tisztességes bortermelők érdekeit védi. Ez az előfeltétele, hogy csatlakozásunk után az uniós országok, biztos piacot jelentsenek Hegyalja borának is. Másnap reggel, újabb helyszín, újabb gondok, dolgozik tovább. Egy mondásunk szerint: A politika – úri huncutság. Több tízezer ember véleménye, hogy ez – legalábbis a Kupa Mihály esetében – nem igaz. Őt olyan politikusként tartják számon, akit nemcsak tisztelnek, de fenntartás nélkül hisznek neki, sőt, szeretik is. Azt, amit ezen a tájon Rákóczi és Kossuth fegyverrel akart kivívni, ma békés eszközökkel is sikerült megvalósítani. Az elmúlt évek eredményei, a fejlesztéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra kiépülése, a sikeres pályázatok fémjelzik tevékenységét. A legutóbb elnyert pályázat révén olyan információs hálózat létesül, amelyik átfogja ezeket a településeket, és nemcsak a szűk vezérkar tud részt venni a munkában, hanem a lakosság is.

Az elnök úr az ezerkilencszázkilencvenhétben megrendezett Európa-hét sikerét tartja az első jelentős sikernek, mérföldkőnek a ZTSZ életében, ezt azóta is emlegeti minden belföldi és külföldi résztvevő. A záró rendezvényen, a Bortónál, Mád és Mezőzombor határában tízezer ember vett részt, túlnyomó többségük innen a Zemplénből. Saját munkájuk eredményét, megvalósuló álmaikat ünnepelték az emberek, ma is ez a hangulat jellemzi a szervezet rendezvényeit. Az eddig megvalósult fejlesztések optimista jövőt is sejtetnek. Az infrastruktúra kiépült, már csak a szennyvízcsatorna kiépítése, és a szeméttárolás európai szintű megoldása van hátra, de ezekben a kérdésekben is „látszik az alagút vége”. Az autópálya révén – bár még kérdéses az út nyomvonala – ez a térség is közelebb kerül Budapesthez. A privatizáció is jótékony fejlődést idézett itt elő. A szőlőbirtokot vásárolt nyugati befektetők által elvégzett fejlesztések az egész terület ázsióját növelték, nemcsak idegenforgalmi, turisztikai szempontból is. Az egykori szőlőuradalmak rekonstrukciója nemcsak szemet gyönyörködtető látvány, nemcsak a tokaji bor értékét közelíti a reális szinthez, de elősegítette azt is, hogy egy hektár szőlő ára a tíz évvel ezelőtti 150 ezer forintról a tízszeresére emelkedett.

Az elnök úr három bor-lovagrendnek is tagja. Nem rangkórságból, csak azon fáradozik, hogy egy – Gyöngyöstől az egri borvidéken és a Bükkalján át a Tokaj-hegyaljával záródó – borút létesüljön a régióban. Kupa Mihály elnöke a Magyar Gasztronómiai Akadémiának is, nyilván része van abban, hogy az Európai Gasztronómiai Akadémia évkönyvében minden évben megjelenik húsz-huszonöt magyar étterem, ezzel is az ország ismertségét növelve.

„Civilben” a Kupa-„klán” feje, négy gyermekével és első unokájával együtt egy 16 tagú család sorsát egyengeti, pihenésképpen.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)