Gyebrószki János

A Bokortanyák Lakosságáért Egyesület elnöke

Nyíregyháza

A Nyíregyházát körülölelő tanyabokrokban élő tirpák közösség nem véletlenül büszke múltjára és jelenére. Városmentők és alapítók ők, Nyíregyháza tisztelettel adózik irántuk, hiszen az 1700-as évek közepén Gróf Károlyi Ferenc földbirtokos hívószavára, a várost az elnéptelenedéstől óvta meg e tót ill. szlovák ajkú népcsoport. A 260 évvel ezelőtt Békéscsabáról és környékéről, majd az 1900-as évek első évtizedeiben a Felvidékről idetelepült őseiknek, és előrelátó utódaiknak szorgalmas, kitartó munkája alapozták meg a szabolcsi megyeszékhely fejlődését, jövőjét.

A sajátos településtípust alkotó tanyabokrok vagy bokortanyák (számuk 60) közel 5200 főt kitevő lakosai ma is őrzik identitásukat nyelvükben, vallásukban, mezőgazdasági tevékenységükben, kulturális és gasztronómiai hagyományaikban. A tirpákság múltját, jelenét és jövőjét ébren tartó 2002-ben alakult Bokortanyák Lakosságáért Egyesület alapító elnöke megszállott és áldozatos munkája nem csak szűkebb környezetében, de országos szinten és a határon túl is tiszteletet érdemel.

Büszke tirpák őseire. A családfájuk szerint az 1753-ban letelepedők között édesapja felmenői az első 15-tel, édesanyjáé az első 75-tel érkezett Békéscsaba környékéről. Szülei hagyománytisztelő emberek voltak, mezőgazdasággal foglalkoztak, e szellemben nevelkedett bátyjával együtt. Jó tanuló volt, a tanítók is felismerték különleges tehetségét és szeretett volna tovább tanulni, de a szülők ragaszkodtak, hogy otthon a földeken dolgozzon. Mert a föld volt akkor a minden. Aztán elvégzett különböző gyorstalpaló iskolákat, majd a nyíregyházi Közgazdasági Technikumban érettségizett. Egy megtisztelő állásajánlatot kapott, ám mégsem vállalta el, feleségével egy vendéglátóegységet nyitottak. De a közösségi szellem, a szervezőkézség mindig benne élt. Még fiatalember volt, mikor a Hazafias Népfront Városi Szervezetében bízták meg társadalmi feladatokkal, a tanyasi emberek érdekeit itt tudta leginkább szolgálni. A közéleti szerepvállalást ő mindig szolgálatnak tekintette. A tanácsi rendszerben egy ciklusban tanácstag, majd a rendszerváltás után 1994-től 2006-ig önkormányzati képviselő volt. Szerette ezt a munkát. Számos infrastrukturális fejlesztés, Rozsrétszőlőben az iskolaépítés indult el abban az időben, sok közérdekű ügy és egyéni probléma megoldásában járt el.

Közéleti habitusa az egyesületben végzett munkájában is kiteljesedik. Köztiszteletben álló személy, véleményformáló és befogadó, jó kapcsolatteremtő és építő. E személyiségjegyek jelentik a zálogát mindazon eredményeknek, melyeket elért a szervezet. A megalakulás óta eltelt 15 évben óriásit fejlődött az egyesület nem csak a tirpák örökségvédelem terén, de a kulturális, a helyi és országos szervezeti ill. a külföldi kapcsolatokban is. Megbecsülésük jele, hogy a Nyíregyházi Települési Értéktárba – mint helyi-nemzeti kincs – bekerült a Bokortanyák és a Tirpák népi építészet. A Lovas Szakosztályuk kezdettől fogva működik, már megalakulásakor 40 tagja volt. Ma országos, sőt külföldi fogathajtó versenyeken is indulnak. A hagyományok felkutatásához fotókat, tárgyakat, dalokat gyűjtöttek, így alakult meg először a kórus, majd a néptánccsoport, s a dokumentumok alapján megtervezték a női és férfi fellépő ruhákat. Büszkék erre, a városi rendezvényeken, de helyi, megyei, országos Ki mit tudon is rendszeresen fellépnek.

A helyi önkormányzattal nagyon jó az együttműködésük, a város kulturális életének alakító részesei. A Sóstói Múzeumfaluban 2016 őszén megrendezett Tirpák Lakodalmas nagyrendezvényen szinte minden műfajban szerepeltek. Íz-világuk hagyományit különösen őrzik, jellegzetes ételük a bab sokféleképpen készítve. Most szeptemberben szintén a Múzeumfaluban, A Régi Magyarország Ízei Gasztronómiai Fesztiválon az I. helyet nyerték meg káposztás csülkös bablevesükkel. Az 5. Tirpák Fesztivál és Pálinkanap városi rendezvényen is természetesen paszulylevest kínáltak füstölt tarjával. Szívesen látott vendégek a határon túl is, idén nyáron, Segesváron a színházteremben előadott műsorukat állva tapsolta a közönség.

Jó kapcsolatot ápolnak az Országos Szlovák Önkormányzattal, egy rákoskeresztúri rendezvényükre is meghívták őket. A tirpák-szlovák viszonylat kapcsán megjegyezte, sajnálja, hogy nem tud – miként ő mondja – tótul, annak idején az iskolában nem tanulhattak szlovákul, de ma már a nagycserkeszi általános iskolában tanítják a nyelvet. Fontosnak tartja ezt, hiszen a hagyományok ápolásában a fiatalok veszik majd át egykor a stafétát.

De ma még lelkes odaadással őrzi, szervezi a tirpák értékeket, tradíciókat. Munkáját szerető, támogató család segíti, párja, két lánya és négy unokája is e szellemben élnek. Az emberek szeretete, a hagyományok iránti ragaszkodás az, amiért érdemes mindezt csinálni – mondja összegzésül.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése