Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Rusz Péterné
A német nemzetiségi önkormányzat elnöke
Gávavencsellő
„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” A Szent Morus Tamástól vett idézetnél semmi sem bizonyítja ékesebben, hogy a vencsellői svábok több felnőtt generáció után is szívet melengető élményként élik meg a valamikori közösséghez tartozást. Soha nem hagyják, hogy a láng végképp kihunyjon. Ezt a szép gondolatot tette címoldalára a „Svábok Vencsellőn régen és ma” kiadvány, amelyet a Gávavencsellő Nagyközség Német Nemzetiségi Önkormányzata adott ki, még 2014-ben. Rusz Péterné, született Angel Irén elnökkel lapozzuk a népcsoport szokásait felvillantó könyvecskét. A fiatalok ismét vállalják a svábságukat, szeretnék hazahívni a távol élőket – ez talán inkább a fantázia világához tartozik. Az azonban nem, hogy a német nemzetiségi önkormányzat mindent elkövet, hogy Vencsellő – ez az igazi „sováb” falu – ne feledje, hogy lakóinak többségében még őseik vére csörgedez, a tisztaságot, a precizitást, a rend iránti késztetést felmenőik genetikai hozományából származtatják.
Szépen berendezett családi házban kínál hellyel és szívélyes fogadtatással Irénke, akinek a dédszüleit Türk, Wagner, Müller, Vinnai vezetéknéven anyakönyvezték. Bár a második világháború után a malenkij robotra sokakat elvittek, az itthon maradottak megőrizték azokat a meséket, történeteket, családi titkokat, amelyeket a hamvadó parázsnál az idősebbek – akik fél szavakból is jól megértették egymást – adták közre. A gyerekek csendben hallgatták a soha nem látott rokonok tetteit, s amikor, akárcsak a népmesékben, a jó győzedelmeskedett a rossz felett, úgy érezték, különös identitásuk lehet. Bár magyarul beszéltek, de sokszor váltottak szüleik, nagyszüleik németre. Talán azért, hogy maguk közt a történelmileg elmondhatatlant is feloldja a békés emlékezés. Ennek kifejezésére csak az anyanyelvükben találták a megfelelő kifejezéseket.
Tíz hónapos voltam, amikor édesapám katonai behívót kapott, majd hadifogságba került. Soha nem tért vissza, jeltelen tömegsírban alussza örök álmát – koppannak Ruszné Irénke kérlelhetetlen szavai.
Édesanyám özvegyen nevelt, nagyszüleim támogatásával. Tíz évi özvegység után kötött új házasságot, így született meg 1956-ban az öcsém, Attila. Általános és középiskola, tanítóképző , majd a Gávai Általános Iskola – később Rakovszky Sámuel Általános Iskola – az életem állomásai. A férjemmel Rusz Péterrel 1963-ban kötöttünk házasságot, majd szeretetben neveltük gyermekeinket, Beátát és Eleonórát. Beáta férjnél van, Félegyházi Gábor házastársa. A vőm a Bánki Donát Műszaki Középiskolában tanít, a lányom a Szerencsejáték Zrt. területi képviselője. Két unokával bővült a családunk: Fruzsina /26/ élelmiszermérnök, Richárd /25/ éves. A kisebbik lányunk, Eleonóra a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskolában tanít, Kemecsei Györggyel alapított családot. Náluk 2 kislány született: Dóra /21/ a Debreceni Egyetemen pszichológus hallgató, Fanni /19/ a Zrínyi Gimnáziumban készül érettségire.
A nemzetiségi önkormányzatok igyekeznek ébren tartani a különböző népek leszármazottaiban az egykori szokások ismeretét, gyakorlását. Néhány éve például a nagyközségi önkormányzat vett egy szép házat Gávavencsellőn, amelyet a település lakosságától kapott eszközökkel rendeztek be. A Svábház ezeket a tárgyi emlékeket is őrzi. Régi padlásokon, elhagyott otthonokból gyűjtötték össze a stelázsit, kredencet, edényeket, ágytakarókat, ruhákat, házi szőtteseket, kődarálót, kerti szerszámokat, és sok-sok múltidéző tárgyat. Ezt a mini helytörténeti gyűjteményt látogathatják is az érdeklődők. Az 1780-as években letelepedett svábok takaros emberek hírében álltak, megbecsülték tárgyaikat, eszközeiket. Ahhoz, hogy élővé tegyék az ősök életmódját, igyekeznek táborokat szervezni, kirándulásra indulnak a közeli Zemplénbe, Hercegkútra, Rátkára, vagy a szabolcsi helységekbe, Nyíregyházára, Napkorra, Rakamazra, Zajtára, Vállajra. A sváb tábort első alkalommal bent lakásosnak indították, de kényelmi szempontból a bejáró változatot jobban kedvelték a résztvevők. A programoknak helyet adó csűrt hímzett falvédőkkel díszítették. A tábor résztvevői megismerkednek a paraszti élet eszközeivel, a ház körüli munkákkal, például a kenyérsütés, a teknőben mosás sváb hagyományaival, vagy a hármas osztódású – tisztaszoba, konyha, hátsó szoba – építkezésével.
A meglévő katolikus kápolnát, amelyet a svábok 1832-ben emeltek, felújították, gondozásukba vették. Felújították a régi sváb keresztet, amelyet a „ jó öregek” sírja fölé emeltek a hálás unokák. Két éve vettek egy régi házat és közösségi teret szándékoznak kialakítani benne, ahol felelevenítenék a régi falusi esték szokásait: estézés (hostubázás ), tollfosztás, farsangolás, stb. Itt lehetőség adódna a régi sváb ételek: a lerben sült krumpli, a lapcsánka, a füstölt szalonnával ízesített savanyú káposzta, és a nagymamák emlékeiben még élő, és ma is készített finomságok közös elkészítésére, és elfogyasztására.
Az állam évente 700 ezer forintot biztosít a működésre, és az éves tevékenység értékelésével elért pontszámok alapján feladat alapú támogatásban részesülünk. Ez az összeg változó, 2017- ben közel 2 millió forint volt. A helyi önkormányzat Vojtó Mihályné, Erzsike polgármester irányításával autóbuszt, gépeket, munkaerőt biztosít a kirándulásokhoz, vagy a rendezvények méltó helyszínének kialakításához. Régebben volt német nyelv oktatás az iskolában, de ma az angolt tanulják. Jelenleg csak szakköri formában ismerkednek a kicsik a német nyelvvel. Szívet melengető érzés, nekünk, sváb felmenőkkel megáldott, de ma már a magyarságunkat is megélő helybelieknek, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai ismét érdeklődnek őseink kultúrája, nemzetisége, hagyományai iránt. Csepp a tengerben, amit a nemzetiségi önkormányzatunk tehet ezért, de a sok vízcsepp óceánnak érzi magát, ha eljut a bölcsőjéhez.
Hasonló
Veres Péter
Berecz János
Nánásiné Szabolcsi Mónika
Végső Gyula
Dr. Karakó László
Nánásiné Szabolcsi Mónika
Szopkó József
Koczogh István
Petró Attila
Horváthné Bíró Jolán
Szántó Zsolt
Vojtó Mihályné
Csáky Sándor
Nagy Károly
Dr. Karakó László
Krámer Gyuláné
Gál Zoltán
Csisztu Miklósné
Dr. Gergely Gábor
Dr. Homoródi Antal
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése