Rusz Péterné

A német nemzetiségi önkormányzat elnöke

Gávavencsellő

szszb_33_tk_rusz_peterne_b.JPG„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.” A Szent Morus Tamástól vett idézetnél semmi sem bizonyítja ékesebben, hogy a vencsellői svábok több felnőtt generáció után is szívet melengető élményként élik meg a valamikori közösséghez tartozást. Soha nem hagyják, hogy a láng végképp kihunyjon. Ezt a szép gondolatot tette címoldalára a „Svábok Vencsellőn régen és ma” kiadvány, amelyet a Gávavencsellő Nagyközség Német Nemzetiségi Önkormányzata adott ki, még 2014-ben. Rusz Péterné, született Angel Irén elnökkel lapozzuk a népcsoport szokásait felvillantó könyvecskét. A fiatalok ismét vállalják a svábságukat, szeretnék hazahívni a távol élőket – ez talán inkább a fantázia világához tartozik. Az azonban nem, hogy a német nemzetiségi önkormányzat mindent elkövet, hogy Vencsellő – ez az igazi „sováb” falu – ne feledje, hogy lakóinak többségében még őseik vére csörgedez, a tisztaságot, a precizitást, a rend iránti késztetést felmenőik genetikai hozományából származtatják.

Szépen berendezett családi házban kínál hellyel és szívélyes fogadtatással Irénke, akinek a dédszüleit Türk, Wagner, Müller, Vinnai vezetéknéven anyakönyvezték. Bár a második világháború után a malenkij robotra sokakat elvittek, az itthon maradottak megőrizték azokat a meséket, történeteket, családi titkokat, amelyeket a hamvadó parázsnál az idősebbek – akik fél szavakból is jól megértették egymást – adták közre. A gyerekek csendben hallgatták a soha nem látott rokonok tetteit, s amikor, akárcsak a népmesékben, a jó győzedelmeskedett a rossz felett, úgy érezték, különös identitásuk lehet. Bár magyarul beszéltek, de sokszor váltottak szüleik, nagyszüleik németre. Talán azért, hogy maguk közt a történelmileg elmondhatatlant is feloldja a békés emlékezés. Ennek kifejezésére csak az anyanyelvükben találták a megfelelő kifejezéseket.

Tíz hónapos voltam, amikor édesapám katonai behívót kapott, majd hadifogságba került. Soha nem tért vissza, jeltelen tömegsírban alussza örök álmát – koppannak Ruszné Irénke kérlelhetetlen szavai.

Édesanyám özvegyen nevelt, nagyszüleim támogatásával. Tíz évi özvegység után kötött új házasságot, így született meg 1956-ban az öcsém, Attila. Általános és középiskola, tanítóképző , majd a Gávai Általános Iskola – később Rakovszky Sámuel Általános Iskola – az életem állomásai. A férjemmel Rusz Péterrel 1963-ban kötöttünk házasságot, majd szeretetben neveltük gyermekeinket, Beátát és Eleonórát. Beáta férjnél van, Félegyházi Gábor házastársa. A vőm a Bánki Donát Műszaki Középiskolában tanít, a lányom a Szerencsejáték Zrt. területi képviselője. Két unokával bővült a családunk: Fruzsina /26/ élelmiszermérnök, Richárd /25/ éves. A kisebbik lányunk, Eleonóra a nyíregyházi Apáczai Csere János Általános Iskolában tanít, Kemecsei Györggyel alapított családot. Náluk 2 kislány született: Dóra /21/ a Debreceni Egyetemen pszichológus hallgató, Fanni /19/ a Zrínyi Gimnáziumban készül érettségire.

A nemzetiségi önkormányzatok igyekeznek ébren tartani a különböző népek leszármazottaiban az egykori szokások ismeretét, gyakorlását. Néhány éve például a nagyközségi önkormányzat vett egy szép házat Gávavencsellőn, amelyet a település lakosságától kapott eszközökkel rendeztek be. A Svábház ezeket a tárgyi emlékeket is őrzi. Régi padlásokon, elhagyott otthonokból gyűjtötték össze a stelázsit, kredencet, edényeket, ágytakarókat, ruhákat, házi szőtteseket, kődarálót, kerti szerszámokat, és sok-sok múltidéző tárgyat. Ezt a mini helytörténeti gyűjteményt látogathatják is az érdeklődők. Az 1780-as években letelepedett svábok takaros emberek hírében álltak, megbecsülték tárgyaikat, eszközeiket. Ahhoz, hogy élővé tegyék az ősök életmódját, igyekeznek táborokat szervezni, kirándulásra indulnak a közeli Zemplénbe, Hercegkútra, Rátkára, vagy a szabolcsi helységekbe, Nyíregyházára, Napkorra, Rakamazra, Zajtára, Vállajra. A sváb tábort első alkalommal bent lakásosnak indították, de kényelmi szempontból a bejáró változatot jobban kedvelték a résztvevők. A programoknak helyet adó csűrt hímzett falvédőkkel díszítették. A tábor résztvevői megismerkednek a paraszti élet eszközeivel, a ház körüli munkákkal, például a kenyérsütés, a teknőben mosás sváb hagyományaival, vagy a hármas osztódású – tisztaszoba, konyha, hátsó szoba – építkezésével.

A meglévő katolikus kápolnát, amelyet a svábok 1832-ben emeltek, felújították, gondozásukba vették. Felújították a régi sváb keresztet, amelyet a „ jó öregek” sírja fölé emeltek a hálás unokák. Két éve vettek egy régi házat és közösségi teret szándékoznak kialakítani benne, ahol felelevenítenék a régi falusi esték szokásait: estézés (hostubázás ), tollfosztás, farsangolás, stb. Itt lehetőség adódna a régi sváb ételek: a lerben sült krumpli, a lapcsánka, a füstölt szalonnával ízesített savanyú káposzta, és a nagymamák emlékeiben még élő, és ma is készített finomságok közös elkészítésére, és elfogyasztására.

Az állam évente 700 ezer forintot biztosít a működésre, és az éves tevékenység értékelésével elért pontszámok alapján feladat alapú támogatásban részesülünk. Ez az összeg változó, 2017- ben közel 2 millió forint volt. A helyi önkormányzat Vojtó Mihályné, Erzsike polgármester irányításával autóbuszt, gépeket, munkaerőt biztosít a kirándulásokhoz, vagy a rendezvények méltó helyszínének kialakításához. Régebben volt német nyelv oktatás az iskolában, de ma az angolt tanulják. Jelenleg csak szakköri formában ismerkednek a kicsik a német nyelvvel. Szívet melengető érzés, nekünk, sváb felmenőkkel megáldott, de ma már a magyarságunkat is megélő helybelieknek, hogy a felnövekvő nemzedék tagjai ismét érdeklődnek őseink kultúrája, nemzetisége, hagyományai iránt. Csepp a tengerben, amit a nemzetiségi önkormányzatunk tehet ezért, de a sok vízcsepp óceánnak érzi magát, ha eljut a bölcsőjéhez.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése