Gávavencsellő

Sokoldalú, képzett, tapasztalt polgármestere van Gávavencsellőnek. Olyan ember ő, aki megyénk közéleti munkájából is kiveszi a részét. Éppencsak hogy betöltötte a negyvenedik életévét, de máris gazdag, változatos életútra tekinthet vissza. Sokat tanult, sokat dolgozott, természetes, hogy ennek látható, mérhető a haszna. Az egyéni, a családi és a közösségi haszna egyaránt. Ennek a szép és nagy múltú településnek tehát érdekes, köztiszteletben álló ember a polgármestere. A polgármester úrnak 1996 júniusának végétől három neve van: dr. Karakó László.

Sok lemondással járt a tanulás így negyven felé. Az egyre nehezedő és terebélyesedő közéleti munka mellett szabad idejében tanult, a saját költségén, persze családi támogatással, biztatással. A miskolci jogi egyetemen a minap vette át a diplomáját. Jogi, államigazgatási ismereteinek hasznát veheti a nagyközség, sőt talán az egész megye. Mert hogy a térségre, sőt az egész megyére kiterjed a közéleti munkája. Tagja a megyei közgyűlésnek, a megyei önkormányzat pénzügyi bizottságának alelnöke, a Felső-dadai Kistérségi Területfejlesztési Társulás elnöke. (Több évig a megyei munkaügyi tanácsnak is tagja volt.)

Mint említettük, képzett ember. Hol is szerezte ismereteit? A helyi gimnáziumban érettségizett. (Az utókor talán éppen ebből a könyvből fogja megtudni, hogy valaha középiskola is volt Gávavencsellőn.) Budapesten megszerezte a távközlési műszerész szakmát. Különböző iskolákban pénzügyi ismereteket szerzett. Diplomát szerzett az Államigazgatási Főiskolán. Ez tehát a második diplomája.

Munkahelyi és emberi tapasztalatokat is bőven szerzett. Egy ideig iskolai gondnokként dolgozott. A nagyközségi tanácson pénzügyesként tevékenykedett. A helyi téeszben személyzetis volt. A régi rendszer vége felé, a rendszerváltás küszöbén, ezerkilencszáznyolcvannyolcban tanácselnöknek választották.

Aztán megválasztották polgármesternek. Külön említést érdemel, hogy a polgármesteri választásnál a nagyközségben működő pártok mindegyike rá adta a voksát. Bizalmat szavaztak neki különböző pártállású és felfogású emberek.

S ha megkérdezzük tőle, hogy név szerint kikre emlékezik szívesen, kiktől kapott segítséget, három nevet említ. Mindenekelőtt a nagy tiszteletű református lelkész, Farkas Imre nevét. Tőle sok emberi tanácsot kapott, bölcsességet tanulhatott. A két tsz-elnök, Nagy Zoltán és Csáki Sándor is nagyban segítette őt és persze a települést is.

Milyen ember tulajdonképpen Karakó László? Sportos külsejű, jó megjelenésű. Kiegyensúlyozott, komoly az alaptermészete. Jó a tárgyalókészsége, ezért is ismerik és tisztelik sokfelé a megyében és kis hazánkban. Megbecsüli és tiszteli ő a keresztény értékeket, megérti az emberek gondját-baját. Szerteágazó munkájához segítséget jelent a jó családi háttér. Felesége pedagógus. Ikeratyának mondhatja magát, büszkén. A két fia a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban kitűnő tanuló. Tudjuk, hogy a polgármester munkaideje folyamatos. De mégis, mit csinál szabad idejében, ha van neki? Mint mondja, egy jókora területen burgonyát termel, szívesen olvas, szereti a futballt. (Egy kicsit talán neki is köszönhető, hogy 1996 nyarán a nagyközség focicsapata felkerült a megyei első osztályba.)

Gáva történetéről ezt írta le a krónikás: „A megye egyik legrégibb települése, valószínű, az I. István által alapított szabolcsi várispánság birtoka volt. A XVI. sz. utolsó harmadában az egri hős, Dobó István utódai mellett a Gávai és a Csüri családok voltak itt a számottevő birtokosok.” Vencsellő történetében ez olvasható: ” A község északi részén állt Lórántffy Zsuzsa várkastélya. A XVIII. sz. végén az egész falut a Dessewffy család vette meg, ők telepítették, vagy már itt találták, csak megszaporították az Újvencsellőn lévő németeket, akik azonban két-három emberöltő alatt elmagyarosodtak.” Idézetek még a krónikából: „A 48-as honvéd ezredes, Rakovszky Sámuel a község szülötte… …Egy másik sírkő alatt Soldos Borbála, Tompa Mihály költő feleségének a rokona nyugszik.” A Tisza-parti településnek nemcsak múltja, jelene és jövője is van. A polgármester egyéni kudarcának is tekinti, hogy a kastélyt és a parkot még nem sikerült eladni, hasznosítani.

Ám fejlődésről, reményt keltő tervekről is beszámolhatunk. Ezerkilencszázkilencvenhat júliusának végén távhívásos telefont kap a település. Ezen a nyáron átadják a benzinkutat. Ez a két létesítmény korszakalkotó a település történetében.

A kanadai érdekeltségű Rékó Kft. bővíteni fogja a boltját. Műanyaggyártó üzem létrehozása van a láthatáron. Az önkormányzat a Tisza partján megvett két hektár földet, jövőre vesz még huszonnyolc hektárnyit. S pályázatok útján üdülőövezetet akarnak létrehozni e szép és nyugalmas tájon. A polgármester azt szeretné, ha tíz éven belül meg lennének itt a várossá válás feltételei. Úgy legyen!

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)