Paszab

Én vagyok a faluért és nem a falu van értem – fogalmazta meg ars poeticáját Tajthy Péter, Paszab polgármestere. A közigazgatási hivatalban is úgy tudják, hogy Magyarországon jelenleg ő a legfiatalabb polgármester. A szimpatikus fiatalember nem grandiózus tervekről, világmegváltó álmokról fantáziál, hanem emberi léptékkel megvalósítható paszabi jövőképet vázol fel.

Az önkormányzati választás óta eltelt két hónap alatt sok, eddig csupán tervnek számító tényt mutathat fel. Visszahozta a faluba a közösségért végzett munka megbecsülését és a helybelieknek azt a jó érzést, hogy mindenki a maga szintjén eredményesen tevékenykedhet szűkebb hazájáért. Családjának neve Paszabon fogalom, már a harmadik generáció tagjaként dolgozhat a faluért.

Tajthy Péter Kemecsén született 1978. július 16-án. Édesanyja lánykori neve Szászi Zsuzsanna: matematika–fizika szakos tanár, a helyi iskola igazgatója, Olcsvaapátiból jött a községbe. Édesapja néhai Tajthy István földrajz–testnevelés szakos tanár volt. A rendszerváltozás utáni első önkormányzati választáson ő lett a település polgármestere. Sajnos, nem tudta hivatali idejét kitölteni, mert 1993-ban, még innen a negyvenen meghalt.

Öccse, Tamás, Budapesten rendőr. Apai részről Tajthy Péter nagyapja dr. Tajthy Ferenc, aki jegyzőként dolgozott Hajdúszoboszlón. Felesége Fodor Margit, akit több generáció nemes egyszerűséggel csak Mandula néninek nevezett vezető óvónőként irányította a gondjaira bízott gyerekeket és az intézményt. 2002 karácsonyán tartotta eljegyzését Mészáros Judit pedagógussal a fiatal polgármester. A miskolci lánnyal Paszabon telepednek le és itt alapítanak családot.

Minden jel arra mutatott Tajthy Péter sorsában, hogy a családi hagyományt követve pedagógusként éli le az életét Paszabon. Az ibrányi gimnáziumban tett érettségi után elvégezte a tanárképző főiskolán a biológia–testnevelés szakot. Hazajött a szülőfalujába, ahol egy testnevelő tanárt nem éppen ideális feltételek fogadtak.

Nélkülözik a tornatermet, ám ez nem szegte kedvét az ambiciózus pedagógusnak. Megszervezte a duatlon versenyt (kerékpár, futás), 2002 tavaszán a Rétközi Iskolaszövetség keretében megrendezett versenyen 450 gyerek vett részt a környező megyékből. A diákolimpia részének számító Paszab Duatlon Fesztiválon szabadtéri színpadot emeltek. Felléptek a majorettek, együtt szórakozott a falu apraja-nagyja. Baráti váltót is szerveztek és a nevezési díjból egy színes televíziót vásároltak az árvízkárosult Gulács iskolájának. Az iskola udvarán lévő domboldalt, egy merész ötlettel lelátóvá alakították. Az 1,3 millió forint értékű beruházást háromszázezer forintnyi összegből kihozták és ezentúl négyszázan ülhetnek a lelátó padsorain.

Megmozdult a falu és a közgondolkodásba bekerült Tajthy Péter neve. A falubeliek bíztatták, induljon el a polgármesteri tisztségért. A testnevelő tanár nem kampányolt és három jelölt közül 70 százalékkal győzött. Az ezerháromszáznegyvenöt lelket számláló Paszab a megbecsült Tajthy család legifjabb tagját emelte a legnagyobb közjogi méltóságba.

– Ne a poszt miatt tiszteljenek, hanem minden körülmények között maradjak meg embernek – fogalmazta meg céljai közül a legfontosabbat a fiatal polgármester. – Szolgálatnak tekintem ezt a hivatást, szeretném, ha az állampolgárok azt éreznék, hogy itt a polgármesteri hivatalban mindenki azon fáradozik, hogy megoldjuk még az aprónak látszó gondjaikat is. Az önkormányzat szolgáltató jellegét erősítjük, például meghosszabbítottuk az ügyfélfogadást egész naposra.

Két hónap alatt már érezhető elmozdulás történt a foglalkoztatás terén. A korábban papírtasakot gyártó üzemet újból elindították, tizennyolc helybelinek adva ezzel munkát. Textiltermék előállításával 10–12-en foglalkoznak. A paszabi szőttes még mindig híres az országban és a polgármester szeretne ennek jövedelmező piacot találni. A már kialakított tájházban elhelyeznek néhány szövőszéket és az asszonyok ezen mutatják be a látogatóknak ezt a tudományt. Több iparművész is él a faluban.

A falukép javítását tűzte célul a polgármester. Ez nemcsak virágültetésben merül ki, hanem azt szeretné, hogy rendezett, jól menedzselt falut mondhassanak magukénak a helybeliek. A közeli feladatok közé sorolták a csapadékvíz elvezetését és a járdaépítést. Távlatokban kialakítják a tornatermet. A kisebbségi önkormányzat, amely a lakosság 30–35 százalékát kitevő cigányság érdekképviseletét látja el, önálló irodát kapott. A helyhatósági választások után olyan önkormányzat jött létre, amelynek tagjai megbecsülik egymást, és torzsalkodás helyett legfeljebb érdemi vitát folytatnak jobbító szándékkal.

Tajthy Péter polgármester eddig még nem érezte a fiatalság hátrányát, igaz, a választás utáni hetekben este fél tízig olvasta a hivatalban a rendeleteket, a jogszabályokat. Reményeinek megvalósulását egy egész falu várja.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)