Zsíros Antalné

Címzetes iskolaigazgató, a Nyugdíjas Egyesület elnöke

Tiszabercel

Neve hallatán a tisztelet hangján szólal meg a helyi polgármestertől a volt tanítványokon, kollégákon, a megyei irodalmi élet jeles képviselőin át, a szűkebb-tágabb közösségig, mindenki. A nagy kulturális-társadalmi hagyományokkal bíró település apraja-nagyja valamilyen módon kötődik hozzá. Majd minden korosztály tanítója, nevelője volt – és gondoskodója ma is, munkássága, tevékenysége szimbolikus, lefedi az egész falut, s egy egész életet. Ebből táplálkozik és ez is inspirálja. Sok régi és újabb fotót nézegetünk, természetes a visszaemlékezés, de a mában él. Tervez, szervez, fiataloknak is példát adó energiával, értékekre alapozva, a mai kor elvárásaihoz igazodva. Ez fiatalosságának titka, meg az a fajta őszinte szeretet és tisztelet, a szívből jövő adni és tenni tudás öröme, ahogyan a közért munkálkodik.

Több mint fél évszázad köti Tiszabercelhez, a község minden fontos eseményének alakító részese volt. Aktív alkotó évtizedeiben a település lámpásaként dolgozott, majd a pedagógus pályáról hozott emberségével, helytállásával a helyi civil nyugdíjas szervezet szolgálatára szegődött, áll a számos kitüntető oklevél egyikében.

E tartalmas és gazdag életút, Németh Ilonaként, Nagyhalászból, egy „folyton emlékező”, többgenerációs családból indult, idézi fel a nagyszülői gyökereket. A gazdálkodó szülők három gyermeküket, bátyjával és húgával együtt nagy szeretettel nevelték, taníttatták. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban tett érettségit követően a Felsőfokú Tanítóképző Intézet hallgatója lett. Aktív diákévei voltak, szívesen emlékszik a színvonalas oktatásra, a sportolási lehetőségekre, a diákbizottság vezetőjeként végzett közösségi munkára.

Államvizsga után 1961-ben Tiszabercelen kezdte pedagógus-életútját. Magánélete is kiteljesedett, házasságot kötött Zsíros Antallal, aki a helyi tsz főkönyvelője volt. Közben népművelési ügyvezetőként a község kulturális életét tíz évig irányítja, s pályája is új lendületet kap, 1978-ban magyar szakos tanári diplomát szerez. Szakmai felkészültségét, vezetői-szervezői habitusát értékelve – elődje nyugdíjba vonuláskor – az iskola igazgatására kérték fel (1984), nyugdíjazásáig töltötte be a posztot, s a képviselőtestület címzetes igazgatói címet adományozott részére. Vezetése alatt virágkorát élte az iskola, 400 tanuló, jó nevelőtestület, a pedagógiai sikerek igazi örömet jelentettek. Ma is örömmel megy vissza, meghívják minden iskolai rendezvényre.

Az irodalom szeretetére nevelés kiemelt jelentőségű volt számára és az ma is. Különösen a falu híres szülötte, Bessenyei György emlékének, szellemiségének és szülőházának ápolása.  Nagy álma teljesült 1997-ben, mikor az iskola felvette Bessenyei György nevét. Kezdeményezője lett a térség iskoláinak bevonásával rendezett Bessenyei műveltségi versenyeknek, a minden év februárjában, a költő-filozófusra emlékező irodalmi műsoroknak.

A Nyíregyházán működő Bessenyei György Irodalmi és Művelődési Társaság különösen tisztelt elnökségi tagja. A pedagógus hivatás és a közélet együtt van jelen életútjában: 1994-től 1998-ig alpolgármester, 15 évig képviselőtestületi tag. A községért végzett önzetlen munkájáért csak néhány a számos képviselőtestületi és országos elismerések közül: Tiszabercel Díszpolgára, A Köz Szolgálatáért, Kiváló Munkáért Kitüntető Cím, Kulturális Miniszteri Dicséret.

A civil közéletben is aktív szerepet vállal, hiszen itt nagy hagyománnyal, megbecsültséggel bírnak e közösségek. Már nyugdíjba vonulása évében megalapította a Nyugdíjas Egyesületet, mely sok örömteli együttléttel, gazdag programokkal színesítik a mintegy 60 tag, és a község életét. Munkáját nagy tisztelet övezi helyi és megyei szinten is, elnökségi tagja a Sz-Sz-B. Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetségének. Az idősügy területén végzett tevékenysége is több kitüntetést érdemelt, ezek egyike az Idősekért Díj (2012, Emberi Erőforrások Minisztériuma). 

E gazdag életpálya mögött egy boldog, támogató családi háttér állt és áll. Férje, aki mindig és mindenben segítője volt, már csak fentről vigyázza, ő, pedig a sírjára tett virággal köszöni meg neki a boldog 50 évet, a sok támaszt. Aranyos gyermekek és szeretetreméltó unokák veszik körül. Zoltán fiúk (1964) pénzügyi főiskolát végzett, Budapesten él családjával, a 26 éves Attila végzős műegyetemista, a 18 éves Tímea gimnazista, csodálatosan énekel és táncol. Antal fiúk (1967) közgazdász, egy hűtőház vezetője, ők Nyíregyházán laknak, Tamás unokája szintén ötödéves a műegyetemen, Antal elsős a Krúdy Gimnáziumban. Mindnyájan büszkék a nagyszülőkre, szülőkre.

Zsíros Antalné pályáján az emberség, a helytállás volt az iránytű. Úgy, ahogyan többször idézte mintegy mottóul Arany János gondolatait: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben”.

Írta:
Zselinszki Lászlóné
Written by
Szerző: 2018. 04. 07.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése