Tiszabercel

Két község határában is hasznos tevékenységet folytat a tiszaberceli Arany Parmen Termelő, Termeltető, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság, amely egyedinek mondható megyénkben. Egyedi azért is, mert integrátori szerepet tölt be a szűkebb régió mezőgazdaságában, tevékenysége tehát túl nyúlik a két község határán. Érdekességként említhető, hogy a bt. földjének egy része a szomszédos Borsod megye területén van. Úgy is mondhatnánk, hogy a tiszaberceli határt ketté szeli a Tisza. Kompon kell átmenni vetni, és a megtermelt javakat kompon szállítják haza. A bt. fejlődőképes és fejlődni akar. Ügyvezetője dinamikus fiatalember, Görömbei Vilmos, akit a 2000. év tavaszán egy jótékonysági bálon az év emberévé választottak.

Gazdasági és karitatív tevékenységéért kapta az elismerést. Hozzá tehetjük: nem csak az övé az elismerés, hanem a maroknyi kollektíváé is. A bt.-nek, mondhatnánk mezőgazdasági szövetkezetnek nyolc beltagja, egy kültagja és huszonhárom alkalmazottja van. Éppen hét esztendeje működik ez a betéti társaság. A Bibliára utalva megkérdeztük az ügyvezetőt: hét szűk, vagy hét bő esztendőről számolhat-e be? Elmondása szerint, változóak voltak az évek, a bő kifejezés talán jobban illik ide, bár 1999-ben a belvíz terméskiesést, bevételkiesést okozott.

Hogy is kezdődött? Úgy, hogy a tiszaberceli tsz-t felszámolták. Leszálló ágban volt a szövetkezet, többek közt hiányzott belőle a tulajdonosi szemlélet. A felszámoló a tsz száz hektáros gyümölcsösét meghirdette bérbe kiadni. Görömbei Vilmos tizenharmad magával bérbe vette a gyümölcsöst, főleg erre alapozva megalakították a bt.-t. A gyümölcsösben Arany Parmen alma is termett, ezért találóan így nevezték el a szervezetet.

Azért nem mezőgazdasági szövetkezetként jegyeztették be magukat, mert a megfogadott, jó nevű mezőgazdasági jogász azt javasolta, hogy előnyösebb lesz betéti társaságként működni. A kezdet kezdetén licitáltak a tsz területén, aztán megvették a gyümölcstárolót, vettek raktárakat, víztározót, terményszárítót, a község közepén lévő tsz-irodát is megvették. A tiszaberceli határban ezer hektár szántót bérbe vettek. 2000-ben négyszáz hektárnyi területen búza terem, a többi részen főleg kukorica, napraforgó és paradicsom. Az említett területet harmincegy ember szakszerűen műveli, eredményesen gazdálkodnak. (A felszámolás előtt több száz dolgozója volt a téesznek…) Mi több: ez a maroknyi csoport 1999 óta a buji határban is bérel egy bizonyos földterületet. A több lábon állás jegyében terményt, illetve takarmányt is forgalmaznak. Külön figyelmet érdemel, hogy a tiszaberceli önkormányzat tulajdonában van a Felső-Tisza legnagyobb, negyven tonna teherbírású kompja. E kompot a bt. üzemelteti. Talán az is említést érdemel, hogy a folyó túlsó partján lévő vadászterület hosszú évek után a 90-es évek közepén visszakerült a tiszaberceli vadásztársasághoz.

A bt. mint integrátor a környékbeli gazdáknak vetőmagot és ha kell, gázolajra, vegyszerre előleget ad. Ősszel, betakarításkor a gazdákkal elszámolnak. Ha kell, szaktanácsot is kap a rászoruló gazda. Ami pedig a terveket illeti: 2000-ben növelik a tároló kapacitást, így várhatóan jobban el tudják majd adni a termékeiket. Belátható időn belül hűtőtárolót szeretnének létrehozni. Folyamatosan bővítik a gépparkjukat.

A bt. közvetve hozzájárul számos tiszaberceli polgár boldogulásához. 1999 végén ugyanis megalakult a Barátok Tiszabercelért Egyesület, elnökének Garai Zoltánt választották. Az egyesület egyik alapítója és gazdasági vezetője Görömbei Vilmos. Nemes, vagy inkább humánus célokkal működik az egyesület, amelynek egyik támogatója a bt. Március 11-én például jótékonysági bált rendezett az egyesület, itt választották az év emberévé Görömbei Vilmost. (Kulturális és szociális tevékenységéért szintén az év embere lett Garainé Nagy Éva is.) Terv, hogy a helyi mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben 2000-től minden évben kiállítással egybekötött mezőgazdasági napokat rendeznek. Pünkösdkor minden évben az egyesület megválasztja Tiszabercel királyát, aki egy álló napig fog „uralkodni”, lovasbemutatók közepette. Augusztusban országos halászlé főző versenyt rendeznek a községben, az egyesület halivadékokat telepít a megsebzett Tiszába. A faluszépítésre is gondoltak. Az egykori téglagyár mellett a bányatavaknál szabadidő központot alakítanak ki – a bt. gépeinek közreműködésével. Az egyesület segítő kezet nyújt a magányosan és szegényesen élő idős embereknek is.

Görömbei Vilmos tősgyökeres berceli. Korábban a tsz-ben ágazatvezető volt. Emlékszik, hogy a nagyapja mint nagygazda szerepelt egy 1939-ben megjelent régiós almanachban. Van egy kisfiúk, a felesége megint gyermekáldás előtt áll, most várja a második kisbabát.

Görömbei Vilmos aktív futballista a megyei II. osztályban. Kevéske szabad idejében az egykor oly szelíd és szőke folyó mentén vadászik. A kikapcsolódások után újult erővel lát munkához, kis csapatával műveli a berceli határt.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)