Végső Gyula

Az Arany Cipó-díjas sütőüzem nyugdíjas vezetője,

Gávavencsellő

Miért és miként lett egy falusi kisdiákból országosan elismert pékmester? Mi a titka annak, hogy az egyszerű pékséget egyre magasabbra emelte? Milyen úton vált olyan széles választékkal és bőséges vevőkörrel működő sütőüzem a legjobbak egyikévé? Kérdéseinkre a válaszok néhány mondatban összefoglalhatók. Egy vezetésre alkalmas ember kerüljön a megfelelő székbe. Egy olyan ember, aki szívós és kitartó munkával lett azzá, akit ma a szakmában mindenki ismer.

Végső Gyula hosszú és rögös utat járt be, amíg elérte a sikert mind munkájában, mind magánéletében. A 2000-ben nyugdíjba vonult szakember a közeli Tiszabercelen született 1941. június 22-én. Utána élte a gyerekek mindennapi életét. Azokban az időkben a kenyérnek nagy tisztelete volt szerte az országban. Aki nem tudott jó kenyeret sütni, azt a falu népe bizony megszólta becsülettel. A frissen sült, ropogós héjú cipó és más pékáruk szeretete minden bizonnyal akkor ragadt meg fiatal lelkében.

Munkája, mondhatni hivatása kezdetén a termékválaszték – éppen az alapanyagok szűkös volta miatt is – a maival egy lapon nem is említhető. A vevőkörük ma már túlterjedt a szomszédos megyék határain. Szállító gépjárműveik naponta viszik a friss áruféleségeket a megrendelőknek. Panasz a termékeik minőségére vonatkozóan ritka, mint a fehér holló. S ami igen lényeges: reklámra keveset kell költeniük. Vásárlóik „suttogó propagandája”, azok elégedettsége jelentősen segíti újabb és újabb vevők megjelenését.

Az 1992-ben lezajlott privatizáció során a Nyírségi Sütőipari Vállalat dolgozói és rugalmasabban gondolkodó vezetői összefogtak, és ezáltal megalakult a Gávavencsellői Sütőüzem Kft. A kezdetekben nagyobb létszámú vezetői kör jelentősen csökkent az idők során, s így alakult ki a mai hatfős irányítói-vezetői állomány.

Akkori termékkörüket a kenyér és a finom péksütemény tette ki, amit a környező településeken terítettek. Folyamatos beruházásaiknak és innovatív tevékenységünknek eredményeként az ágazat azóta is fejlődést mutat.

Nyolc évvel később cukrászüzemi tevékenységgel bővítették választékukat. Kezdetben napi, majd ezt követően féltartós termékeket gyártottak. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően tizenöt megyében, kisebb-nagyobb lefedettséggel értékesítettek. Nem kellett „házalniuk” készítményeikkel, mert azokat számos nagykereskedő, viszonteladó és egynéhány multinacionális cég értékesítette.

Sütőipari kenyereik hagyományos eljárással – hosszú érésű, híg-kovászos technológiával – készülnek évtizedek óta. Vevőkörük legnagyobb megelégedésére nem használnak adalékanyagokat.

Cukrászati termékeiket a minőségi jelző illeti meg: ezek szintén hagyományos, házias módon készülnek, kerülve a tartósítószerek túlzott használatát. A közelmúltban egy beruházás keretében új csomagológépet állítottak üzembe, amellyel egy technológiailag fejlettebb, higiénikusabb és modernebb arculatot adnak termékeiknek.

A következő gondolatokat már Zöldi Mihály, az utód-vezető mondja: „Termékpalettánkon megtalálhatók a tradicionális szeletes süteményfélék – mézes krémes, diós zserbó, kókuszkocka, fekete erdő, linzerfélék – és még számtalan krémes típusú sütemény.”

Egyre javul az üzem által előállított termékek köre és színvonala. A rutinos vezető ugyanolyan szívóssággal és kitartással – egyre több innovációt beletéve a munkájába – tesz eleget a „név kötelez” elvárásnak.

A Gávavencsellői Sütiüzem Kft. A 2006-os UKBA-termékversenyen péksütemény kategóriában a komoly szintet jelentő hatodik helyezést érte el. De ez csak egy megállónak bizonyult: két évvel később a Megyei Iparkamara Kiváló Tanulóképző Hely díjjal jutalmazta meg a céget. Kilenc évvel ezelőtt a „Kenyér világnapja” alkalmából, számos környező céghez kapcsolódva, részt vettek abban a tiszteletteljes feladatban, hogy a közintézménynek és más partnereiknek ízelítőt nyújtottak a különböző sütőipari termékeikből – ajándék gyanánt –, amivel tovább öregbítették a kenyérhez főződő szeretetüket és elkötelezettségüket. „A kenyér az élet” – tartja a mondás, ami mindmáig él az emberekben.

Az egykori kis sütőüzemben megkezdett színvonalas munkáért, a hagyományos és korszerű technológiákkal, folyamatos fejlődés mellett végzett szakmai tevékenységükért – annak elismeréseként – 2010 júniusában elnyerték a szakmai elismerések közötti komoly eredményt jelentő Arany Cipó-díjat. De nem ülhetnek a babérjaikon. A hírnév, a hagyományok és az egyre magasabb minőségi elvárások újabb és újabb feladatokat állítanak a vezetők és a dolgozók elé egyaránt.

Végső Gyula, a már jól megérdemelt nyugdíjas éveit töltő vezető büszke lehet munkájára. Nem hiába küzdött az üzem sikereiért és az egyre szélesedő jó híréért.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése