Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Végső Gyula
Az Arany Cipó-díjas sütőüzem nyugdíjas vezetője,
Gávavencsellő
Miért és miként lett egy falusi kisdiákból országosan elismert pékmester? Mi a titka annak, hogy az egyszerű pékséget egyre magasabbra emelte? Milyen úton vált olyan széles választékkal és bőséges vevőkörrel működő sütőüzem a legjobbak egyikévé? Kérdéseinkre a válaszok néhány mondatban összefoglalhatók. Egy vezetésre alkalmas ember kerüljön a megfelelő székbe. Egy olyan ember, aki szívós és kitartó munkával lett azzá, akit ma a szakmában mindenki ismer.
Végső Gyula hosszú és rögös utat járt be, amíg elérte a sikert mind munkájában, mind magánéletében. A 2000-ben nyugdíjba vonult szakember a közeli Tiszabercelen született 1941. június 22-én. Utána élte a gyerekek mindennapi életét. Azokban az időkben a kenyérnek nagy tisztelete volt szerte az országban. Aki nem tudott jó kenyeret sütni, azt a falu népe bizony megszólta becsülettel. A frissen sült, ropogós héjú cipó és más pékáruk szeretete minden bizonnyal akkor ragadt meg fiatal lelkében.
Munkája, mondhatni hivatása kezdetén a termékválaszték – éppen az alapanyagok szűkös volta miatt is – a maival egy lapon nem is említhető. A vevőkörük ma már túlterjedt a szomszédos megyék határain. Szállító gépjárműveik naponta viszik a friss áruféleségeket a megrendelőknek. Panasz a termékeik minőségére vonatkozóan ritka, mint a fehér holló. S ami igen lényeges: reklámra keveset kell költeniük. Vásárlóik „suttogó propagandája”, azok elégedettsége jelentősen segíti újabb és újabb vevők megjelenését.
Az 1992-ben lezajlott privatizáció során a Nyírségi Sütőipari Vállalat dolgozói és rugalmasabban gondolkodó vezetői összefogtak, és ezáltal megalakult a Gávavencsellői Sütőüzem Kft. A kezdetekben nagyobb létszámú vezetői kör jelentősen csökkent az idők során, s így alakult ki a mai hatfős irányítói-vezetői állomány.
Akkori termékkörüket a kenyér és a finom péksütemény tette ki, amit a környező településeken terítettek. Folyamatos beruházásaiknak és innovatív tevékenységünknek eredményeként az ágazat azóta is fejlődést mutat.
Nyolc évvel később cukrászüzemi tevékenységgel bővítették választékukat. Kezdetben napi, majd ezt követően féltartós termékeket gyártottak. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően tizenöt megyében, kisebb-nagyobb lefedettséggel értékesítettek. Nem kellett „házalniuk” készítményeikkel, mert azokat számos nagykereskedő, viszonteladó és egynéhány multinacionális cég értékesítette.
Sütőipari kenyereik hagyományos eljárással – hosszú érésű, híg-kovászos technológiával – készülnek évtizedek óta. Vevőkörük legnagyobb megelégedésére nem használnak adalékanyagokat.
Cukrászati termékeiket a minőségi jelző illeti meg: ezek szintén hagyományos, házias módon készülnek, kerülve a tartósítószerek túlzott használatát. A közelmúltban egy beruházás keretében új csomagológépet állítottak üzembe, amellyel egy technológiailag fejlettebb, higiénikusabb és modernebb arculatot adnak termékeiknek.
A következő gondolatokat már Zöldi Mihály, az utód-vezető mondja: „Termékpalettánkon megtalálhatók a tradicionális szeletes süteményfélék – mézes krémes, diós zserbó, kókuszkocka, fekete erdő, linzerfélék – és még számtalan krémes típusú sütemény.”
Egyre javul az üzem által előállított termékek köre és színvonala. A rutinos vezető ugyanolyan szívóssággal és kitartással – egyre több innovációt beletéve a munkájába – tesz eleget a „név kötelez” elvárásnak.
A Gávavencsellői Sütiüzem Kft. A 2006-os UKBA-termékversenyen péksütemény kategóriában a komoly szintet jelentő hatodik helyezést érte el. De ez csak egy megállónak bizonyult: két évvel később a Megyei Iparkamara Kiváló Tanulóképző Hely díjjal jutalmazta meg a céget. Kilenc évvel ezelőtt a „Kenyér világnapja” alkalmából, számos környező céghez kapcsolódva, részt vettek abban a tiszteletteljes feladatban, hogy a közintézménynek és más partnereiknek ízelítőt nyújtottak a különböző sütőipari termékeikből – ajándék gyanánt –, amivel tovább öregbítették a kenyérhez főződő szeretetüket és elkötelezettségüket. „A kenyér az élet” – tartja a mondás, ami mindmáig él az emberekben.
Az egykori kis sütőüzemben megkezdett színvonalas munkáért, a hagyományos és korszerű technológiákkal, folyamatos fejlődés mellett végzett szakmai tevékenységükért – annak elismeréseként – 2010 júniusában elnyerték a szakmai elismerések közötti komoly eredményt jelentő Arany Cipó-díjat. De nem ülhetnek a babérjaikon. A hírnév, a hagyományok és az egyre magasabb minőségi elvárások újabb és újabb feladatokat állítanak a vezetők és a dolgozók elé egyaránt.
Végső Gyula, a már jól megérdemelt nyugdíjas éveit töltő vezető büszke lehet munkájára. Nem hiába küzdött az üzem sikereiért és az egyre szélesedő jó híréért.
(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)
Hasonló
Veres Péter
Berecz János
Nánásiné Szabolcsi Mónika
Dr. Karakó László
Nánásiné Szabolcsi Mónika
Szopkó József
Koczogh István
Petró Attila
Horváthné Bíró Jolán
Szántó Zsolt
Vojtó Mihályné
Csáky Sándor
Nagy Károly
Dr. Karakó László
Krámer Gyuláné
Gál Zoltán
Csisztu Miklósné
Rusz Péterné
Dr. Gergely Gábor
Dr. Homoródi Antal
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése