Végső Gyula

Az Arany Cipó-díjas sütőüzem nyugdíjas vezetője,

Gávavencsellő

Miért és miként lett egy falusi kisdiákból országosan elismert pékmester? Mi a titka annak, hogy az egyszerű pékséget egyre magasabbra emelte? Milyen úton vált olyan széles választékkal és bőséges vevőkörrel működő sütőüzem a legjobbak egyikévé? Kérdéseinkre a válaszok néhány mondatban összefoglalhatók. Egy vezetésre alkalmas ember kerüljön a megfelelő székbe. Egy olyan ember, aki szívós és kitartó munkával lett azzá, akit ma a szakmában mindenki ismer.

Végső Gyula hosszú és rögös utat járt be, amíg elérte a sikert mind munkájában, mind magánéletében. A 2000-ben nyugdíjba vonult szakember a közeli Tiszabercelen született 1941. június 22-én. Utána élte a gyerekek mindennapi életét. Azokban az időkben a kenyérnek nagy tisztelete volt szerte az országban. Aki nem tudott jó kenyeret sütni, azt a falu népe bizony megszólta becsülettel. A frissen sült, ropogós héjú cipó és más pékáruk szeretete minden bizonnyal akkor ragadt meg fiatal lelkében.

Munkája, mondhatni hivatása kezdetén a termékválaszték – éppen az alapanyagok szűkös volta miatt is – a maival egy lapon nem is említhető. A vevőkörük ma már túlterjedt a szomszédos megyék határain. Szállító gépjárműveik naponta viszik a friss áruféleségeket a megrendelőknek. Panasz a termékeik minőségére vonatkozóan ritka, mint a fehér holló. S ami igen lényeges: reklámra keveset kell költeniük. Vásárlóik „suttogó propagandája”, azok elégedettsége jelentősen segíti újabb és újabb vevők megjelenését.

Az 1992-ben lezajlott privatizáció során a Nyírségi Sütőipari Vállalat dolgozói és rugalmasabban gondolkodó vezetői összefogtak, és ezáltal megalakult a Gávavencsellői Sütőüzem Kft. A kezdetekben nagyobb létszámú vezetői kör jelentősen csökkent az idők során, s így alakult ki a mai hatfős irányítói-vezetői állomány.

Akkori termékkörüket a kenyér és a finom péksütemény tette ki, amit a környező településeken terítettek. Folyamatos beruházásaiknak és innovatív tevékenységünknek eredményeként az ágazat azóta is fejlődést mutat.

Nyolc évvel később cukrászüzemi tevékenységgel bővítették választékukat. Kezdetben napi, majd ezt követően féltartós termékeket gyártottak. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően tizenöt megyében, kisebb-nagyobb lefedettséggel értékesítettek. Nem kellett „házalniuk” készítményeikkel, mert azokat számos nagykereskedő, viszonteladó és egynéhány multinacionális cég értékesítette.

Sütőipari kenyereik hagyományos eljárással – hosszú érésű, híg-kovászos technológiával – készülnek évtizedek óta. Vevőkörük legnagyobb megelégedésére nem használnak adalékanyagokat.

Cukrászati termékeiket a minőségi jelző illeti meg: ezek szintén hagyományos, házias módon készülnek, kerülve a tartósítószerek túlzott használatát. A közelmúltban egy beruházás keretében új csomagológépet állítottak üzembe, amellyel egy technológiailag fejlettebb, higiénikusabb és modernebb arculatot adnak termékeiknek.

A következő gondolatokat már Zöldi Mihály, az utód-vezető mondja: „Termékpalettánkon megtalálhatók a tradicionális szeletes süteményfélék – mézes krémes, diós zserbó, kókuszkocka, fekete erdő, linzerfélék – és még számtalan krémes típusú sütemény.”

Egyre javul az üzem által előállított termékek köre és színvonala. A rutinos vezető ugyanolyan szívóssággal és kitartással – egyre több innovációt beletéve a munkájába – tesz eleget a „név kötelez” elvárásnak.

A Gávavencsellői Sütiüzem Kft. A 2006-os UKBA-termékversenyen péksütemény kategóriában a komoly szintet jelentő hatodik helyezést érte el. De ez csak egy megállónak bizonyult: két évvel később a Megyei Iparkamara Kiváló Tanulóképző Hely díjjal jutalmazta meg a céget. Kilenc évvel ezelőtt a „Kenyér világnapja” alkalmából, számos környező céghez kapcsolódva, részt vettek abban a tiszteletteljes feladatban, hogy a közintézménynek és más partnereiknek ízelítőt nyújtottak a különböző sütőipari termékeikből – ajándék gyanánt –, amivel tovább öregbítették a kenyérhez főződő szeretetüket és elkötelezettségüket. „A kenyér az élet” – tartja a mondás, ami mindmáig él az emberekben.

Az egykori kis sütőüzemben megkezdett színvonalas munkáért, a hagyományos és korszerű technológiákkal, folyamatos fejlődés mellett végzett szakmai tevékenységükért – annak elismeréseként – 2010 júniusában elnyerték a szakmai elismerések közötti komoly eredményt jelentő Arany Cipó-díjat. De nem ülhetnek a babérjaikon. A hírnév, a hagyományok és az egyre magasabb minőségi elvárások újabb és újabb feladatokat állítanak a vezetők és a dolgozók elé egyaránt.

Végső Gyula, a már jól megérdemelt nyugdíjas éveit töltő vezető büszke lehet munkájára. Nem hiába küzdött az üzem sikereiért és az egyre szélesedő jó híréért.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése