Paszab

Paszabnak nem csak múltja, jövője is van. Ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet a község polgármesterével, Gencsi Sándorral folytattunk. Az önkormányzat törekvésének jelentős része valósággá válik: pályázati pénzek és a saját erő felhasználásával gyarapszik a település, és a lehetőségekhez mérten munkahelyeket is teremtenek. (Az önkormányzat tagjai: Czomba Zoltán, Kakuk István, dr. Sózer-Pápai János, Szemők Valéria, ifj. Szuhi Sándor, Tajthy Istvánné, Tóth Mihály, Mészáros András és Vattai János.)

Paszab múltját a szőttes jelentette, ez kapta szárnyra a község jó hírét. Egy helyi gyűjtésben, feljegyzésben ez áll: Paszab község területe 2191 kateszteri hold, északról a Tisza határolja. A folyó szabályozásáig területének nagy része mocsaras volt. A községet 1424-ből származó oklevelek már említik. A lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozott az 1990-es rendszerváltás előtt. Akkor átalakult a mezőgazdaság, jelenleg sem működik termelőszövetkezet.

Paszab címerében csak két szimbólum látható: a műemlék református templom és a szőttes. Az utóbbival kapcsolatban ezeket írja az említett feljegyzés: A községben élt 48 éven keresztül Túri Sándor (1891–1959) református tanító úr, akinek a néprajzi gyűjteménye is a Szövőházban van kiállítva. Túri Sándor és leányai szervezték meg a községben a szövést. Ezenkívül jelentős volt Túri Sándor pedagógiai, helytörténeti és népfőiskolai munkássága is. Műemlék jellegű épület a református templom, kertjében áll a Bessenyei család sírja és a II. világháborús hősök emlékműve. A falu határában van a Tisza-parton egy ipari műemlék, a gőzturbinás szivattyútelep. Ez Tiszabercel felől jobban megközelíthető, mint Paszab felől, valószínűleg ezért jelent meg több kiadványban tévesen tiszaberceli néven.

Egy másik, nemrég készült írásos anyagban ez áll: Paszab 1300 lelkes település, a Rétköz nevű tájegység és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye peremén helyezkedik el. Túri Sándor munkássága kiterjedt a Sárospataki Népfőiskolán végzett tevékenységére, a nyíregyházi Jósa András Múzeum gyűjteményének gyarapítására és Paszab teljes kulturális életét átfogó munkásságára. Lánya, Margit a ’30-as években kezdte meg a helyi szőttes motívumainak gyűjtését. Külföldi megrendelésre is dolgoztak Paszabon. A fejlődés 1990-ben tört meg. Ez összefüggésben van az országos gazdasági viszonyokkal, ezen belül a Nyíregyházi Házipari Szövetkezet gazdasági helyzetével. Némi kihagyás után, 1999 nyarán a Szövőházban ismét beindult a munka, néhányan dolgoznak az év végéig. A polgármester ezzel kapcsolatban elmondta: az önkormányzat a szövetkezettel közösen pályázott egy korszerűbb szövőház kialakítására, idén nem nyertek. Erre a szövetkezet felajánlotta, hogy a szövőház legyen az önkormányzaté. Az önkormányzat (és a helyi lakosság) érthető módon szeretné, ha a szép és hasznos hagyomány fennmaradna. Ezért olyan vállalkozókat, üzletembereket keresnek, akik piacot találnak a szőttesnek. Ha lesz piac (reméljük, igen), lesz folytatás.

Ám nem csak a szőttes szövi át az itteniek életét. 1998-ban és ’99-ben 293 millió forintos beruházással kiépült a szennyvízhálózat, egyúttal lefektették a kábeltévé hálózatát is. 1999 augusztusában és szeptemberében sokan rácsatlakoztak a kábeltévére, immár fogni lehet a Nyíregyházi Városi Televíziót és több nyugati csatornát.

Kora ősszel közmeghallgatás volt. A polgármester, illetve az önkormányzat itt többek közt beszámolt arról, hogy az önhibáján kívül forráshiányos települések pályázatán Paszab nyert, mert sajnos pénzhiányos. Jól használták fel ezt a tisztes összeget. Két utcában felújították az útburkolatot. Támogatták az ibrányi rendőrőrsöt, a mentőszolgálatot. Korszerűsítették a közvilágítást. Támogatták a tanulókat. Huszonhat közmunkást foglalkoztatnak. (A helyi cigány kisebbségi önkormányzat még külön húsz közmunkást foglalkoztat. Folklóregyüttese is van a településnek.) A közmunkások hamarosan egy fedett várótermet építenek a kisvasút mellé. A rendőrség körzeti megbízottjának és a polgárőröknek irodát alakítanak ki. Ősszel oklevelet kapnak a II. világháború helyi hősei. Elkészült a polgármesteri hivatal épületének felújítási terve, ha lesz pályázati pénz, 2000-ben eredeti állapotában felújítják az épületet.

Gencsi Sándor tősgyökeres paszabi, 1961-ben született. Víz- és gázszerelő szakmát szerzett, közben országos tanulmányi versenyt nyert. Fizikai munkát végzett, levelezőn leérettségizett, majd a helyi művelődési házban dolgozott, képesítés nélküli pedagógusként is tevékenykedett. Levelező úton diplomát szerzett a tanárképző főiskola népművelés szakán. Már polgármesterként mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. Sokoldalú, tapasztalatokkal rendelkező fiatalember.

Felesége gyógypedagógus. A tizenhat éves fiuk az ibrányi gimnáziumba jár, a tizenhárom éves fiuk a sárospataki református kollégiumban tanul. A paszabi polgármester szereti a kutyákat, vagyis kutyabarát, mindenekelőtt azonban emberbarát.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)