Ibrány

Szép kis város Ibrány. Különösen a környezete, a szépséges Tisza-part teszi vonzóvá. Az utóbbi másfél évtizedben sok mindennel gyarapodott a település. Méltán viseli a városi rangot, még akkor is, ha jelen pillanatban nincs igazán ipari üzeme. Ettől függetlenül a környező települések egyfajta központjának számít. A közismert gondok itt is éreztetik hatásukat, ám stabil, fejlődőképes város Ibrány. Köszönhető ez annak is, hogy a helyi önkormányzat tagjai összetartanak, nem a pártharcokra, hanem a város dolgaira fordítják energiájukat.

Éppen 20 éve irányítja a település életét Berencsi Béla polgármester. Ebben a két évtizedben szemmel láthatóan, kézzel foghatóan megváltozott a település arculata. Kollektív munka eredménye ez – hárítja el az elismerést Berencsi úr. Ám azt nem hallgathatja el, hogy a huszadik évforduló táján, 1995. augusztus 20-án Göncz Árpád köztársasági elnök a Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést nyújtotta át neki. A kitüntetett polgármesternek van mire visszatekinteni. Köztudott, hogy 1975 előtt nem épült itt óvoda, bölcsőde.

A ’80-as évek elejétől aztán gyors léptékű volt a fejlődés. Megépült a vízmű, átadtak 35 km belső kövesutat, egészségügyi központot, gyógyszertárat, új iskolát, három tornatermet kapott Ibrány. A helyi gimnáziumból szakközépiskola lett. Korszerű szennyvíztelepet adtak át, amely svájci technológiával működik. ’92-től mentőállomása is van a helységnek.

A sportbarátok kedvéért korszerű futballpályát építettek, amelyhez 300 személyes lelátó tartozik. A gimnázium hatóköre tíz, a takarékszövetkezeté kilenc, a rendőrőrsé öt, a Titász-kirendeltségé tizennyolc településre terjed ki.

A várossá válásnak tehát megvoltak a feltételei. 1993. november 1-jén érkezett el a történelmi pillanat, ekkor avatták ünnepélyesen várossá Ibrányt.

A fejlődés – ha csak kis mértékben is – folyamatos. 1995. október 1-jén körzeti főállatorvos kezdte meg munkáját a városban. 1996-ban Buj községgel közösen összekötő utat akarnak építeni. Szintén 1996-ban 100 millió forintos beruházással Bujjal, Tiszabercellel és Paszabbal összefogva közös szemétlerakó-bázist építenek. Az építkezést a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatja. 1995-ben és ’96-ban 9 környékbeli településen bővítik a telefonhálózatot, Ibrány a gesztor szerepét tölti be. Az építkezések munkahelyteremtéssel is járnak. 1996 végéig minden reális telefonigényt kielégítenek. Belátható időn belül kerékpárút épül Nyíregyháza-Ibrány-Rakamaz-Tokaj útvonalon. Pihenőpark épül a város központjában. A parkban tölgyfából emlékoszlopot farag majd ki egy szlovák művész. (A szlovákiai Várhosszúrét testvértelepülése Ibránynak.)

Jókora könyvtára, képtára és helytörténeti gyűjteménye, amolyan kis múzeuma, üdülőövezete van a városnak. Az arany minősítésű fúvószenekar egyre több helyen válik ismertté, a fúvósok is öregbítik a város hírnevét. Kató Antal önkormányzati képviselő, a helyi önkéntes tűzoltók parancsnokhelyettese elmondta, hogy a rendszerváltás után a németektől Mercedes tűzoltókocsit kaptak ajándékba, teljes felszereléssel. Erre is alapoznak, amikor kezdeményezik, hogy 1966-ban főállású tűzoltókkal ütőképes körzeti tűzoltóságot hoznak létre.

Gondja a városnak, hogy a Taurus Gumiipari Vállalat egykori üzemcsarnoka üres, kihasználatlanul áll. Az infrastruktúrával jól ellátott, 4 ezer négyzetméter alapterületű csarnokba befektetőket keresnek az önkormányzat illetékesei. A csarnokot négyhektáros park veszi körül, a terület tehát több mindenre jól hasznosítható. A polgármester szeretné, ha legalább száz helybeli ember foglalkoztatására alkalmas üzemet indítanának itt minél hamarabb.

Több művészien megalkotott szobor is található a városban. Havonta megjelenő újságja is van a városnak. A lap jól informál és írja a helység krónikáját. Az Ibrányi Hírlap 1993 októberében ezt írta a címlapon: Gázlánggyújtás Ibrányban. Egy fénykép alatt pedig ez a szöveg áll: Dr. Szaló Péter államtitkár meleg szavakkal köszöntötte a falu lakóit a jeles eseményen. 1993 novemberében a vezércikk címe: Város lettünk. A szövegből kiderül, hogy dr. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium államtitkára részt vett az avatón, aztán tűzijátékot is láthatott a város népe. 1994 elején a helyi tsz terveit ismertette a lap. 1995 szeptemberében az áll a lapban, hogy a lovasrendőrök országos versenyén harmadik helyezést ért el Bor Károly ibrányi rendőr.

Egy albumban pedig a település történetét olvashatja az érdeklődő. Ebből kiderül: “Az első számításba vehető írásos dokumentum, amelyben Ibrány mint településnév szerepel, IV. László király 1280-ban kelt adománylevele.” A régészeti feltárások több mint 700 évesre becsülik a települést. Az önkormányzat hagyománytisztelő tagjai azonban nem annyira a múlttal, a jelennel és a jövővel törődnek.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)