Varga János

Római katolikus plébános,

Ibrány

Kitárul a világ a maga örömeivel, titkaival, megismételhetetlen hangulatával, amikor becsukjuk a tágas nappali ajtaját az ibrányi paplakban. Varga János atya, helyi plébános szavai mögött egy hihetetlenül bölcs, az Istent nem csupán félő, hanem őt szerető és útmutatásait követő pap képe rajzolódik ki. Az az érzésem, hogy békességben él a világgal, megteremtette magában azt a derűs harmóniát, amely nélkül nem tudna lelki tanácsot adni híveinek. Pedig őt sem kímélte az élet, mert az infarktus háromszor gyötörte meg a testét, de a lélek sziklaszilárdsága és a mindig másokról való gondoskodás szándéka újból és újból talpra állította. Szót fogadott az orvosoknak, hogy még tovább szolgálja a rétközi kisváros római katolikus híveit. Egész lényéből árad az együttérzés, a másik ember iránt megnyilvánuló, odaadó figyelem. Családi örökségként a megértést, a szeretetet, a vallási felekezetek békés egymás mellett élését, az ökumené napi gyakorlását hozta útravalóul.

Tiszakerecsenyben született 1937. március 22-én. Édesanyja, lánynevén Bartha Ágnes az ötgyermekes nagycsalád felnevelését, útnak indítását tartotta élete legnagyobb és legszentebb feladatának. Maradéktalanul eleget tett e küldetésnek. Édesapja hentesként is dolgozott a Hangya Szövetkezetnél, volt boltvezető, terménybegyűjtő és közéleti ember. Rásütötték a rendszeridegenség bélyegét, és a tanulni vágyó fiának még a gimnáziumba sem sikerült bejutnia elsőre. Olthatatlan tudásszomja nem ismert határt, és ezért minden előítéletet félretéve bement az akkori nagy hatalmú Orosz Ferenchez, aki látva a fiatalember eltökéltségét és tiszta jellemét segített felvétetni a vásárosnaményi gimnáziumba. 1956-ot írtak, amikor leérettségizett. Eldöntötte, a papnevelő intézetben, Egerben folytatja tanulmányait. Családjukban többen választották a lelkészi hivatást. Margit nővérének a fia, Bartha Gyula református lelkipásztor és esperes feleségével együtt. Irma nővérével egy fedél alatt laknak Ibrányban. Mariska Kisvárdán él. Erzsike, sajnos már nincs közöttük, az ő fia evangélikus pap lett.

Varga János úgy érzi, nem ő választotta ezt a pályát, hanem Isten jelölte ki számára az utat. Azt vallja, hogy a keresztények egységét nemcsak szavakban, hanem a hétköznapokban is élni és megélni szükséges. Jánosnak igen sok barátja van a reformátusok, görög katolikusok és az evangélikusok közt is. Utal arra, hogy az elmúlt évtizedekben családokat, emberpárokat választott el a felekezeti hovatartozás. Ma ennek – bátran állíthatjuk – megszűnt a jelentősége. A vallások gyakorlása során inkább a hitélmény és az erkölcsi parancsok – amelyek kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz nemcsak a kereszténységen belül, hanem a világvallások, a buddhizmus, az iszlám, a hindu alaptételeiben is – megtartása a legfontosabb.

A papnak élen kell járnia a hit cselekvő megélésében – fejtegeti János atya. Ha azt érzik a környezetében az emberek, hogy a pap közülük való, ugyanolyan esendő, gonddal, bajjal küszködő halandó, ám hite szilárdsága erkölcsi tartással ruházza fel, akkor hallgatnak a szavára, vezérüknek ismerik el minden külső ráhatás nélkül. Példának hozza a szülei halálának a megélését, természetesen más lesz a hozzáállása a híveknek az elmúláshoz, ha azt látják, hogy a papjuk személyes fájdalmát, veszteségét az Istenbe vetett hite enyhíti.

Gyönyörűvé varázsolta azt a nehéz szolgálatot, amit az Úr ráosztott Szatmárban, ahol a népének szegénységével, a határszéli falvak bizonytalanságával naponta szembesült. Egy életre megtanulta a szórványvidéken szolgáló káplán, plébános, esperes bölcsességét: mindegy, hogy öten vagy ötezren tartoznak a gyülekezethez, ha azt érzik a hívek, hogy te mindenkinek az apja, a fivére, a fia lehetnél, és annak megfelelően élsz, akkor befogadnak, és szavaidból merítenek erőt az élet gondjainak megoldásához vagy a sorsuk elviseléséhez. Varga János felidézi az elmúlt rendszerben a szatmári fiataloknak szervezett lelki méregtelenítő táborokat a Tisza-parton, amelyek az összetartozás, a közös értékrend, a közösség iránti felelősségérzet kibontakoztatását igen eredményesen szolgálták.

Rendszeresen publikál az Új Ember, a Keresztény Élet című folyóiratokban és a helyi lapokban. Ha kell, nemcsak tollat ragad, hanem tevőlegesen segít a rászorulókon, így volt ez a néhány éve az Ibrányt sújtó árvíz és a belvíz esetén is. Harminchét ház rongálódott meg, és egyetlen vasárnap 140 millió forint gyűlt össze az ország katolikus templomaiban a miséken. Ebből 4,3 millió forintot kaptak az ibrányiak, felekezeti hovatartozás nélkül – olvashatjuk a megyei napilapban. A katolikus kispapok határokon túli táboroztatásának szervezése mellett zarándokcsoportokat vezet, s esténként régi, szép, míves órákat kelt életre. Az alkotás öröme hatja át egész lényét.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése