Buj

Az államiságunkat jelképező millenniumi emlékzászlót 2000. június 25-én vette át dr. Hende Csabától, az Igazságügyminisztérium politikai államtitkárától Buj község önkormányzata nevében Frank Sándor polgármester. A jeles eseményhez kapcsolódott a görög katolikus templom felszentelésének 175. évfordulója. A kettős ünnepen dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyés püspök hirdetett igét.

Bujt először 1327-ben említik a történeti források Bulyként. A rétközi nagyközség egykor tipikus nemesi, közbirtokosi falu volt. Az 1848–49-es szabadságharcban a buji önkéntesek is részt vettek, a negyvennyolcasok emlékének azzal is tisztelgett a község, hogy a megyében másodikként állítottak Kossuth-szobrot 1909 szeptemberében. A buji gazdálkodók, iparosok és kereskedők szellemét tükrözi, hogy Buj a megye öt településének azon egyike volt, ahol már 1900 előtt működött Hitel, majd Hangya Szövetkezet. Az 1960-as népszámláláskor 3700-an lakták, ma közel 2600-an élnek itt.

– Mint a legtöbb magyar falu, sajnos mi is fogyunk – mondja Frank Sándor polgármester, aki az ezredforduló idején e tisztségében a 3. ciklusát tölti.

Sőt, a rendszerváltozást megelőzően, 1988. január 1-től tanácselnökként tevékenykedett, és tegyük hozzá: az idő tájt szokatlan jelenségként, igen fiatalon lett a község első embere. A választásokon nem ismeretlenre voksoltak a bujiak, és mindannyiszor meggyőző fölénnyel került ki győztesként, pedig versenytársból nem volt hiány.

Frank Sándor a tősgyökeres buji család középső gyermekeként 1957. április 2-án született. Öccse a nyíregyházi Nyidofernél dolgozik, a nővérük korán, 32 évesen meghalt 1987-ben, két gyermeket hagyott hátra. A polgármester szülei nyugdíjasok, az édesapja aktív korában a diósgyőri Lenin Kohászati Műveknél dolgozott, az édesanyja pedig a helyi téesz kertészetében. Frank Sándor a buji általános iskola után a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában tanult tovább, 1975-ben érettségizett. Első munkahelye a nyíregyházi Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat volt, ahol számlázóként dolgozott. Diákként is naponta bejárt a Bujtól mindössze 17 kilométerre lévő megyeszékhelyre, ám a kisvonathoz mégis illett korán indulni, és csak este hat körül ért haza. Bő másfél év után azonban végleg hazakerült: a helyi községi tanács apparátusába kinevezett adóügyi előadónak.

– Mindig nyitott szemmel jártam, és igyekeztem új ismereteket szerezni. Sokat tanultam az akkori vezetőimtől és munkatársaimtól, de a legtanulságosabb lecke talán mégis az volt, amikor a tanítóim a lakosság, a buji emberek szolgálatára irányították a figyelmemet. Segítettem a hozzám fordulók ügyes-bajos dolgait elintézni, a továbbképzéseken és tanfolyamokon tanultakat pedig megpróbáltam minél szélesebb körben alkalmazni. Három év teltével, amikor már kellő rálátásom volt az államigazgatási munkára, szakvizsgáztam és oklevelet szereztem közigazgatási ismeretekből. 1985-től új feladatok vártak rám: az adóügyet felcseréltem a pénzügy másik ágára, így költségvetéssel foglalkozó előadó lettem. Mindez hasznomra vált a polgármesteri tisztség betöltésében. Visszagondolva, számtalan társadalmi megbízatásom volt: a KISZ, MHSZ, ifjúsági klub, HNF, sportegyesület terén, például 17 évig fociztam. Mindezt akkor mégsem éreztem, éreztük tehernek, mert a mainál nyitottabbak voltak az emberek – mondja Frank Sándor.

Időközben anyakönyvi ismeretekből is sikeres szakvizsgát tett, az első esketésén az unokahúgát, Frank Valikát adta össze Hegedűs Károllyal, 1986-ban. A násznép így nemcsak az ifjú párnak, de az anyakönyvvezetőnek is gratulált. Aztán alig múlt 30 éves, amikor a községi tanács élére választották.

– Ez akkor nagy kihívás és próbatétel volt számomra, de az apparátusban az ideig eltöltött 11 év felhalmozott tapasztalata és tudásanyaga hitet adott, hogy megbirkózzam a feladattal. Aztán ez a birkózás már 12 éve, azóta is naponta tart. A tapasztalható nagyobb önkormányzati önállósággal ugyanis nem jár együtt a több pénz, sőt! – nyújtja meg nyomatékkal a polgármester.

A község fejlődése azt mutatja, hogy a legtöbb feladatot azért a képviselő-testülettel együtt sikerült két vállra fektetni: az első ciklusban a gázzal kezdték, s mára Bujon kiépült a teljes infrastruktúra. A meglévő intézmények korábbi színvonalon való működtetése komoly odafigyelést, és állandó pályáztatást kíván. Lassan elül az a vihar is a falu fölött, amelyet a volt háziorvosok kavartak azzal, hogy kilencszáz embert „lerokkantosítottak”. Bujt Rokkantfalvának titulálta a közvélemény. A testület menesztette a két orvost.

Frank Sándor felesége a helyi bölcsőde vezetője, két lányuk van: Edina a nyíregyházi főiskolán elsőéves tanító-magyar szakos hallgató, Barbara a Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola két tannyelvű, nulladik osztályos tanulója. A polgármester a szabadidejében kertészkedik, már ahogy ezt a ’92-ben szerzett gerincsérve megengedi. Arra legalább úgy oda kell figyelnie, mint a falu életére.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)