Paszab

Hunniában valami készül – írta egyik versében Ady. Átplántálva jelenünkre az ismert verssort, azt mondhatnánk: Paszabon valami készül. Mert nem lehet nem észrevenni azt a változást, amely az utóbbi időben e kis rétközi településen történik. Ha csak az idei, 2004-es esztendő mérlegét nézzük, joggal lehet elégedett a község vezetése. Így például tetszetős, díszburkolattal ellátott autóbusz-megállóhelyek épültek, míg gyermeknapon a kicsinyek – az európai normáknak megfelelő – játszóteret vehettek birtokba. A falu széli, szélfújta temető is a múlté, a míves székely kapu és a hozzáillő kerítés immár a község rendezett képét mutatja.

De Paszabon a belbecsre is gondot fordítanak. Emlékezetes marad az EU-nap, a duatlonverseny, az idősek köszöntése neves művészekkel. A község neve korábban is egybeforrt a paszabi szőttessel, Turi Sándor néptanító örökét mára szinte a tetszhalálból sikerült újraéleszteni a mellette bábáskodó polgármesternek, a képviselőknek, a Népművészet Mestere cím birtokosának, Vattai Jánosnénak és másoknak. Az immár hagyománnyá nemesedő Paszabi Szőttesnapokon vásári forgataggá és szabadtéri kiállítássá vált a főutca, míg a közelmúltban felújított református templom százéves orgonáján Varnus Xavér játékában gyönyörködhetett a szép számú közönség. A paszabiak alaposan kirukkoltak a Nyírségi Ősz idei rendezvényén is, az első helyet kiérdemelt kompozíciójuk a nyíregyházi gyümölcskarnevál ékessége volt. Az eredmények mögött egy egyetértő önkormányzat, és mindenekelőtt a megye legfiatalabb polgármestere, Tajthy Péter áll. Szintén fiatal, s a települést érintő változásokban ugyancsak partner a polgármesteri hivatal 31 éves jegyzője, Vattamány Gábor, aki bár Gávavencsellőn él, a községhez korábban is kötődött az itt született anyai nagyapja által.

Vattamány Gábor Tiszalökön született 1973. március 22-én. A születését követően két hétig még Tímáron laktak, majd a család Gávavencsellőre költözött. Édesapja, ugyancsak Gábor, a balsai téeszben karbantartóként dolgozott, most a családi gazdaságot viszi. Az édesanyja, lánykori nevén Biri Katalin Éva, védőnő. Az öccse, Attila, még legényember, számítástechnikával foglalkozik. Vattamány Gábor az általános iskola elvégzése után a tokaji Tokaji Ferenc Gimnáziumba járt, ahol 1991-ben érettségizett.

– Állatorvos szerettem volna lenni, e szándék kitartott a gimnáziumi évek közepéig. Akkorra a téeszek már sorra szűntek meg, és ezzel az állatorvosi pálya is sokat veszített népszerűségéből. Ennek tulajdonítva és nagybátyám, Vattamány János gépészmérnök inspirálására a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépészmérnöki karát választottam. A főiskolai évek végére a szakmát is megszerettem, de megtartó erő volt több tanárunk szellemisége is, szívesen emlékszem dr. Nagy Kálmánra, Hadházi Istvánra, Széll Lászlóra. Debrecenben, a Petis-Food Kft.-nél helyezkedtem el, ahol nyersáru-felvevőként dolgoztam. A három év alatt sokat tanultam a tulajdonos Petis Jánostól, az ő kitartó hozzáállása máig példaként szolgál előttem. Ez idő alatt felvettek Budapesten az Államigazgatási Főiskolára. Eközben talált rám dr. Mátyás László balsai polgármester, aki éppen jegyzőt keresett. Hazajöttem, de már feleségestől, mert 1997-ben megnősültem. A Nyírmártonfalváról származó párom hamar megszerette a gyönyörű vidéket.

– Balsán ugyancsak három esztendőt töltöttem, amely kitűnő tanulóidőszaknak számított. A 3 éves közigazgatási gyakorlat során (mely alatt ügyintézőként dolgoztam) az emberek személyes problémáiba is betekintést nyerhettem. Ám, amikor 2000-ben megüresedett Paszabon a jegyzői szék, sokadmagammal én is pályáztam, s nyertem. Rá egy évre letettem a közigazgatási szakvizsgát. Az itteni feladat súlyosságát jelzi, hogy tíz év alatt én voltam a hetedik jegyző. A 2002. évi választással aztán minden a helyére került, az önkormányzat a község felemelkedéséért, az itt lakók komfortérzetének növeléséért dolgozik. Kezdő jegyző koromban sokat segített az idén elhunyt Csongrádi Zoltánné dr., ibrányi jegyző.

– Két gyermekünk van, Petra az idén  kezdte meg az általános iskolát Gávavencsellőn. Nagy állatbarát és imád rajzolni, mint jómagam is. Gábor hároméves, és olykor túltesz Regős Bendegúzon. A feleségem jelenleg gyesen van, de belekezdett a hajdúböszörményi óvónőképzőbe. Kedvenc foglalatosságom az autó hifi, a zenének tökéletesen kell szólnia. Igyekszem mindenben a minőséget megtalálni, de magamtól is ezt várom el. Kisebb gyűjteményem van a világ legjobb sportkocsijaiból, ezek egyelőre csak makettek. Jól érzem magam Paszabon, hívtak már többször is máshová, de mindannyiszor nemmel feleltem. Felvettek a jogi egyetemre. Az ott szerzett tudásommal is a paszabiak hasznára kívánok lenni! – mondta befejezésül Vattamány Gábor.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)