Fazekas Jánosné

A Városüzemeltetési Kht. főkönyvelője,

Nyíregyháza

Nyíregyházi születésű, korán megtanulta helyén kezelni az értékeket. Édesapja vasutas volt, egy szerény keresetből tartotta el az öttagú családot.

Hárman vannak testvérek, van egy bátyja és egy húga. A középiskolát is úgy választotta, hogy annak elvégzése után szakma kerüljön a kezébe, amivel el tud helyezkedni, és minél előbb beállhat a bátyja után a keresők közé, hozzájárulhat a családi kasszához. Így esett a választása a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolára. Az évek alatt jó iskolai közösség alakult ki, nagy barátságok születtek, jó tanárai voltak, ez is közrejátszott abban, hogy megszerette ezt a szakterületet. Középiskolai diáktársaival most is tartja a kapcsolatot.

Rendszeresen szervezik az érettségi találkozókat, most készülnek a 35.-re. Szép időszakra emlékszik vissza, hiszen akkor volt fiatal, akkor kezdett kinyílni előtte a világ, akkor kezdett el sportolni, edzésekre járni. Aktívan sportolt, az NYVSC-ben gerelyezett, a Kinizsi Sportklubban kézilabdázott.

Amikor befejezte középiskolai tanulmányait, és elkezdte a munkát, a versenyszerű sportot abbahagyta, de a sport iránti szeretete megmaradt, a mai napig odafigyel, hogy rendszeresen mozogjon, végezzen valamilyen testmozgást.

A technikum után két munkalehetőség állt előtte, az egyik az akkori Konzervgyárban, a másik pedig a Mezőgépnél kínálkozott. Végül a Mezőgép mellett döntött, annak ellenére, hogy több lett volna a fizetése a Konzervgyárban. Ő érzelmi alapon választott, mivel több ismerőse dolgozott a mezőgépes kollektívában, így ide húzta a szíve.

1971-1985-ig dolgozott ennél a cégnél. Közben folytatta tanulmányait levelező úton. Abban az időben az volt a gyakorlat, ha valaki levelező tagozaton akart tanulni, előtte legalább egy esztendeig dolgoznia kellett. A jelentkezéshez szükség volt munkaviszonyra, szakmai gyakorlatra.

A Pénzügyi Számviteli Főiskolán folytatta a tanulást. Utólag végiggondolva, az is közrejátszott választásában, hogy Nyíregyházán volt a felvételi, abban az időben levelező tagozaton havonta két alkalommal, pénteki, szombati napokon voltak konzultációk. Úgy gondolta, ezt az időt rá tudja szánni munka mellett a tanulásra.

Három évig Miskolcon tanult, a negyedik, befejező évet pedig Budapesten végezte. 1976-ban államvizsgázott. Munkahelyén végigjárta a szakmai ranglétrát, pénzügyi nyilvántartóként kezdte pályáját, utána anyagkönyvelési csoportvezetőnek nevezték ki. 1976-ban óriási elismerés érte, hiszen huszonéves fiatal nőként megbízták elöljárói a számviteli osztályvezetői feladatok ellátásával a megye egyik legnagyobb, több gyáregységgel rendelkező vállalatánál.

Az 1976-os év kinevezése mellett több szempontból is emlékezetes számára, hiszen ekkor ment férjhez, ebben az évben államvizsgázott. Akkoriban még nem volt általános gyakorlat, hogy egy huszonévesnek, aki ráadásul nő, ekkora bizalmat szavazzanak, hogy egy nagy megyei cég gazdasági vezetésével bízzák meg.

Nem volt könnyű a helyzete, de ami nagyon sokat segített talpraesettségén és szaktudásán túl, a korosztályába tartozó kollégák támogatása. Az is segítette, hogy bedobták a mély vízbe, akkor kapott több évre visszamenőleg APEH-revíziót a cég, amit végigcsinált. Automatikusan rá volt kényszerítve, hogy bizonyos dolgokat tömören megismerjen, átlásson, amit a későbbiekben kamatoztatni tudott. 1985-ben újabb váltás következett, az akkori Közterületfenntartó Vállalathoz hívták főkönyvelői beosztásba.

A következő fordulat 1994-hez kötődik, ekkor jelent meg a Tigáz pályázati kiírása, ebben az időben alakult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság.

Új kihívásnak érezte ezt a munkát, hiszen a Tigáznál új szervezetet kellett kialakítania. Úgy gondolta, kipróbálja erejét, szakmai tudását, emberismere­tét, szervezőképességét, hét esztendeig látta el a főkönyvelői teendőket. Néhány év múlva a Tigáznál is átszervezések történtek, és amikor korábbi munkahelyén megüresedett a főkönyvelői állás, ismét elvállalta annak ellátását, és visszatért az akkor már Városüzemeltetési Kht. elnevezésű céghez 2002-ben.

Munkahelyi tervei között szerepel egy egységes informatikai rendszer bevezetése hálózati rendszerben és nem külön-külön szervezeti részlegekként. Kevéske szabad idejét szívesen tölti családjával, barátaival, akikkel szinte havonta szerveznek valamilyen természethez kötődő szabadidős programot.

Gyakran mennek néhány napra a hegyekbe túrázni, kedvelt kirándulóhelyük a Tisza-tó.

Ami soha nem maradhat el, az a mindennapi olvasás, nem tud úgy elaludni, hogy ne vegye kezébe kedvenc regényét vagy napilapját. Ha ideje engedi, meglátogatja Pesten élő építész fiát, és nagyon várja, hogy megszülessen első unokája.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése