Monok

Nemigen van még egy olyan település Magyarországon, mely két miniszterelnököt adott a hazának. A hegyek ölelésében, a Szerencsi-dombság melletti fennsíkon fekvő Monok pedig erről nevezetes, hisz Kossuth Lajos mellett itt született a rendszerváltó kormány miniszterelnöke, Németh Miklós is.

A Torkos-patak két partján a dombra felfutó, néhol meredek, máshol enyhébb emelkedőkkel tarkított utcákból szép látványt nyújtanak a falut körülvevő hegyek: a Szentes, a Nyírjes, a Kővágó és a Csirkés erdő borította csúcsai. E csodálatos levegőjű település (máig vitatott, hogy a monoh szóból, vagy a Monaky-család nevéből származik-e az elnevezés), polgármestere, Csordás Ferenc, is itt született 1948. március 6-án, szülei révén tősgyökeres monokinak számít.

Édesapja napszámos, termelőszövetkezeti tag volt, édesanyja háztartásbeliként nevelte a négy gyereket, akik közül ő a legkisebb. Egyik bátyja már sajnos nincs az élők sorában, a másik kőműves, a nővére gyógyszertári asszisztens. Gyermekkorában a már említett Németh Miklós (és még sokan mások, akik közül ma többen jelentős közszereplői a magyar társadalomnak) volt a játszótársa. Közösen legeltették a tehenet, lejártak a halastóra, és reggelente együtt ministráltak a katolikus templomban. (A falu lakosságának 95 százaléka katolikus.) A földrajz és a történelem voltak kedvenc tárgyai az általános iskolában, ahol Tulipán József és Gregor András tanár urak voltak a kedvencek.

Közben sportolt is, focizott, majd kosárlabdázott, kézilabdázott. Miskolcon a Kilián-gimnáziumban tanult tovább, a nevezetes Petőfi-kollégium lakója volt. Középiskolai sikerei közül feljegyzendő az utókor számára, hogy országos középiskolai tanulmányi versenyt nyert történelemből 1965-ben, egy évre rá harmadik lett matematikából hasonló versenyen. Ugyanebben az évben az akkor indult 4+2 oktatás keretében a Szakma Kiváló Tanulója lett. Érettségi után a Bányaipari Aknászképző Technikum következett, itt felsőfokú szaktechnikusi képesítést szerzett 1970-ben. Gyakornokként az Évizig 2. Sz. Főépítés-vezetősége volt az első munkahelye, ahol hamarosan építésvezető lett. Innen a Volán 21. Sz. Miskolci Főnökségére vezetett az út, forgalmi vezetőként dolgozott, közben elvégezte a forgalmi tiszti főiskolát. 1979-ben csalták haza szülőfalujába, a helyi tsz-ben szállítási üzemágvezetőként ténykedett 1986-ig.

Ekkor néhány évre visszatért eredeti szakmájához, az Országos Érc- és Ásványbányák mádi üzemeinek lett a bányamestere. Barátai rábeszélésére indult 1994-ben a polgármester-választáson, hogy a siker után a mai napig betöltse a falu első emberének számító posztot.

Az indulás nem volt könnyű, hisz 44 milliós adósságot örökölt, miközben az egész évi költségvetés 52 milliót tett ki. Rengeteg pályázaton nyert pénzzel, átgondolt gazdálkodással fokozatosan stabilizálták az önkormányzat helyzetét úgy, hogy közben a szükséges beruházásokat is megvalósították a fejlődés érdekében.

Ezek sorába tartozik a telefonhálózat és a kábeltévé-hálózat kiépítése, a szervezett szemétszállítás megvalósítása. Felújították az iskola tetőszerkezetét, gyógyszertárat hoztak létre, kiépült a gázvezeték, megregulázták a Torkos-patak településen átvezető szakaszát. 1997-ben világkonferenciát rendeztek a falusi turizmusról, amelyen 24 ország résztvevői vitatták meg a falusi idegenforgalom fellendítésének lehetőségeit. „Kisbíró” néven helyi újságot indítottak, Kossuth-, és Petőfi-szobrot avattak. 1998-ban országos Kossuth-vetélkedőt szerveztek az általános és középiskolai tanulók számára, még ugyanebben az évben felújították a polgármesteri hivatalt.

A korábban említett konferencia hatására fellendült a falusi turizmus, ezért is vették saját kezelésbe a hetvennégy hektáros horgásztavat, lovardát hoztak létre, vadásztársaságot alakítottak, ifjúsági tábort működtetnek, jelenleg is folyik a monoki kastély átalakítása, négycsillagos szállodát varázsolnak belőle. További terveik között szerepel a szennyvízhálózat kiépítése, de már elkészültek a pályázatok a mini biotéglagyártó, a fafeldolgozó üzem, a nyugdíjas lakópark, az üdülőpark, az ifjúsági tábor és (az elhagyott kőbánya reaktiválásával) a látványpark létrehozására.

A nagyszabású tervek megvalósítását segíti a kiegyensúlyozott családi háttér is. Ezt a falubeli Takács Piroska volt bölcsődevezető, jelenleg óvodapedagógus, logopédus biztosítja, akivel 1970-ben kötöttek házasságot. Csilla lányuk magyar–történelem szakos, Miskolcon tanít, Ottó fiuk környezetmérnök, jelenleg doktoranduszképzésen van. Unokájuk, Zsófi, most volt tíz hónapos. Csordás Ferenc polgármester úr szabadidejében gyümölcsfáit gondozza, ő maga műveli a 2000 öl szőlőt. A termés nagy részét leadja, de család számára is készít bort, a száraz fajtákat kedveli. Reméli, megvalósul a közeljövő nagy álma, a parlament „Kossuth-évvé” nyilvánítja 2002-t.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)