Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Héring Istvánné
Polgármester,
Rátka
A helyenként már dombbá szelídülő zempléni hegyek karéjában, a mára már megregulázott Koldu-patak partján fekszik egy ezerlelkes település: Rátka. Lakói a Schwarzwald és a Bódeni-tó környékéről 1750-ben és 1785-ben betelepített svábok leszármazottjai, mai napig beszélik nyelvüket. Sőt, az óvodában és az iskolában ezerkilencszáznyolcvanhéttől nemzetiségi nyelvoktatás folyik, céljuk az anyanyelv és a nemzeti kultúra megőrzése. Jó kapcsolatot tartanak a német nemzetiségi önkormányzattal. Ennek is köszönhető, hogy az iskola 2000. szeptember 1-jétől két tannyelvű iskola lett.
A településnek – még kimondani is sok – huszonegy éve tanácselnöke, illetve polgármestere Héring Istvánné. 1946. április 2-án született Rátkán. Édesapja gazdálkodó volt, aki lánya születése előtt néhány hónappal, egy szerencsétlen rendőri akció során, máig is tisztázatlan körülmények között halálos lövést kapott. Így az otthon dolgozó édesanyjára maradt az ő és az öt évvel idősebb bátyja felnevelése. A hat hold föld művelésében mindenkinek részt kellett vennie, így küzdelmes, de szép gyermekkora volt. Az iskola befejezése után rövid ideig a mádi tsz-ben dolgozott, közben elvégezte a sátoraljaújhelyi mezőgazdasági technikumot. 1965. augusztus 1-jén kerül a rátkai tanácsházára, adminisztrátornak. Hamarosan adóügyi előadó lett, és gondolva szakmai előmenetelre, beiratkozott a tanácsakadémiára.
Szülőfalujában, ezerkilencszáznyolcvanban tanácstagnak választották és bekerült a végrehajtó bizottságba is. Még abban az évben, szeptemberben tanácselnök lett az előd visszalépése miatt. Bár mindig a szakma vonzotta inkább, mégis eleget tett a felkérésnek, tanácselnök, majd ezerkilencszázkilencventől polgármester. Azóta már háromszor választották újra! Ezerkilencszáznyolcvanötben elvégezte az Államigazgatási Főiskolát.
– Az eltelt évek talán önmagukért beszélnek – mondja a polgármesterasszony. – A lakosság mára már elismerte azt a két évtizedet, amit a településért tettem. Pedig nagyon nehezen kezdődött, az első szervezés volt a legnehezebb. Házról házra jártam az első útépítést előkészíteni, az eredménytelenség után a férjemmel ketten kezdtük a kőzúzalék szétterítését. Aztán jöttek egyik házból is, meg a másikból is, elindult a munka.
A rendkívül energikus, agilis asszony Babettáján járva szervezte a falut a további feladatok elvégzéséhez. A ravatalozó építése volt az első igazi nagy feladat, egy fillér állami támogatást nem kaptak, a falu téglajegyekből gyűjtötte a rávalót. A berendezés perselypénzből jött össze, sokat segített a falu akkori plébánosa, dr. Juhász Péter. Aztán hidat építettek a Koldu-patakon, bővítették az iskolát, felújították a kultúrházat, tájházat rendeztek be, létrehozták az idősek klubját. A 90-es években az egészségügyi központ építése mozgatta meg a falu apraját-nagyját, önerőből készült a kor színvonalának megfelelő orvosi rendelő, gyógyszertár, tanácsadó és szolgálati lakás. Ugyancsak ebben az évtizedben valósult meg a telefonfejlesztés, a földgázvezeték és a szennyvízhálózat kiépítése. Ez a kis település már eleget tett az uniós előírásoknak!
Akadnak azért gondjaik is, melyek közül a legnagyobb probléma a foglalkoztatás. A tsz megszűnése után mára már az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Munkahely híján a fiatalok egy része elhagyja a falut. A település közeli terveiben szerepel az iskola épületének felújítása, már nem lehet sokáig halasztani a teljes rekonstrukciót. Héring Istvánné polgármesteri teendői mellett sok elfoglaltságot tudhat magáénak.
Az országos német önkormányzatban ő képviseli Borsod megyét, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének elnöke, a Tokaj-hegyaljai Szövetség vezetőségi tagja. Egy ciklusban a megyei közgyűlés tagja volt, két cikluson keresztül pedig a megyei önkormányzat kisebbségi bizottságában dolgozott. Rátka testvértelepülési kapcsolatokat ápol Unterbalbach (Németország) és Krzyzanovice (Lengyelország) településekkel. Ez utóbbi is németajkú, Sziléziában. Több éves barátság fűzi őket a szlovákiai Medzevhez is. Nyolc éve rendezik a nemzetiségi fesztivált, ahová meghívják a magyarországi német települések és a Borsodban élő más nemzetiségek képviselőit. „Egymást elismerve és elfogadva, és egymást erősítve kell élnünk!”
A polgármester asszony munkájában biztos támaszt jelent Héring István, aki műszaki tanár, Szerencsen tanít, és akivel ezerkilencszázhatvankilencben kötött házasságot. A két gyerek közül az egyik már kirepült a családi fészekből. Erika Nyíregyházán lakik, pedagógus, jelenleg gyesen van. István, akinek képesítése fogtechnikus, egy magánvállalkozónál dolgozik. Így a szülők számára szinte majd minden hétvégén adott a program, a négy- és az egyéves unokák látogatása.
Ha még marad egy kis szabad ideje, azt általában a kiskertben tölti. Talán a szakképzettségéből eredően is nagyon szereti az erdőt és imádja a virágokat.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése