Legyesbénye

A község a Zempléni hegység déli részén a Hegyalja kapujának tekinthető, mára már szinte teljesen összeépült Bekeccsel és Szerenccsel. Történelme eseményekben gazdag, már a XIV. században említik Egyházasbénye néven. A település a török időkben szinte teljesen elnéptelenedett, csak lassan tért magához a történelmi traumából, 1730-ban még pusztaként említik. A XVIII. század jelenti a fordulópontot életében, szinte új község alakult ekkor ki. Az újjászületésben elsősorban a Zalay és Pataky családok játsszák a döntő szerepet. Előbbiek nemesi kúriát is építettek a XIX. század elején. A XIX. század második felében másfél és kétezer között stabilizálódott a település lélekszáma, ez nagyjából napjainkig így maradt.

A rendszerváltás óta eltelt évek – de különösen az elmúlt fél évtized – óriási változást hoztak a falu életében. 1998-ban Hlivják László, miután erre felkérték indult és nyert a polgármester-választáson. Túlzás nélkül állíthatjuk, színrelépésével minőségi változások sora indult el Legyesbényén. Az érdemi munkák sora 1999-ben kezdődött. Tennivaló akadt bőven, hisz a település korábban kimaradt a gázprogramból, elhanyagolt középületek sora jellemezte. Azóta gyakorlatilag minden közintézményt átépítettek. A falu szinte egy nagy parkká változott, miután elindult a „Szép Kertek” verseny, ebből alakult ki a „Virágos Legyesbénye” mozgalom. A hegyaljai falu központjában kis teret alakítottak ki. A szép kertek győzteseit lefotózták és a kinagyított képeket a Helytörténeti Múzeumban helyezték el.

Sor került a templom környékének rendbetételére. A környéken is egyedülállónak számít a millenniumi emlékmű, amelyet 2000-ben avattak. A nem szokványos alkotást két műköves és egy ötvös készítette, a terméskő alapzaton, két dór oszlopon, másfél méteres kovácsoltvas, színes zománcfestéssel díszített magyar korona látható. Ugyancsak az elmúlt év sikere a Helytörténeti Múzeum megnyitása is.

Alapítványt hoztak létre a községért, és pályázaton nyertek pénzt a művelődési ház újjáépítésére. Hatvanfős polgárőrséget alapítottak, nyolcezer példányban helyi prospektust készítettek, és a környéken is ritkaságnak számító helyi újságot nyomtatnak. Szinte az országban is egyedülálló rendezvénynek minősült a „Lószépségverseny”, amelyet óriási érdeklődés kísért. A verseny abszolút nyertese Ravenna lett Tiszalúcról, a ló tulajdonosa Gazdóf Ferenc.

Hlivják László 1956. május 3-án született Legyesbényén. Édesapja mozdonyvezető volt, ma már nyugdíjas, de munka nélkül egy percig sem tud meglenni. Édesanyja Szerencsen a cukorgyárban dolgozott. Egyedüli gyerekként nőtt fel, társaival gyerekkorában leginkább a hegyoldalban kalózjátékkal, focival, meg effélékkel múlatta az időt. Szerencsen járt gimnáziumba, 1974-ben érettségizett, és az akkoriban szokásos előfelvételis katonaidő után (tizenegy hónap Hódmezővásárhelyen), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd az egri tanárképző főiskola következett. Itt szerzett diplomát 1981-ben történelem–népművelés szakon.

Pályakezdő tanárként Szerencsen tanított három évet általános iskolában, majd az akkori nagyközségi tanácson, a hatósági osztályon dolgozott. Ekkor került közelebbi kapcsolatba az államigazgatási tevékenységgel, azóta dolgozik ezen a területen.

1991 májusától a munkaügyi központ szerencsi kirendeltségének munkatársa lett tanácsosi minőségben. Feladata az átképzések, a közhasznú munka irányítása, koordinálása volt. 1998 óta Legyesbénye első embere, és nagy terveket szeretne megvalósítani az elkövetkezendő időkben. A legfontosabb feladat a gázberuházás. A pályázat eredményeként idén nyáron indult az építkezés. A pályázat mellett ebben fontos szerepet játszik a lakossági hozzájárulás is. Miután az iskola öt szétszórt intézményben működik, cél egy új iskola építése is. Szeretnék tovább alakítani az egységes faluközpontot, és a hívekre is számítanak a katolikus templom restaurálása során. A környező településekkel együttműködve valósítható meg a szennyvízberuházás. A község fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos feladat a munkahelyteremtés, ma még sok itt a munkanélküli.

A település gondjai mellett a polgármester úrnak gyermekeire is kell időt szakítania. Huszonhárom éves fia az idén végzett a Külkereskedelmi Főiskola reklámmenedzser szakán, ma már a Szerencsejáték Rt.-nél dolgozik. Tizenhat éves lánya gimnazista.

Hlivják László gyerekkora óta imádja az állatokat. Ma is tart lovat Monokon, a Kaptár-tanyán, lovait hobbi szinten lovagolják. A lovak mellett másik mániája az antikvitás, a régi bútorok, festmények, dísztárgyak gyűjtése. Ez minden bizonnyal eredeti szakmájával, a történelemmel függ össze. Járja az országot és gyűjti mindazt, amit értékesnek gondol, ami régmúlt idők értékeit jelenti, üzenetet hordoz az utókor számára.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)