Taktakenéz

Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti peremén, a Taktaköz nevű sík tájon, a Tisza közelében elhelyezkedő települést ma közel ezerháromszázan lakják. Az egykor Szabolcs vármegyéhez tartozó községet egy 1352-es Anjou-kori oklevélben

 „Kenez inter thin tyeie et tacta” formában említik először. A falu mai helyén másfél évszázada fekszik, hiszen korábban mint Ókenéz alig egy kilométerre volt Tiszadobtól. 1471-ben Madáchy-birtok, majd a XVIII. század végétől a Drevnyák család tulajdona. Ők építették az 1800-as évek elején a falu kúriáját, amely később az Andrássy famíliáé lett.

A szabályozás előtti időkben a község sokat szenvedett a Tisza rendszeres árvizeitől, a helyzeten csak az új mederszakaszok elkészülte segített. Növelte a helyiek szenvedéseit az 1831-es és 1873-as kolerajárvány is. Az utóbbi évtizedekig szinte úttal sem rendelkező községben iskola is csak 1920 óta létezik, és legújabb kori fejlődése 1989-hez köthető, amikor is a település „Prügytől leválva” önálló tanácsú településsé vált, és tanácselnökként a 28 és fél éves Molnár Tibort „dobták be a mély vízbe”.

Bár 1960. szeptember 16-án Aba­újszántón született, a család a Borsod északkeleti csücskében található Pányokon élt. Édesapja mezőgazdasági tevékenységet folytatott, később a helyi termelőszövetkezetben dolgozott, édesanyja könyvelőként tevékenykedett. Bátyja az elmúlt évben hunyt el.

Nyolcéves koráig élt az „eldugott kis településen”, amikor is elveszítette édesapját, így a Taktakenézen élő nagybátyja vette magához, azóta minden szállal ehhez a településhez kötődik.

Iskolai tanulmányai során elsősorban a magyart és a történelmet kedvelte, de szívesen sportolt: futballozott, asztaliteniszezett, és mindenféle labdajátékot örömmel játszott.

Az igazi kedvtelés mégiscsak a versek olvasása és a színjátszás volt, így aztán az iskolai színjátszó csoport tagjaként sokat szerepelt. E tevékenységével még a középiskolai tanulmányok befejezése után sem hagyott fel, másfél évig a Pécsi Sándor Gurulószínpad tagja volt. Középiskolai tanulmányait Tokajban a Tokaji Ferenc Gimnáziumban folytatta, ahol mindenekelőtt a kollégiumi közösség játszotta a meghatározó szerepet.

1978-ban a sikeres érettségi után főiskolára jelentkezett, ahová nem nyert felvételt, így egy év múlva a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola levelező tagozatán folytatta, ahol testnevelés szakkollégiumos lett. Közben egy évig a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban dolgozott díszletező segédmunkásként.

1979-ben kezdett tanítani szűkebb pátriájában, a helyi általános iskolában. A tanítói oklevél megszerzése után 18 hónapos katonai szolgálatát töltötte Tardonán, leszerelése után beiratkozott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola testnevelés szakára, ahol testnevelő tanári szakképesítést szerzett.

1989. január 6-án lett a település tanácselnöke, majd egy múlva polgármesterré választották, amit azóta még négyszer megismételtek a falu lakosai. Az elmúlt közel két évtized eredménye a polgármesteri hivatal felújítása, az egészségház felépítése, az iskola bővítése 1990-ben, az óvoda felújítása, konyha építése 2001-ben, a sportpálya felújítása és öltöző építése 1997-ben.

Három alkalommal is korszerűsítették a közvilágítást, összesen tizenkettő helyi utat újítottak fel, kiépült a kábeltévé, megvalósult a temető és a ravatalozó teljes felújítása. I. és II. világháborús emlékművet állítottak, elkészült a milleniumi emlékhely – a taktaharkányi művész, Török Ibolya munkájaként – István király bronz mellszobrával.

2007-ben ROP-pályázat eredményeként egy nagyon korszerű óvoda épült, négy tanteremmel és számítástechnikai tanteremmel bővítették az iskolát.

Molnár Tibor polgárőrként a helyi Polgárőr Egyesület tagja (2006-ban elnyerték „Az év Polgárőr Egyesülete” címet), évekig a helyi sportegyesület elnöke volt, a Szerencsi Kistérségi Társulás és – a társuláson belül – két bizottság tagja.

„A legfontosabb hajtóerő a településért való tenni akarás – vallja Molnár Tibor. – Akiből ez hiányzik, az ne is akarjon polgármester lenni, mert ez teljes embert kívánó elfoglaltság. Nagyon fontos az emberekkel való közös hang megtalálása, de szükséges az akaraterő és a kitartás is.”

1982-ben kötött házasságot Nógrádi Erzsébettel, aki ma a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. Tibor fiuk 1983-ban született, ő ma a Megyei Rendőr-főkapitányság közalkalmazottja. A négy évvel fiatalabb Mariann a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán tanul.

Szabad idejében imád főzni, elsősorban bogrács- és grillételeket. A versek szeretete, mindenekelőtt Ady Endre versei ma is meghatározó elemei életének. Szívesen kertészkedik, mert az jól „kikapcsolja” a fárasztó megbeszélések, a sok „rohangálás” után. A jövőben elsősorban egészséget, gyermekei sorsának alakulását reméli, és közben mindent megtesz a település további fejlődéséért.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)