Taktaszada

A falu még az Árpád-házi királyok idejében keletkezett. Az oklevelek szerint az 1270-es években birtokosa a Zud nemzetségből való Bikkfiai Jakab fia, Simon volt. A községnek a XIV. században sáncokkal körülvett földvára volt, melynek a közeli Takta adott nevet. Taktaszada az idők során sokat szenvedett: pusztított itt a török, teljesen felégette a falut, ám az itt élő jobbágyok újra felépítették. Részt vettek a szadaiak a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a császári csapatok megtorlása nem maradt el. Pusztított itt a kolera, majd jóval később a két világégésben estek el sokan a taktaszadaiak közül. A nehézségekben megedződött szadai emberek arra törekszenek, hogy minél komfortosabbá tegyék településüket. Ebben a vezető szerepet 1998 októbere óta Vajtó János, a falu polgármestere játssza.

1955. február 26-án született Taktaszadán, édesapja MÁV-alkalmazott, édesanyja háztartásbeli volt. Egy bátyja van, ő ma már nyugdíjas rendőrtiszt. Gyermekkora nem tartogatott a jövő számára is feljegyzendő kuriózumokat, az általános iskolában a földrajzot, a matematikát és a rajzot szerette. Hamar kitűnt az átlagosnál sokkal jobb kézügyességével. Ez is szerepet játszott abban, hogy középiskolai tanulmányait Miskolcon, az építőipari szakközépiskolában folytatta, itt szerzett technikusi oklevelet ’73-ban. Mivel édesapja ekkor már súlyos beteg volt, a továbbtanulás nem jöhetett szóba, dolgoznia kellett.

Technikusi beosztásban az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat volt az első munkahelye. Ez az akkor négy és félezer dolgozót foglalkoztató cég állami nagyberuházásokban vett részt. Így a fiatal technikus a bőcsi sörgyár és a Borsodi Vegyi Kombinát PVC III. üzemének építésében, a Szerencsi Csokoládégyár rekonstrukciójában bővíthette szakmai tudását. Közben egy év katonaságot is letudott, a dolog érdekessége, ott katonáskodott az építőzászlóaljban, ahol egyébként civilben dolgozott.

1981-ben, a sajóbábonyi gyárfelújítás után a dunántúli építkezéseket már nem vállalta, hazatért a helyi termelőszövetkezetbe. Ipari ágazatvezetőként az építőipari részleget, az asztalos műhelyt, és a szöggyártó üzemet irányította az akkor háromezer-kétszáz hektáron gazdálkodó, és mellesleg a jobbak közé tartozó szövetkezetben.

1986-ban Tokajba a városi tanácshoz hívták, rövid időre műszaki előadó lett itt, majd amikor Bekecsen megüresedett egy állás, váltott, közelebb jött lakóhelyéhez. A rendszerváltásig a műszaki igazgatási társulás előadójaként ténykedett, tizenegy település tartozott hozzájuk. Később Mád székhellyel folytatta műszaki főelőadóként és kilenc település tizenötezer lakójának építési ügyeit intézte, műszaki ellenőrzést végzett. Időközben kétéves, építőipari árkalkulátori képzésben szerzett újabb képesítést.

A ma közel kétezer-kétszáz lakosú településen 1998 októberében, az öt induló jelölt közül szoros versenyben szerezte meg a polgármesteri címet. Már az elmúlt három év leltára is sok eredményről adhat számot. Még abban az évben megtörtént a ravatalozó és a temetőbe vezető út felújítása, hét buszmegálló kiépítése. Aztán következett a nádfedeles tájház kialakítása, a házasságkötő terem és a könyvtár bővítése, majd a millenniumi emlékpark építése. Volt óvodafelújítás, körbekerítették, korszerűsítették a futballpályát, piacteret alakítottak ki. Az idei év nagy eseménye lesz a közel ötvenmilliós beruházásból épített művelődési ház átadása. A további tervek között szerepel az óvoda bővítéseként egy közös konyha kialakítása, ez a szociális étkeztetésben is javulást eredményezhet. Pályáztak a községi játszótér kialakítására, de az igazán nagy falat a Taktaharkánnyal közösen megépítendő – mai áron számolva 1,8 milliárdos – szennyvízberuházás lenne, amit természetesen az utak felújítása követ majd.

– Igényes vagyok a munkámban, és a környezetemben is – mondja a polgármester úr. – Erre az igényességre nevelem a gyermekeimet is, és ez az igényesség olykor már-már makacs megszállottsággal is párosul. Mindez azért van így, mert a település fejlődése a cél.

A polgármester úr munkájában fontos szerepet játszik a megbízható családi háttér. Felesége, Demkó Erzsébet, könyvelő képesítéssel rendelkezik, ma egyéni vállalkozó. Két gyermekük van: lányuk huszonhat éves, tanítónő, fiuk huszonhárom éves vállalkozó. Egy hároméves unoka gondoskodik a nagyszülők hétvégéinek megfelelő eltöltéséről. Vajtó János kétszeres Kiváló Újító és Kiváló Dolgozó, sokat tett a település sportjáért sportköri elnökként, vezetőségi tagként. Ezért is örül, hogy a hazai erőkből álló csapat, a sikeres kupaszereplés után, most feljutott a megyei másodosztályba.

Maradék szabadidejében az egykori nagy „szerelemnek”, a gitározásnak hódol, olykor előveszi kedvenc hangszerét. Tizennégy éves korától hosszú időn át zenélt a „klasszikus” felállású (három gitár, billentyű, dob) zenekarban, a Shadows, a Beatles, a Rangers és Cliff Richard voltak a kedvencek.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)