Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Pál György
Nyugalmazott vezérigazgató,
Szerencs
A ma Szlovákiához tartozó Királyhelmecen született 1937. május 13-án. Édesapja Sátoraljaújhelyen volt telekkönyvvezető, édesanyja sokáig a háztartást vezette, az ötvenes évektől a bíróságon a közjegyző mellett adminisztrátorként dolgozott. Anyai ágon Csapról, apai ágon a Pácinnal szembeni Örösről származnak, Trianon hosszú időre elszakította egymástól a családtagokat. Egyedüli gyermekként nevelkedett, gyermekkora elsős gimnazista koráig Sátoraljaújhelyen telt, ekkor szülei Sárospatakra kerültek, így pataki diák lett belőle. Nagyszerű szellemben kiváló tanárok tanították, egy életre elegendő útravalót kapott tőlük. Abban az időben, az iparosodó országban a mérnök volt a példakép, így Miskolcra, a műszaki egyetemre került, a gépészmérnöki karon, gépgyártó mérnöki szakon végzett 1963-ban.
Az egyetem után Sírok, az akkori nagy hadiüzem következett, ahol igen korszerű technikával dolgoztak. Három évvel később, orvosi tanácsra lakó- és munkahelyet változtatott, így került 1966-ban Szerencsre, ahol éppen gépészmérnököt kerestek a rekonstrukciós munkákhoz. A 18 pályázóból ő lett a szerencsés, és a cég alkalmazottja lett. Ebben az időben a cukoripar fontos szerepet játszott az ország életében. A szerencsi gyárat 1889. augusztus 17-én alapították, szinte hihetetlen, de a cseh és morva építők nyolc hónap alatt építették fel, és azon gyárak sorába tartozott, amely nemcsak az itt termelt répát dolgozta fel, hanem nyerscukrot is finomított. A zárt világot alkotó cukorgyárba került be, ahol a szakmai titkok apáról fiúra szálltak, a gyár lakást, étkezést, óvodát, üdülést adott dolgozóinak.
Az akkori évek nagyon jó iskolának bizonyultak, hisz a cukorgyártás rendkívül sok szakmát ölel fel. A gyár foglalkozott mezőgazdasági tevékenységgel, saját vasút üzeme volt 7 km ipari vágánnyal, gyári ipari erőmű gondoskodott az energiáról, vízügyi létesítmények, fenntartási részlegek működtek. Egy kíváncsi, fiatal mérnöknek ez nagyon jó iskola volt, végigjárta az egész gyárat, a sok „felszínes” ismeret jól jött később, amikor igazgató lett. Hamar úgy érezte, hogy a nehézipari végzettség nem elegendő, Budapesten, a műszaki egyetem vegyészkarán cukoripari szakmérnöki szakon szerzett újabb diplomát. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy a cukoripari tröszt 1979-ben áthelyezte az Ercsi Cukorgyárba, ahol főmérnök lett. Innen ’82-ben az első hívó szóra visszajött Szerencsre, hogy a nyugdíjba vonuló dr. Gönczi Ferenc igazgató helyét átvegye. A korábban egyesített cukor- és csokoládégyár 1985-ben szétvált, a cukorgyár ismét önálló vállalat lett.
1989-ben nem utolsósorban Pál György hatékony közreműködésének köszönhetően méltóképpen ünnepelték meg a gyár fennállásának 100. évfordulóját. Nagy nemzetközi ünnepséggel, könyvvel, filmmel és állandó gyártörténeti kiállítás szervezésével emlékeztek meg a történelmi jubileumról. A gyár 1991-ben bekövetkezett privatizációjában fontos szerepet játszó Pál Györgyöt a francia érdekeltségű részvénytársaság igazgatósága vezérigazgatóvá választotta.
1996-ban vonult nyugdíjba, tevékeny életét a MÉTE Kosutány Tamás-emlékéremmel, a szakma Kiváló Újító címmel, vállalati és miniszteri Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el. Az igazi elismerést mégis az újabb és újabb megbízatások jelentették. A cukoripari egyesülés igazgatósága két alkalommal választotta elnökévé, a Miskolci Hűtőipari Rt.-nek megalakulásától a privatizációig volt igazgatósági elnöke.
– Mindig megmondtam a véleményemet – emlékezik vissza a nyugdíjas vezérigazgató. – Amikor először idekerültem nagyon tetszett az itteni értékrend. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy én ezt tovább tudtam fejleszteni. Ehhez persze egy nagy adag bátorság is kellett. Mindig szerettem és akartam azt, amit csináltam, talán ebben rejlik a titok. Sikeres életutam talán egyetlen hiányossága, hogy nem beszélek idegen nyelvet. Mai fejjel már ezt másként tenném.
Egy év híján négy évtizede kötött házasságot a szintén újhelyi Békési Erzsébettel, aki dolgos éveit mérlegképes könyvelőként töltötte, és az rt. kereskedelmi menedzsereként ment nyugdíjba. Gábor fiuk 1964-ben született, Egerben végzett matematika–fizika szakon, majd Nyíregyházán számítástechnikai szakon, jelenleg a BRFK tisztje őrnagyi rangban. Nóra 1967-ben örvendeztette meg jövetelével a családot, Sárospatakon végzett óvónő, ő is Budapesten él. Összesen három unokával ajándékozták meg a nagyszülőket. Pál György első számú hobbija a vadászat. A Tokaj-hegyalja Vadásztársaság tagja, a „vadűzés és erdőzsongás” életének fontos része. Ma már elsősorban vaddisznóra vadászik, eddigi legnagyobb sikere egy ezüstérmes agyar, amelyet egy százkilencvenhat kilogrammos vadkan viselt. Nyugdíjasként a békés egyensúlyra vágyik, a harmóniát keresi. Időnként horgászik és műveli az ötezer négyzetméteres kertjét, ahol szinte minden megtalálható.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése