Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Pallai Miklós
Vezérigazgató,
Szerencs
Ősei, több generációra visszamenőleg, pedagógusok, a szó igazi értelmében vett tanítók voltak. Édesanyja az alsó négy osztályban tanította a betűvetés tudományára kis növendékeit, ma már nyugdíjas. Édesapja a felsőben a reáltárgyakat tanította. A családban a legkisebbként, harmadik gyerekként, 1943. július 28-án született Kaposváron. Bátyja villamosmérnök, az űrhajózásban dolgozott a NASA-nál, az Egyesült Államokban. Nővére, a családi hagyományok folytatójaként, tanítónő. Gyermekkora egy viszonylag kis faluhoz, Mernyéhez kötődik, élte a klasszikus falusi gyermekkort, annak minden szépségével. Az iskolában a reáltárgyak voltak a kedvencei, de jutott idő a házi kerti munkára is a másfélholdas portán, ami sosem volt fárasztó.
Kertészeti tudományát az apja által vezetett iskolai „Micsurin-kertben” is gyakorolhatta. Itt a gazdasági és a gazdálkodási ismereteket is el lehetett sajátítani, a bevételből pedig nyaralni mentek a Balatonra. Szülei, foglalkozásuk révén, (a tanítók egyéb kategóriának számítottak,) erősen meghatározták továbbtanulási lehetőségeit. Így a megálmodott matematika–fizika szak helyett, az akkor divatos technikumi képzés került előtérbe, a kaposvári cukoripari technikumban tanult tovább. Az elméleti képzés mellett nagyon fontos szerepet játszott a cukorgyárakban folytatott szakmai gyakorlat, így került először Szerencsre, 1959-ben.
Annyira megtetszett neki ez a dombos, hegyes vidék, amely egy kicsit hasonlít „Somogy-országhoz”, hogy 1961-ben a képesítő vizsga után ide jött technikusnak. A cukorfeldolgozási kampány idején a laborban dolgozott, kampányon kívül a segédmunkával kezdve, végigdolgozott mindent, ami a gyárban előfordul. Lassacskán a ranglétrán is megindult felfelé, előbb főlaboráns, majd üzemvegyész lett. Közben 1966-ban újra iskolapadba ült, társadalmi ösztöndíjasként felsőfokú technikumot végzett.
Ezután két év katonaság következett, a sors érdekessége, hogy szűkebb pátriájában, Kaposváron viselte az angyalbőrt. Leszerelése után segéd-műszakvezető lett, ez volt az első igazi mérnöki beosztás, a gyakorlati tennivalókat itt lehetett igazán megtanulni. Miután a továbbképzésben nem szabad megállni, beiratkozott a miskolci műszaki egyetemre, vegyipari gépész szakon szerzett diplomát 1975-ben. 1976-ban műszakvezető, aztán műszaki osztályvezető, majd termelési osztályvezető volt egy évtizeden át.
A rendszerváltás idején előbb műszaki igazgatóhelyettes, majd a privatizáció idején műszaki igazgató lett 1991-ben. Két éve a Szerencsi Cukorgyár Rt. vezérigazgatója. A szerencsi cukorgyár a francia tulajdonú cégcsoport egyik önálló részvénytársasága, a hatvani és a szolnoki gyár mellett. Ez a három gyár ma a magyar cukoripar termelésének több mint egyharmadát adja. Szerencs, elsősorban a minőségi mutatók miatt – európai minőséget tudnak produkálni –, mindig meghatározó része volt a magyar cukoriparnak. Jelenleg kétszáz fő dolgozik a gyárban, (ez kampány idején ötszáz főre is felmegy idénymunkásokkal.), ők kilenc- tíz milliárd forint éves árbevételt produkálnak.
A vezérigazgató úr hosszú szakmai útját különböző elismerések, miniszteri kitüntetések övezték. Gyári újításai miatt a Kiváló Újító arany fokozatot is megkapta. Tevékenységét a MÉTE 2000-ben a legmagasabb kitüntetéssel, a „Dr. Török Gábor-emlékéremmel” ismerte el. Egy cikluson keresztül tagja volt a városi képviselő-testületnek, ma a gazdasági bizottságban tevékenykedik. Hogy mi a sikeres életpálya titka, arra így válaszol:
– Negyven évvel ezelőtt leszálltam a vonatról Szerencsen, és azóta ezen a helyen dolgozom. Az élet számtalan lehetőséget produkál, ezeket nekem sikerült kihasználnom. Mindig szerettem azt, amit csináltam. Mindig éreztem magamban annyi erőt, hogy képes vagyok ennél többre is. Ez lehetett az a hajtóerő, ami igazából előrevitt. Bár a cukorgyártás tradicionális tevékenység, apáról fiúra száll, azért az én példám is bizonyítja, hogy ma már nemcsak kihalásos alapon lehet előrejutni.
Az előrejutásban tagadhatatlanul fontos szerepet játszott a feleség, dr. Tóth Ibolya fogszakorvos, akivel 1968-ban kötött házasságot. Az 1970-ben született ikerfiúkból az öt perccel idősebb Miskolcon végzett a műszaki egyetemen, logisztikai szakon, jelenleg Székesfehérváron dolgozik, minőségbiztosítási területen. A fiatalabbik cukrász lett, jelenleg üzletvezetői képzésben vesz részt. A heteken belül érkező jövevénnyel együtt már három unokájuk lesz.
Pallai Miklós szabadidejében 1995 óta élvezheti az otthoni kertészkedés örömét, ekkor költöztek családi házba, és a nagy kert kitölti minden idejét. Szereti a gyümölcsfákat és a virágokat, jelenleg is huszonnyolc féle virág nyílik portáján. Most kezdett a kövi rózsák gyűjtéséhez. Azért néha szakít egy kis időt a túrázásra, a kerékpározásra, evezésre is. A Bodrogot már többször végigjárták, de a Tiszán is megfordultak már Tokajtól lefelé és felfelé.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése