Alsódobsza

Alsódobsza, régi nevén Kázmér-Dobsza sok száz éves település. Régi földrajzi nevei az Akasztófasor, a Tatár-kút Batu kán seregeire emlékeztetnek. Az első írásos emlékek 1332-ben keletkeztek, és a történelem viharai ezt a falut sem kímélték. Ma négyszázan lakják az önálló közigazgatással, óvodával, alsó tagozatos iskolával, napközivel és egyre inkább fejlődő infrastruktúrával rendelkező települést.

Itt született 1954. január 27-én Bűdi Károly, akinek nagyapja a harmincas években a falu bírója is volt öt éven keresztül. Földműves szülők középső gyermeke, nővére pedagógus Boldogkőváralján, mezőgazdasági gépészmérnök öccse ugyancsak erre a pályára került, Abaújkéren tanít.

Édesapja 1948-ban tért haza az öt különböző helyen töltött hadifogságból. 1960-ban négy évre a helyi tsz elnökévé választották. Sajnos nagyon fiatalon, ötvenegy évesen szívinfarktusban hunyt el. Gyermekkorának csodálatos élményei a Hernád-folyóhoz kötődnek. Ide jártak le nyáron sátorozni. Kirándultak, főztek, pecáztak Szatmári Tibor tanár úr vezetésével, aki a természet szeretetére oktatta kis diákjait ezen a csodálatos tájon. Mindig reál beállítottságú volt, de nem állt tőle távol a mezőgazdaság, a kertészkedés sem. Középiskoláit Sárospatakon végezte (mellesleg mindhárman ott tanultak, édesanyja tíz éven keresztül járt szülői értekezletekre), mert itt kaptak kollégiumot, és édesapja is mindig pataki diák szeretett volna lenni, ezért támogatták még a nagyszülők is.

A pataki évek életének felejthetetlen korszakát jelentik. Aktív szereplője volt a diákéletnek, a diáktanács tagja volt, de táncolt a népi tánccsoportban is, a Pataki Diáknapokon is láthatták együttesüket. Az akkor még idősebb, tapasztaltabb tanárokból álló karból is kiemelkedett Hegyi József osztályfőnök, a magyar és a latin tárgyak tanítója. Vele járták be a zempléni hegyeket, várakat, emlékezetes túrákat bonyolítottak.

Érettségi után a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára került, ami azért meglepő, mert mindig is kertészmérnök szeretett volna lenni, ám édesapja halála miatt a közeli egyetemet választotta, hogy segíthessen édesanyjának.

Az Egyetemváros, régi nevén a Dudujka, szinte mindenre lehetőséget teremtett, csak az időt kellett jól beosztani. A végzés előtt egy évvel a Digép-nél volt gyakorlaton, aztán mégis a Csavaripari Vállalat 2. Sz. Gyára lett az első munkahelye a Bársonyos-patak mellett, a kemei erdőben. Fejlesztőmérnökként kezdett, de részt vett az infrastruktúra és a géppark teljes cseréjében, aztán a technológia korszerűsítése, a gyártmányfejlesztés következett. 1979-ben bevonult katonának, a nyírbátori kiképzés után Hidasnémetiben szolgált határőrként. Aztán visszatért a gyárba, és munka mellett 1985-ben gazdaságmérnöki szakon szerzett másoddiplomát a miskolci műszaki egyetemen, mérnök-közgazdász lett.

1985-től üzemvezető a melegüzemben, ahol kovácsolással készítik a csavarokat. Az 1989-ben megalakult osztrák–magyar kft.-ben termelési igazgató volt. 1993 áprilisában alakították meg a Rögzítéstechnikai Kft.-t, ahol ’94 óta ügyvezető igazgató. A fokozatosan fejlődő cégnél ma nyolcvanan dolgoznak és négyszázmilliós termelési értéket állítanak elő, az elmúlt évben a nyolcvannegyedik helyen álltak a Borsod-megyei toplistán. Fő tevékenységük a nagyméretű csavarok gyártása, emellett különböző kovácsoltvas gyártmányokat is készítenek, a megfelelő minőséget az ISO 9001–2001 minősítés garantálja.

1990 óta Alsódobsza tiszteletdíjas polgármestere. Fő céljának az infrastruktúra kiépítést tartotta, hisz nem mindegy, hogy milyen környezetben él az ember a családjával. Szinte minden évben fejlesztettek valamit: ivóvízhálózat, napközi otthonos óvoda, iskolakorszerűsítés, gázközmű kiépítése, polgármesteri hivatal felújítása, tehermentesítő út építése, orvosi rendelő és posta kialakítása.

– A sikerek titka nem más, mint a kitűzött cél megvalósítása, még a nehézségek árán is – vallja a polgármester úr. – Egész eddigi életemet a konkrét, céltudatos munka jellemezte. Fontos volt a lakosság és a képviselő-testület támogatása is. Szeretném még megérni, hogy ez a csodálatos helyen fekvő település kerüljön be a falusi turizmusba, az országos vérkeringésbe.

Munkájához a megfelelő családi hátteret Csuhaj Ildikó üzletkötő biztosítja, akivel 1981-ben kötött házasságot. Két gyermekük közül Réka 1982-ben, Károly 1985-ben született. Előbbi a Közgázon végezte az első évet és elkezdte a jogot, utóbbi a Földesben tizenegyedik osztályos, Gödöllőre készül az agráregyetemre.

Bűdi Károly „harmadik” életében az Agrotár Kft.-t irányítja, amely száz hektáron gazdálkodik. Tagja a Zemplén Kapuja Vadásztársaságnak, elsősorban apróvadra szeret vadászni, lehetőleg húsz-huszonöt kilométeres gyaloglás közben. A Zemplén Településszövetség elnökségi tagja, a Harangod Vidéke díszpolgára.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)