Tóth István

Pol­gár­mes­ter,

Be­kecs

baz_02_48_toth_istvan_1.jpgA le­gen­da sze­rint Ár­pád ve­zér a te­le­pü­lés kör­nyé­kén ta­lál­ha­tó for­rá­sok egyi­ké­nél fe­lej­tet­te be­ke­csét, in­nen a te­le­pü­lés ne­ve – Be­kecs. És bár ez iga­zán jól hang­zik, no meg Anony­mus is em­lí­tet­te e for­rá­so­kat, még­is a tör­té­né­szek­nek kell hin­nünk, akik sze­rint a XIII. szá­za­di Be­ke-család a név­adó. A Kas­sá­ra ve­ze­tő, fon­tos ha­di­út mel­let el­te­rü­lő köz­sé­get ma két­e­zer-hat­száz­har­min­can lak­ják. A te­le­pü­lés el­ső em­be­re, min­den bi­zon­­nyal me­gyei re­kor­der­ként, a ta­nács­el­nök­ként-pol­gár­mes­ter­ként ezer­ki­lenc­száz­het­ven­há­rom óta te­vé­keny­ke­dő Tóth Ist­ván.

1945. már­ci­us 31-én szü­le­tett Be­ke­csen, szü­lei gaz­dál­ko­dó em­be­rek vol­tak, saj­nos ma már egyi­kük sem él. Raj­ta kí­vül báty­ját és nő­vé­rét ne­vel­ték tisz­tes­ség­re, be­csü­le­tes mun­ká­ra. Test­vé­rei ma már nyug­dí­ja­sok, egyi­kük te­tő­fe­dő, má­si­kuk bol­ti el­adó volt ak­tív ko­rá­ban. Gyer­mek­ko­rá­nak nagy ré­szét a fa­lut öle­lő ha­tár­ban, a dom­bok al­ján, a he­gyek lá­bá­nál töl­töt­te. Nagy él­ményt je­len­tett szá­má­ra az egész csa­lá­dot és ro­kon­sá­got meg­moz­ga­tó ara­tás és csép­lés, de át­él­te a be­szol­gál­ta­tá­so­kat, ami­kor a fris­sen csé­pelt bú­zát a fu­to­rá­ba kel­lett be­ad­ni. Ki­tű­nő ta­nu­ló volt, ám a pap és az is­ko­la­igaz­ga­tó kér­le­lé­se el­le­né­re sem ta­nul­ha­tott to­vább, ap­ja ipa­ros­nak ad­ta, gép­la­ka­tos ipa­ri ta­nu­ló lett. Eb­ben a szak­má­ban szer­zett szak­ké­pe­sí­tést és tu­do­má­nyát a Sze­ren­csi Vas- és Fém­ipa­ri Vál­la­lat­nál pró­bál­hat­ta ki elő­ször. Ki­lenc évet töl­tött itt el, köz­ben le­érett­sé­gi­zett a Bocs­kai-gim­ná­zi­um le­ve­le­ző ta­go­za­tán. Ezer­ki­lenc­száz­hat­van­nyolc­ban a cu­kor­gyár­ba ke­rült, ahol ha­ma­ro­san új szak­mát ta­nult, fel­vo­nó­sze­re­lő lett.

Szü­lő­fa­lu­já­ban ezer­ki­lenc­száz­het­ven­egy­től ta­nács­tag volt, így ta­lán nem is volt na­gyon meg­le­pő, hogy volt osz­tály­fő­nö­ke, az ak­ko­ri ta­nács­el­nök, An­gyal Lász­ló, őt ja­va­sol­ta ta­nács­el­nök­nek. La­ci bá­csi­ban volt an­­nyi ku­rá­zsi, hogy az ak­ko­ri párt­ve­ze­tés el­le­né­re el­ér­te, az le­gyen az utód, akit ő jó­nak lát. Így lett Be­kecs ta­nács­el­nö­ke ezer­ki­lenc­száz­het­ven­há­rom­ban Tóth Ist­ván. Hogy a rá vá­ró fel­ada­tok­nak ele­get tud­jon ten­ni, rög­tön ta­nul­ni ment, hat hó­na­pos, bent­la­ká­sos ta­nács­aka­dé­mi­át vég­zett Szom­bat­he­lyen, az el­nök­kép­ző ta­go­za­ton. Ez adott egy kis ön­bi­zal­mat, egy kis szak­mai ala­pot.

Ezer­ki­lenc­száz­het­ven­nyolc­ban pe­dig az Ál­lam­igaz­ga­tá­si Fő­is­ko­lán kez­dett ta­nul­ni, ezer­ki­lenc­száz­nyolc­van­ket­tő­ben ka­pott dip­lo­mát. Szin­te nincs olyan be­ru­há­zás, épít­ke­zés, fel­újí­tás, át­ala­kí­tás Be­ke­csen az el­múlt kö­zel há­rom év­ti­zed­ben, ami­hez ne len­ne kö­ze. Az utó­kor szá­má­ra még­is il­lik egy kis lel­tárt ké­szí­te­ni az el­vég­zett fel­ada­tok­ról. Ezer­ki­lenc­száz­het­ven­öt­ben az óvo­da­épí­tést kö­vet­te a sza­bad­té­ri strand ki­ala­kí­tá­sa és a ra­va­ta­lo­zó épí­té­se. Egy év múl­va in­dult a víz­mű­be­ru­há­zás, majd az is­ko­lai nap­kö­zi ott­hon és kony­ha kö­vet­ke­zett. Az év­ti­zed vé­gé­nek nagy be­ru­há­zá­sa volt a tor­na­csar­nok épí­té­se. A nyolc­va­nas évek ele­jén uta­kat épí­tet­tek és ház­he­lye­ket ala­kí­tot­tak ki, új fa­lu­rész szü­le­tett ek­kor. A rend­szer­vál­tás utá­ni nagy lé­pés a te­le­fon­há­ló­zat ki­épí­té­se volt, majd jött az óvo­da-, is­ko­la­bő­ví­tés. A hí­vek te­vé­keny köz­re­mű­kö­dé­sé­vel új re­for­má­tus temp­lom épült, majd a gáz­ve­ze­ték volt so­ron. Az év­ti­zed vé­gé­re mil­len­ni­u­mi par­kot ala­kí­tot­tak ki és ma ke­rék­pár­út is se­gí­ti a hely­bé­li­ek köz­le­ke­dé­sét. Nap­ja­ink­ban egy fon­tos köz­mű, a szenny­víz­ve­ze­ték ki­épí­té­se zaj­lik, most het­ven­öt-nyolc­van szá­za­lé­kos ké­szen­lét­­ben van­nak. A kö­zel­jö­vő ter­vei kö­zött sze­re­pel a ra­va­ta­lo­zó fel­újí­tá­sa, át­épí­té­se, er­re pá­lyá­zat út­ján is sze­ret­né­nek pénzt kap­ni. Szük­ség van az utak fel­újí­tá­sá­ra, asz­fal­to­zá­sá­ra, és min­den­kép­pen bő­ví­te­ni kell az ál­ta­lá­nos is­ko­lát. (Az el­múlt tíz év­ben hat­száz fő­vel nőtt a fa­lu lé­lek­szá­ma!) Hogy mi a kö­zel há­rom év­ti­ze­des si­ke­res pá­lya­fu­tás tit­ka? Er­ről így vall Tóth Ist­ván pol­gár­mes­ter:

– Meg­ma­rad­tam an­nak az egy­sze­rű mun­kás­em­ber­nek, aki vol­tam. Nem ve­zé­relt az anya­gi ha­szon­szer­zés, nem ér­de­kelt a ha­ta­lom, nem akar­tam él­ni, plá­ne vis­­sza­él­ni a ha­ta­lom­mal. Min­dig a fel­adat­ra kon­cent­rál­tam. Fi­gyel­tem ar­ra, mit mon­da­nak ró­lam a fa­lu­ban, igye­kez­tem meg­fe­lel­ni az el­vá­rá­sok­nak. Ta­lán en­nek is, no meg a jó föld­raj­zi el­he­lyez­ke­dés­nek kö­szön­he­tő, hogy nőtt a la­kos­ság szá­ma, és hogy több mint száz vál­lal­ko­zó mű­kö­dik a te­le­pü­lé­sen, eh­hez inf­rast­ruk­tú­ra kel­lett. Mind­ez per­sze nem si­ke­rül­he­tett vol­na a csa­lád tá­mo­ga­tá­sa nél­kül.

A bol­ti el­adó Ado­nyi Ju­li­an­na e­zer­ki­lenc­száz­hat­van­nyolc óta a fe­le­sé­ge, há­rom gyer­me­kük van. At­ti­la APEH-tiszt­vi­se­lő, cím­ze­tes ta­ná­csos, Iza­bel­la köny­ve­lő Sze­ren­csen, Emő­ke óvó­nő­kép­zőt vég­zett, je­len­leg gye­sen van. A há­rom gyer­mek ed­dig négy uno­ká­val gaz­da­gí­tot­ta a csa­lá­dot. A pol­gár­mes­ter úr több tár­sa­dal­mi funk­ci­ót be­tölt, tag­ja a Tér­kép Ala­pít­vány­nak. Mun­ká­ját a Ta­nács Ki­vá­ló Dol­go­zó­ja ki­tün­te­tés­sel és ezer­ki­lenc­száz­ki­lenc­ven­hat­ban a Ma­gyar Köz­tár­sa­sá­gi Ér­dem­érem arany fo­ko­za­tá­val is­mer­ték el.

Sza­bad­ide­jé­ben két­hek­tár­nyi sző­lő­jét mű­ve­li, a ter­més je­len­tős ré­szét el­ad­ja. Egé­szen ki­csi­ben, csak a csa­lád és a ba­rá­tok ked­vé­ért, bo­rász­ko­dik. Kis pin­cé­jé­ben ked­venc bo­ra­i­val, a sa­ját ter­mé­sű hárs­le­ve­lű­vel és a szá­raz fur­mint­tal kí­nál­ja őket.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése