Tóth István

Pol­gár­mes­ter,

Be­kecs

baz_02_48_toth_istvan_1.jpgA le­gen­da sze­rint Ár­pád ve­zér a te­le­pü­lés kör­nyé­kén ta­lál­ha­tó for­rá­sok egyi­ké­nél fe­lej­tet­te be­ke­csét, in­nen a te­le­pü­lés ne­ve – Be­kecs. És bár ez iga­zán jól hang­zik, no meg Anony­mus is em­lí­tet­te e for­rá­so­kat, még­is a tör­té­né­szek­nek kell hin­nünk, akik sze­rint a XIII. szá­za­di Be­ke-család a név­adó. A Kas­sá­ra ve­ze­tő, fon­tos ha­di­út mel­let el­te­rü­lő köz­sé­get ma két­e­zer-hat­száz­har­min­can lak­ják. A te­le­pü­lés el­ső em­be­re, min­den bi­zon­­nyal me­gyei re­kor­der­ként, a ta­nács­el­nök­ként-pol­gár­mes­ter­ként ezer­ki­lenc­száz­het­ven­há­rom óta te­vé­keny­ke­dő Tóth Ist­ván.

1945. már­ci­us 31-én szü­le­tett Be­ke­csen, szü­lei gaz­dál­ko­dó em­be­rek vol­tak, saj­nos ma már egyi­kük sem él. Raj­ta kí­vül báty­ját és nő­vé­rét ne­vel­ték tisz­tes­ség­re, be­csü­le­tes mun­ká­ra. Test­vé­rei ma már nyug­dí­ja­sok, egyi­kük te­tő­fe­dő, má­si­kuk bol­ti el­adó volt ak­tív ko­rá­ban. Gyer­mek­ko­rá­nak nagy ré­szét a fa­lut öle­lő ha­tár­ban, a dom­bok al­ján, a he­gyek lá­bá­nál töl­töt­te. Nagy él­ményt je­len­tett szá­má­ra az egész csa­lá­dot és ro­kon­sá­got meg­moz­ga­tó ara­tás és csép­lés, de át­él­te a be­szol­gál­ta­tá­so­kat, ami­kor a fris­sen csé­pelt bú­zát a fu­to­rá­ba kel­lett be­ad­ni. Ki­tű­nő ta­nu­ló volt, ám a pap és az is­ko­la­igaz­ga­tó kér­le­lé­se el­le­né­re sem ta­nul­ha­tott to­vább, ap­ja ipa­ros­nak ad­ta, gép­la­ka­tos ipa­ri ta­nu­ló lett. Eb­ben a szak­má­ban szer­zett szak­ké­pe­sí­tést és tu­do­má­nyát a Sze­ren­csi Vas- és Fém­ipa­ri Vál­la­lat­nál pró­bál­hat­ta ki elő­ször. Ki­lenc évet töl­tött itt el, köz­ben le­érett­sé­gi­zett a Bocs­kai-gim­ná­zi­um le­ve­le­ző ta­go­za­tán. Ezer­ki­lenc­száz­hat­van­nyolc­ban a cu­kor­gyár­ba ke­rült, ahol ha­ma­ro­san új szak­mát ta­nult, fel­vo­nó­sze­re­lő lett.

Szü­lő­fa­lu­já­ban ezer­ki­lenc­száz­het­ven­egy­től ta­nács­tag volt, így ta­lán nem is volt na­gyon meg­le­pő, hogy volt osz­tály­fő­nö­ke, az ak­ko­ri ta­nács­el­nök, An­gyal Lász­ló, őt ja­va­sol­ta ta­nács­el­nök­nek. La­ci bá­csi­ban volt an­­nyi ku­rá­zsi, hogy az ak­ko­ri párt­ve­ze­tés el­le­né­re el­ér­te, az le­gyen az utód, akit ő jó­nak lát. Így lett Be­kecs ta­nács­el­nö­ke ezer­ki­lenc­száz­het­ven­há­rom­ban Tóth Ist­ván. Hogy a rá vá­ró fel­ada­tok­nak ele­get tud­jon ten­ni, rög­tön ta­nul­ni ment, hat hó­na­pos, bent­la­ká­sos ta­nács­aka­dé­mi­át vég­zett Szom­bat­he­lyen, az el­nök­kép­ző ta­go­za­ton. Ez adott egy kis ön­bi­zal­mat, egy kis szak­mai ala­pot.

Ezer­ki­lenc­száz­het­ven­nyolc­ban pe­dig az Ál­lam­igaz­ga­tá­si Fő­is­ko­lán kez­dett ta­nul­ni, ezer­ki­lenc­száz­nyolc­van­ket­tő­ben ka­pott dip­lo­mát. Szin­te nincs olyan be­ru­há­zás, épít­ke­zés, fel­újí­tás, át­ala­kí­tás Be­ke­csen az el­múlt kö­zel há­rom év­ti­zed­ben, ami­hez ne len­ne kö­ze. Az utó­kor szá­má­ra még­is il­lik egy kis lel­tárt ké­szí­te­ni az el­vég­zett fel­ada­tok­ról. Ezer­ki­lenc­száz­het­ven­öt­ben az óvo­da­épí­tést kö­vet­te a sza­bad­té­ri strand ki­ala­kí­tá­sa és a ra­va­ta­lo­zó épí­té­se. Egy év múl­va in­dult a víz­mű­be­ru­há­zás, majd az is­ko­lai nap­kö­zi ott­hon és kony­ha kö­vet­ke­zett. Az év­ti­zed vé­gé­nek nagy be­ru­há­zá­sa volt a tor­na­csar­nok épí­té­se. A nyolc­va­nas évek ele­jén uta­kat épí­tet­tek és ház­he­lye­ket ala­kí­tot­tak ki, új fa­lu­rész szü­le­tett ek­kor. A rend­szer­vál­tás utá­ni nagy lé­pés a te­le­fon­há­ló­zat ki­épí­té­se volt, majd jött az óvo­da-, is­ko­la­bő­ví­tés. A hí­vek te­vé­keny köz­re­mű­kö­dé­sé­vel új re­for­má­tus temp­lom épült, majd a gáz­ve­ze­ték volt so­ron. Az év­ti­zed vé­gé­re mil­len­ni­u­mi par­kot ala­kí­tot­tak ki és ma ke­rék­pár­út is se­gí­ti a hely­bé­li­ek köz­le­ke­dé­sét. Nap­ja­ink­ban egy fon­tos köz­mű, a szenny­víz­ve­ze­ték ki­épí­té­se zaj­lik, most het­ven­öt-nyolc­van szá­za­lé­kos ké­szen­lét­­ben van­nak. A kö­zel­jö­vő ter­vei kö­zött sze­re­pel a ra­va­ta­lo­zó fel­újí­tá­sa, át­épí­té­se, er­re pá­lyá­zat út­ján is sze­ret­né­nek pénzt kap­ni. Szük­ség van az utak fel­újí­tá­sá­ra, asz­fal­to­zá­sá­ra, és min­den­kép­pen bő­ví­te­ni kell az ál­ta­lá­nos is­ko­lát. (Az el­múlt tíz év­ben hat­száz fő­vel nőtt a fa­lu lé­lek­szá­ma!) Hogy mi a kö­zel há­rom év­ti­ze­des si­ke­res pá­lya­fu­tás tit­ka? Er­ről így vall Tóth Ist­ván pol­gár­mes­ter:

– Meg­ma­rad­tam an­nak az egy­sze­rű mun­kás­em­ber­nek, aki vol­tam. Nem ve­zé­relt az anya­gi ha­szon­szer­zés, nem ér­de­kelt a ha­ta­lom, nem akar­tam él­ni, plá­ne vis­­sza­él­ni a ha­ta­lom­mal. Min­dig a fel­adat­ra kon­cent­rál­tam. Fi­gyel­tem ar­ra, mit mon­da­nak ró­lam a fa­lu­ban, igye­kez­tem meg­fe­lel­ni az el­vá­rá­sok­nak. Ta­lán en­nek is, no meg a jó föld­raj­zi el­he­lyez­ke­dés­nek kö­szön­he­tő, hogy nőtt a la­kos­ság szá­ma, és hogy több mint száz vál­lal­ko­zó mű­kö­dik a te­le­pü­lé­sen, eh­hez inf­rast­ruk­tú­ra kel­lett. Mind­ez per­sze nem si­ke­rül­he­tett vol­na a csa­lád tá­mo­ga­tá­sa nél­kül.

A bol­ti el­adó Ado­nyi Ju­li­an­na e­zer­ki­lenc­száz­hat­van­nyolc óta a fe­le­sé­ge, há­rom gyer­me­kük van. At­ti­la APEH-tiszt­vi­se­lő, cím­ze­tes ta­ná­csos, Iza­bel­la köny­ve­lő Sze­ren­csen, Emő­ke óvó­nő­kép­zőt vég­zett, je­len­leg gye­sen van. A há­rom gyer­mek ed­dig négy uno­ká­val gaz­da­gí­tot­ta a csa­lá­dot. A pol­gár­mes­ter úr több tár­sa­dal­mi funk­ci­ót be­tölt, tag­ja a Tér­kép Ala­pít­vány­nak. Mun­ká­ját a Ta­nács Ki­vá­ló Dol­go­zó­ja ki­tün­te­tés­sel és ezer­ki­lenc­száz­ki­lenc­ven­hat­ban a Ma­gyar Köz­tár­sa­sá­gi Ér­dem­érem arany fo­ko­za­tá­val is­mer­ték el.

Sza­bad­ide­jé­ben két­hek­tár­nyi sző­lő­jét mű­ve­li, a ter­més je­len­tős ré­szét el­ad­ja. Egé­szen ki­csi­ben, csak a csa­lád és a ba­rá­tok ked­vé­ért, bo­rász­ko­dik. Kis pin­cé­jé­ben ked­venc bo­ra­i­val, a sa­ját ter­mé­sű hárs­le­ve­lű­vel és a szá­raz fur­mint­tal kí­nál­ja őket.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése