(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Tóth István
Polgármester,
Bekecs
A legenda szerint Árpád vezér a település környékén található források egyikénél felejtette bekecsét, innen a település neve – Bekecs. És bár ez igazán jól hangzik, no meg Anonymus is említette e forrásokat, mégis a történészeknek kell hinnünk, akik szerint a XIII. századi Beke-család a névadó. A Kassára vezető, fontos hadiút mellet elterülő községet ma kétezer-hatszázharmincan lakják. A település első embere, minden bizonnyal megyei rekorderként, a tanácselnökként-polgármesterként ezerkilencszázhetvenhárom óta tevékenykedő Tóth István.
1945. március 31-én született Bekecsen, szülei gazdálkodó emberek voltak, sajnos ma már egyikük sem él. Rajta kívül bátyját és nővérét nevelték tisztességre, becsületes munkára. Testvérei ma már nyugdíjasok, egyikük tetőfedő, másikuk bolti eladó volt aktív korában. Gyermekkorának nagy részét a falut ölelő határban, a dombok alján, a hegyek lábánál töltötte. Nagy élményt jelentett számára az egész családot és rokonságot megmozgató aratás és cséplés, de átélte a beszolgáltatásokat, amikor a frissen csépelt búzát a futorába kellett beadni. Kitűnő tanuló volt, ám a pap és az iskolaigazgató kérlelése ellenére sem tanulhatott tovább, apja iparosnak adta, géplakatos ipari tanuló lett. Ebben a szakmában szerzett szakképesítést és tudományát a Szerencsi Vas- és Fémipari Vállalatnál próbálhatta ki először. Kilenc évet töltött itt el, közben leérettségizett a Bocskai-gimnázium levelező tagozatán. Ezerkilencszázhatvannyolcban a cukorgyárba került, ahol hamarosan új szakmát tanult, felvonószerelő lett.
Szülőfalujában ezerkilencszázhetvenegytől tanácstag volt, így talán nem is volt nagyon meglepő, hogy volt osztályfőnöke, az akkori tanácselnök, Angyal László, őt javasolta tanácselnöknek. Laci bácsiban volt annyi kurázsi, hogy az akkori pártvezetés ellenére elérte, az legyen az utód, akit ő jónak lát. Így lett Bekecs tanácselnöke ezerkilencszázhetvenháromban Tóth István. Hogy a rá váró feladatoknak eleget tudjon tenni, rögtön tanulni ment, hat hónapos, bentlakásos tanácsakadémiát végzett Szombathelyen, az elnökképző tagozaton. Ez adott egy kis önbizalmat, egy kis szakmai alapot.
Ezerkilencszázhetvennyolcban pedig az Államigazgatási Főiskolán kezdett tanulni, ezerkilencszáznyolcvankettőben kapott diplomát. Szinte nincs olyan beruházás, építkezés, felújítás, átalakítás Bekecsen az elmúlt közel három évtizedben, amihez ne lenne köze. Az utókor számára mégis illik egy kis leltárt készíteni az elvégzett feladatokról. Ezerkilencszázhetvenötben az óvodaépítést követte a szabadtéri strand kialakítása és a ravatalozó építése. Egy év múlva indult a vízműberuházás, majd az iskolai napközi otthon és konyha következett. Az évtized végének nagy beruházása volt a tornacsarnok építése. A nyolcvanas évek elején utakat építettek és házhelyeket alakítottak ki, új falurész született ekkor. A rendszerváltás utáni nagy lépés a telefonhálózat kiépítése volt, majd jött az óvoda-, iskolabővítés. A hívek tevékeny közreműködésével új református templom épült, majd a gázvezeték volt soron. Az évtized végére millenniumi parkot alakítottak ki és ma kerékpárút is segíti a helybéliek közlekedését. Napjainkban egy fontos közmű, a szennyvízvezeték kiépítése zajlik, most hetvenöt-nyolcvan százalékos készenlétben vannak. A közeljövő tervei között szerepel a ravatalozó felújítása, átépítése, erre pályázat útján is szeretnének pénzt kapni. Szükség van az utak felújítására, aszfaltozására, és mindenképpen bővíteni kell az általános iskolát. (Az elmúlt tíz évben hatszáz fővel nőtt a falu lélekszáma!) Hogy mi a közel három évtizedes sikeres pályafutás titka? Erről így vall Tóth István polgármester:
– Megmaradtam annak az egyszerű munkásembernek, aki voltam. Nem vezérelt az anyagi haszonszerzés, nem érdekelt a hatalom, nem akartam élni, pláne visszaélni a hatalommal. Mindig a feladatra koncentráltam. Figyeltem arra, mit mondanak rólam a faluban, igyekeztem megfelelni az elvárásoknak. Talán ennek is, no meg a jó földrajzi elhelyezkedésnek köszönhető, hogy nőtt a lakosság száma, és hogy több mint száz vállalkozó működik a településen, ehhez infrastruktúra kellett. Mindez persze nem sikerülhetett volna a család támogatása nélkül.
A bolti eladó Adonyi Julianna ezerkilencszázhatvannyolc óta a felesége, három gyermekük van. Attila APEH-tisztviselő, címzetes tanácsos, Izabella könyvelő Szerencsen, Emőke óvónőképzőt végzett, jelenleg gyesen van. A három gyermek eddig négy unokával gazdagította a családot. A polgármester úr több társadalmi funkciót betölt, tagja a Térkép Alapítványnak. Munkáját a Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetéssel és ezerkilencszázkilencvenhatban a Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatával ismerték el.
Szabadidejében kéthektárnyi szőlőjét műveli, a termés jelentős részét eladja. Egészen kicsiben, csak a család és a barátok kedvéért, borászkodik. Kis pincéjében kedvenc boraival, a saját termésű hárslevelűvel és a száraz furminttal kínálja őket.
Hasonló
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése