Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Ésik Katalin
Háziorvos
Nyíregyháza
A rendelés végére beszéltük meg a találkozónkat, de mint mindig, ez most is hosszabbra nyúlt, mivel sok a beteg mostanában. A váró nem a szokványos rendelői hangulatot árasztja, sokkal inkább egy kellemes nappali színeit, függönyeit, virágait fedezem fel, csak itt a képeken, a könyvespolcokon lévő kiadványokból egészségügyi ismeretterjesztést olvashatunk. Az ajtó azonban már sokat elárul a bent rendelő doktornőről. Megtudjuk, hogy belgyógyász, diabetológus, endokrinológus szakorvos, hogy foglalkozásegészségből és természetesen a háziorvoslásból is szakvizsgázott, emellett a Debreceni Egyetem mentororvosa. Mindebből gyorsan kiszámolom, hogy szinte folyamatosan képezte magát, és csak később tudom meg, hogy a klinikai homeopátia is ebbe a sorba tartozik még. Mindehhez nemcsak jó egészség, hanem valami más, belső motiváció is szükséges volt, így kíváncsian várom a beszélgetést.
A mai nyolcvan beteg után is frissen fogad, természetes jókedvvel, érdeklődéssel várja a számára szokatlan helyzetet, hiszen legtöbbször ő kérdez, és ő az, aki a vele szemben ülőt igyekszik szóra bírni, hogy a diagnózist a lehető legpontosabban megállapítsa. Az első, ami érdekel, nem lepi meg, hiszen azt szeretném tudni, miért éppen orvos lett, majd azt, hogy hogyan sikerült szülőfalujából, Mátyusról idáig eljutnia.
– Nem készültem orvosnak, ezt már csak később döntöttem el. A sorsom azonban mégis a gyerekkoromban dőlt el, amikor a szüleim debreceni középiskolába írattak. Édesanyámnak éltek ott rokonai, gyakran jártunk hozzájuk, és nekem nem volt idegen a város, nem viselt meg a váltás. Ráadásul egy olyan idős pedagógus hölgynél laktam, aki úgy szeretett, segített, mintha a nagymamám lett volna. Sajnos nem élte meg az avatásom, az utcán érte a rosszullét, és meghalt.
Érettségi után laborasszisztensnek tanult, és sok olyan professzora volt, aki az orvosokat is oktatta. Már ők is biztatták a továbbtanulásra, de a legnagyobb hatással mégis az akkori főnöke, az egyetemei kutatólabor főorvosa, Kertai Pál volt rá hatással.
– Jelentkeztem, felvettek, és akkoriban lehetett társadalmi ösztöndíjat kötni, amit én Szabolcs-Szatmár megyével meg is kötöttem, hogy ne terheljem a szüleimet. – Olyan természetesen és gyorsan mondja ezt, hogy valószínű látszik rajtam, tudom, nem volt könnyű akkor sem a felvételi.
– Én mindig szerettem tanulni, ha valami érdekelt, akkor a végére jártam.
Aztán visszakanyarodunk a gyerekkorához.
– Nekem nagyon szép gyerekkorom volt. A faluban mindenféle rendezvényen részt vettünk, színház, énekkar, versenyek. Édesanyám a nővéremet és engem nagyon szépen járatott. Ruhákat varratott, sőt hozatott nekünk Pestről, a Corvin áruház katalógusából rendelte. Ő a kereskedelemben dolgozott, de ez azért akkor is azt bizonyítja, hogy nagyon okos, kreatív asszony volt. Sajnos most már nagyon beteg. Édesapám már húsz éve meghalt, ha élne, biztosan építési vállalkozó lenne, mert régen se csak az ácsmunkát vállalta, hanem a teljes tervezést szerette megcsinálni.
Keserédesre sikeredik az emlékezés, amit észrevesz, és azt mondja, sajnos a falu nagyon megváltozott, nincs az a pezsgő élet, ami volt.
A saját családalapítása már Nyíregyházához kapcsolódik.
– Ide kerültem ösztöndíjasként, és az orvos szállón laktam a sóstói erdő közepén, és itt ismerkedtem meg egy kollégámmal, Olvasztó Zoltánnal, akivel egy év múlva össze is házasodtunk. Sikerült Nyíregyházán maradnunk, a férjem urológus- nefrológus szakorvosnak készült, és ma már az is, én pedig mindenáron a belgyógyászatra vágytam. A „IV. bel”-en töltöttem húsz évet. Nagyon sok tapasztalatot szereztem, nagyon hasznos volt, de nem volt könnyű. Megszületett a két kislányunk, Dóri és Réka, így az ügyeletet nehéz volt egyeztetni. Ma már egyetemisták – és boldogan mutatja a képüket. Dóri közgazdásznak, Réka pszichológusnak készül.
– Miért választotta mégis a háziorvosi praxist?
– Felmértem, hogy az életem hogyan alakulhat, milyen új feladatot tudnék ellátni, és akkor úgy döntöttem, megpróbálom azt a munkát, amivel a legközelebb kerülök a gyógyításhoz. A háziorvos fogalma bennem nem az, aki továbbküldi a beteget, hanem aki felismeri a betegséget, keresi a személyre illő gyógymódot és követi az utógondozást is. Legbelül talán a motivációmban benne volt a nővérem halála is, akinek későn ismerték fel a betegségét…
Ismét az orvos győz az emlékezeten, és azzal folytatja:
– A háziorvos egyszerre nagyon magányos és egy nagy közösség tagja. A diagnózisért a rendelőjében egyedül felelős, és ehhez kell a tapasztalat. Ezért gondolom, hogy a klinikumban töltött két évtized most hasznosul. Másrészt ismerem a kórházi lehetőségeket, jobban tudom segíteni azokat, akiknek ott kell folytatni a gyógyítását. De egyvalami még kimaradt a tanulmányaimból, itt pszichológusnak is kell lenni – és elneveti magát. Itt akkor is komolynak kell maradni, ha azt mondja a valaki: Doktornő a piacra jöttem, gondoltam bejövök.
(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése